Magyar Ipar, 1923 (44. évfolyam, 1-8. szám)

1923-01-15 / 1. szám

A MAGYAR IPAR 1923. január 15 melegen üdvözölte és az egyesület levelező tag­jává választotta. Az igazgató indítványára az új ipartörvény végrehajtási utasítása tervezetének áttanulmá­nyozására az igazgatóság bizottságot küld ki, amelynek tagjai Matlekovits Sándor elnöklete alatt Becsei­ Antal, Bodonyi Jenő, dr. Beck Salamon, dr. Fekete Ignác és az igazgató. Dr. Naményi Ernő titkár rámutat arra, hogy a kormány adópolitikájában egyrészt teljes bizonytalanság, másrészt az ipar és a kereske­delem teherbírásának a végsőkig való kimerí­tésére irányuló szándék uralkodik. Az 1920— 21-es jövedelmi adót hozzá nem értő közegek, alkalmatlan időben vetették ki. Az ipari és kereskedelmi érdekképviseletek közös akciót indítottak annak érdekében, hogy amíg a fel­­szólamlási bizottság nem határoz, az adót ne hajtsák be. Az érdekképviseleti értekezleten az egyesületet Becsey alelnök a legnagyobb siker­rel képviselte. A forgalmi adót 10°/°-ra, újabban 5°/p-ra akarják felemelni. Ez újból megindítaná az örökös drágulás folyamatát és kedvezőtlen helyzetbe hozná iparunkat a környező államo­kéval szemben. Az előadó ezután a fényűzési forgalmi adó kérdésére tért át. Amikor a fényűzési forgalmi adót kivetették, a kormánykörök megígérték, hogy a kereskedelem és ipar kívánságait figye­lembe fogják venni, ennek az ígéretüknek azon­ban nem tettek eleget. A vagyonváltság ked­vezményes lerovása sem jelenti az iparosság helyzetének megkönnyítését, mert becslési differenciák esetén a kedvezmény megsemmisül. Utal dr. Klug Emilnek ebben a tárgyban az egyesületben tartott előadására. Az egyesület adóügyi irodája rendesen működik. Borbás Lajos elismeréssel nyilatkozik Becsey alelnöknek az érdekképviseleti értekezleten tar­tott előadásáról. Az ipari és kereskedelmi érdek­­képviseletek közös akciójának támogatását ajánlja. Holzer Sándor rámutat a hatóságok önkényes eljárására. Elnök kéri a tagokat, hogy konkrét panaszaikkal forduljanak az egye­sület adóügyi irodájához. Székács Imre elismeréssel adózik Becsey alelnöknek az Országos Iparegyesület méltó képviseletéért. Az érdekképviseleteknek főként az adóbehajtás zaklató, durva módja ellen kell tiltakozniok. Az igazgatóság megbízza az irodát, hogy a forgalmi adó felemelése ellen, továbbá az az adókezelés módjának megváltoztatása érde­kében eljárjon és köszönetet szavaz Becsey alelnöknek az érdekképviseleti értekezleten való képviseletéért. Dr. Stein Emil a kis- és középipar hitelének kérdéséről szól. A feladat igen nehezen oldható meg. Fő oka ennek a nagy pénzszűke; példa­képen megemlíti, hogy a Kereskedelmi Bank betétállománya, amely a háború alatt cca 11­2 milliárdra rúgott, ma nem nagyobb 6-7 mil­­liárdnál. Különösen nehezen tud e tekintetben a kisipar számára megfelelő megoldást. Ami a középipart illeti, legcélszerűbb volna, ha szak­mák szerint csoportosulva, egyöntetűen fedezné nyersanyagszükségletét. Ebben az esetben ok­­vetetlenül szert tehetne hitelre. Ajánlja ebben a tárgyban egy ankét összehívását. Az igazgatóság dr. Stein Emil előterjesztését helyesléssel fogadta, az ankét egybehívását el­határozta, s annak előadójául dr. Stein Emilt kérte fel. Dálnoki-Kovács Jenő titkár ismerteti az egye­sületnek az uzsorabíróságok ügyében indított akcióit. Annak idején az Iparegyesület többször felszólalt az OKÁB megszüntetése érdekében, de a kormánynál nem talált meghallgatásra, sőt mikor a korona esése következtében bűn­bakra volt szükség, megszületett az uzsora­törvény, amely a termelőhöz nem nyúl, az ipart és kereskedelmet azonban a legigazság­talanabb meghurcoltatásoknak teszi ki, úgy hogy ma már örül, akinek ügye az uzsorabíróság hatásköréből átkerülhet az OKÁB hatáskörébe. Az uzsorabíróság ítéletei nem objektívek, a bírák elfogult fogyasztói ideológiában élnek, az utánpótlási ár szükséges voltáról pedig teljességgel lehetetlen meggyőzni a hatóságo­kat. Az öt legnagyobb ipari és kereskedelmi érdekképviselet vezetése mellett cca 80 érdek­­képviselet közös értekezletre gyűlt össze, amelyen az Iparegyesületet Losonczi Gusztáv igazgatósági tag képviselte, s amelyen elhatá­rozták, hogy deputációt küldenek a kormány­hoz az ipar és kereskedelem szabad mozgásá­nak megvédése és az igazságtalan üldözések megszüntetése érdekében. Az akciónak eddig egy eredménye van: a repülőbizottságok meg­szűnése, az uzsorabíróság ellenben tovább működik. Vértes Emil utal a Kereskedelmi és Ipar­kamarának az érdekképviseleti elnökökkel tar­tott megbeszélésére és elismeréssel nyilatkozik dr. Matlekovits Sándor elnök sikeres szereplé­séről. Borbás Lajos: Az OKÁB egyes dolgokban elég engedékeny. Figyelmébe ajánlja az igaz­gatóságnak azokat az eredményeket, amelyeket a Textilgyárosok Szövetsége az OKÁB-nál elért. Losonczi Gusztáv, Borbás Lajos és az elnök ismételt felszólalása után az igazgatóság a jelentést tudomásul veszi és kimondja, hogy a megindított akció erélyesen folytatandó. Hauswirth Ödön sajnálattal állapítja meg, hogy a külkereskedelmi bizottságokban a nagy­tőke diktál. A bizottságok összeállításának módja a feldolgozó ipar ellenőrző tevékeny­ségét teljesen lehetetlenné teszi. Indítványára az igazgatóság állást foglal amellett, hogy a kiviteli és behozatali kérvények elbírálásánál a termelő és a feldolgozó ipar paritásos be­folyása biztosíttassák és evégből a feldolgozó ipar kérelmeinek elintézésére az Országos Ipar­egyesület kebelében külön bizottságok létesít­­tessenek.

Next