Györgyi Kálmán szerk: Magyar Iparművészet 26. évfolyam 1923
1. szám - Szakirodalom
javaslata az alapszabályok egyes pontjait illetőleg tartalmaz, végül felhatalmazza a közgyűlés az elnökséget mindazoknak a módosításoknak keresztülvitelére, amelyeket az idevágó belügyminiszteri rendeletek, különösen pedig a 77.000/1922. számú belügyminiszteri rendelet előír. Elnök utal a választmány javaslatának ama részére, amely olyan régebbi pártoló és alapító tagokkal szemben követendő eljárásra vonatkozik, akiknek alapítványa a most javasolt felemelt összegeken lényegesen alul marad. Jelenti, hogy ma is van néhány alapító tag, aki 200 koronás alapítványának tőkéjét sem fizette be. A választmány javasolja, bízza meg a közgyűlés az igazgatóságot, hívja fel a szóban levő tagokat pártolói díjuk, illetőleg alapítványuk felemelésére, illetőleg annak a különbözetnek évenkénti, előzetes befizetésére, amely régi pártolói díjuk, illetőleg alapítványuk 4%-os kamata és a mindenkori évi rendes tagdíj közt van. Amennyiben ennek a felhívásnak egyesek nem tennének eleget, felhatalmazást kér az igazgatóság számára, hogy ilyen esetekben a Társulat érdekeinek szemmeltartásával megfelelő intézkedést tegyen. A közgyűlés a választmány javaslatát egyhangúlag elfogadta és a kért felhatalmazást megadta. A napirend következő pontja volt az elnök jelentése Róth Miksa alelnök lemondásáról. Ismertette az okokat, amelyek a lemondott alelnököt erre az elhatározásra indították és közölte, hogy a választmány a lemondást sajnálattal vette tudomásul és az alelnöki tisztség betöltését a jelen közgyűlés napirendjére tűzte. Mielőtt azonban a közgyűlés erre a pontra áttérne, az elnök kötelességének tartja a közgyűlés színe előtt is méltatni azokat az érdemeket, amelyeket Róth Miksa, mint harmadféléven át a Társulat alelnöke és az igazgatóság elnöke, a Társulat újjászervezése és ügyeinek vezetése körül szerzett. Különös érdeme, hogy a szakosztályok megszervezésével alapot adott tervezőknek és iparosoknak az együttműködésre, amely alapon továbbfejlődve, a Társulat a jövőben nagyobb eredményeket érhet el. Amikor Róth Miksa az alelnöki székből távozik, meg kell állapítanunk, hogy cselekedeteiben mindenkor a legjobb szándék, az iparművészet és a Társulat ügyeinek szeretete, megfontoltság és önzetlen buzgalom vezette. Javasolja, hogy a közgyűlés Róth Miksának eddigi működéséért jegyzőkönyvi köszönetet szavazzon. A megüresedett alelnöki tisztség betöltésére vonatkozóan elnök utal arra, hogy sem az igazgatóság, sem a választmány nem foglalkozhatott ezzel a kérdéssel, amely pedig alapos megbeszélést és előkészítést igényel. Nem tartja okvetlenül szükségesnek, hogy az alelnök választása most, ez alkalommal megtörténjék, miért is javasolja, hogy ez az ügy a napirendről levétessék. A közgyűlés az elnök javaslatait egyhangúlag elfogadta és határozattá emelte. 2 fel, hogy kívánjuk-e a Társulat életbenmaradését, s vagy nem ? Ha igen, úgy nagyobb áldozatokra is készen kell lennünk. Nézete szerint az évi tagsági díjat legalább is 1000 koronára kellene emelni, hogy a Társulat tovább dolgozhasson és nyújthasson is valamit tagjainak. Ezt azonban maga sem tartja most keresztülvihetőnek, ezért azt javasolja, határozza el a közgyűlés, hogy a rendes évi tagdíjat 500 koronára emeli fel. Az emelésnek ez a mértéke annál is inkább kielégítő volna, mert az alap-I szabályok 6. §-ának e) pontja módot ad arra, hogy egy későbbi közgyűlés szükség esetén ezt a tagsági díjat is alapszabálymódosítás nélkül 1000/6-kal fel-s emelheti. Dr. Gerlóczy Zsigmond a választmányi javaslatot fogadja el a maga egészében, mert egyfelől az alapszabályok módot adnak a további emelésre, másfelől a módosítási javaslat szerint az igazgatóságnak joga lesz a tagoknak járó illetményeket évről-évre megállapítani. Ebben a két intéz-s kedésben egyelőre elég biztosítékot lát arra, hogy a tagsági díj és az érte járó ellenszolgáltatás egyen-súlyba lesz hozható. Neki is vannak aggodalmai, hogy a gazdasági helyzet további leromlása elkerül-t hetetlenné teszi a tagdíjak újabb emelését, de most nem tartja célszerűnek a tagokat egyszerre ilyen nagymértékű emeléssel meglepni. Dr. Szalai Emil I közvetítő indítványt tesz. Javasolja az alapszabályok 6. §-a e) pontja 3-ik bekezdésének olyan értelemben való módosítását, hogy „a tagsági díjakat a választ-Imány legfölebb 100°/'o-al, a közgyűlés pedig legfölebb I további 200" o-kal felemelheti". Elnök figyelmébe ajánlja a közgyűlésnek, hogy kérdéses, vájjon a belügyminiszter ezt a módosítást jóváhagyja-e ? ! Dr. Szalai Emil erre kiegészíti javaslatát azzal, hogy amennyiben a miniszteri jóváhagyás az eredeti javaslatra nem volna kieszközölhető, az egész 300°/6-os emelés joga a közgyűlésnek tartassék fenn. S Jellenz Béla újabb érvekkel támogatja álláspontját és fentartja eredeti javaslatát. Bodor Aladár felhívja a figyelmet arra, hogy a Társulat tagjai közt vannak szegény iparművészek és tanulók, akiket nem lehet ennyire megterhelni. Azt hiszi, a kérdés megoldható volna akképpen, hogy a Társulat nem a tagsági díj ellenében, hanem külön előfizetési díjért adná a folyóiratot, a tagok számára azonban mérsékelt elő- fizetési díj volna megállapítandó. Elnök: Miután a kérdéshez senki sem kíván hozzászólni, lezárja a vitát és összegezi az előterjesztett javaslatokat. A maga részéről még felhatalmazást kér az elnökség részére, hogy az alapszabályoknak a most érvényben levő belügyminiszteri rendeletek értelmében szükséges módosítását keresztülvihesse, illetőleg hogy erre nézve a belügyminiszterhez felterjesztést tehessen. Először Jellenz Béla javaslatát bocsátja szavazásra , és felhívja azokat, akik a javaslatot elfogadják, nyújtsák fel kezüket. (Megtörténik.) Elnök ellenpróba után megállapítja, hogy a többség a választmányi javaslatával szemben Jellenz Béla javaslatát fogadja el, mire határozatképpen kimondja, hogy a köz-gyűlés a rendes tagsági díjat évi 500 koronára emeli fel. Ezután dr. Szalai Emil javaslatát bocsátja szavazásra, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogad " és elhatározza, hogy az alapszabályok 6. §. e) pontja 23-ik bekezdése ennek értelmében módosítandó, abban az esetben azonban, ha ennek a módosításának belügyminiszteri jóváhagyása nem volna ki-s eszközölhető, a tagdíjak további, legfeljebb 300%-os felemelésének joga a közgyűlésnek tartandó fenn. Egyhangúlag elfogadja továbbá a közgyűlés mindazokat a módosításokat, amelyeket a választmány AZ ORSZ. MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT /-V VÁLASZTMÁNYÁNAK 1922. évi november hó 21-én Alpár Ignác elnöklésével tartott ülésén dr. Bartóky József számolt be annak a megbízatásának eredményéről, hogy Krausz Simonnal, az Angol-Magyar Bank rt. alelnökével, a választmány tagjai sorába való meghívása és a propaganda-bizottság elnökévé való megválasztása érdekében előzetesen tárgyaljon. Örömmel jelentette, hogy közbenjárása sikeres volt, amennyiben Krausz Simon a legmelegebb készséggel vállalkozik e tisztségek elfogadására és ajánlotta fel közreműködését a Társulat propagandamunkájában. Annak jeléül, hogy a Társulat ebbeli