Magyar Iparművészet, 1995 (2. új folyam, 1-6. szám)
1995 / 5-6. szám
hozzáigazítsák. Utólag lehet felvetni az etika problémáját, vajon helyes volt-e egy-egy általános szabályozás, amelynek célja össztársadalmi érdekeket szolgált. Ezio Manzini gondolatait többen is vitatták - a fejlett országok ilyen típusú, abszolutisztikus döntéseit a kevésbé fejlettek fogják megfizetni, s az egyenlőtlenség még tovább nő. Larry Kelly amerikai egyetemi tanár, a Dobsin Group elnöke a szabályozás más útjait vázolta, szerinte drasztikusan csökkenteni kellene a formatervezők számát, mivel szerte a világon óriási túlképzés folyik. Az USA-ban évente 30 ezer designer fejezi be tanulmányait, de csak 7 ezernek van kilátása munkára. Sajnos, rosszak a kilátások, mert néhány vezető formatervező „lejti a táncot”, mint a méhek, míg a többiek csak bámulhatják őket. Hasonló tendenciát lát Európa országaiban is, mindenütt túl sok a designer, akik mindenáron tárgyakat akarnak létrehozni, akár a normális honorárium tizedéért is. Dieter Rams, a német Braun cég vezető tervezője egyenesen azt ajánlotta, hogy szüntessék be a főiskolák a formatervezők képzését, mivel van elég jó tárgyunk már, legfeljebb ezeket lehetne még tökéletesíteni. „Less is more” - a kevesebb több - hirdette aforisztikusan. Szerinte a formák tervezése az automatizált iparban a mérnök-technológus kompetenciája, őket kell továbbképezni. Különös volt éppen a világhírű Dieter Ramstól hallani ezeket a designt tagadó szavakat, mivel az ő tervezői múltja ellentmond állításainak. Mindenesetre azt a tényt, hogy a design-szakma válságban van, talán a legnagyobbak kiábrándulása is jelzi. Nem így a japánok. Ázsia tervezői másként látják a világot, ők nem érzékelnek hanyatlást. Kenji Ekuan, a japán G. K. Design Group elnöke az ázsiai országok növekvő aktivitását ecsetelte, s a design reneszánszát ígérte a jövő századra, ez az újjászületés Ázsiában fog megtörténni. „Asia and the rest of the World” - Ázsia és a Föld maradéka - mondta előadásában, érzékeltetve az arányokat. Történelmi áttekintéssel utalt erre az eltolódásra, az ázsiai országok tendenciózusan növekvő térhódítására. Kyo Toyoguechi, a japán Nagoya Design Institute elnöke levetítette a legújabb telekommunikációs berendezések mintadarabjait, melyek az életet átformálják, s lehetővé teszik a jelenlétet, a párbeszédet nagy távolságok mellett is. Ezek a video-telefon kombinációjú formatervezett eszközök meghódítják és megváltoztatják a világot - mondta. Japán új életformákat ajánl a jövő század igényeit figyelembe véve. A design problematikus helyzetét az ázsiai országok tervezői másként látják, mottójuk: „Less but high quality”, azaz kevesebbet, de magas minőséget kell nyújtani a vásárlóknak. „Ázsia túl naiv volt mostanáig” - mondta Ekuan, a jövőben a saját kulturális hagyományaikra építve megújítják a designt, és ez „természetesen már teljesen eredeti lesz”. Úgy tűnik, a beígért ázsiai térhódítás minden bizonnyal igaz lesz, Tajvanban a formatervezés bőkezű állami támogatása lehetővé teszi a design fejlesztését a szakszerű, világszínvonalú képzést. Elnézve a főiskolai hallgatók munkáit, megállapítható, hogy ugyanúgy tehetségesek, mint itthon, de a legkorszerűbb számítógépes tervezői programok is a rendelkezésükre állnak. A jelenlegi legmagasabb technológiai szinten és eszközökkel készülnek a jövőre, így tehetségük óriási módon kibontakozhat. Hozzájárul ehhez az is, hogy kitűnően beszélnek angolul, a képzés nagyon erős. A hallgatók nagy része Amerikában vagy Angliában tanul egy-egy szemesztert. Sokkal intenzívebben jelen vannak a világban, mint ezt mi itt, Európában feltételezzük. Nekem az volt a benyomásom, hogy a mi fiaink-lányaink, sajnos, nem versenyképesek ezzel a kortárs feltörekvő ázsiai generációval. A Magyar Iparművészeti Főiskola formatervező szakán nincs számítógép, nem lehet kipróbálni a tervezői programok variációs lehetőségeit - így nehéz a versenyt állni. Emellett a kissé keserű tanulság mellett jó dolgok is történtek - a magyar design még ott van az élvonalban. A vak gyermekek számára készített játékokat az IFETI kiküldte a konferencia kiállítására. Abban a kitüntetésben volt részünk, hogy a Kongresszusi Központ előcsarnokában, minden más ország anyagaiból kiemelve három ország designját mutatták be: az olasz Alessi, a tajvani porcelán és a magyar gyermekjáték vakoknak, három vitrinben kiállítva. Tervezőink még az élvonalban dolgoznak, ezt a konferencia visszaigazolta. A konferencia szervezése kitűnő volt, Paul Y. J. Cheng főszervező szerényen és szinte láthatatlanul vezényelte a stábját - csupa kedves, nyitott és öntudatos fiatalt, akik Tajvan új generációjaként a világot mosolyogva hódítják meg. Lissák György DESIGNER, MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ Magyar Iparművészet ICSID ’95 76