Magyar Jogász, 1877 (2. évfolyam, 150-300. szám)

1877-10-09 / 232. szám

javasolt perújítás során se engedtessék érdemleges fölebbezés, hanem a perújítás során is ugyanaz a bíró, ha semmi újabb bizonyíték sem hozatik is föl, újabban és végérvényesen ítéljen. T­r­l­e­s­z­k­y Ist­ván és Marsovszky Jenő különvélemény alap­ján indítványozták, hogy a 62. §. harmadik bekez­dése helyett tétessék: ,Az újított ügyet a bíró a sommás­ eljárás szabá­lyai szerint újból tárgyalja, s mindazt bírói megfontolás alá veszi, mit a felek akár egész újonnan, akár a főügy tárgyalásának folyamán kifejtettekkel kapcsolatosan fel­hoznak.“ „A perújítás során hozott ítélet ellen az 58-ik § szerint illetékes törvényszékhez egy fokú fölebbezésnek van helye. A fölebbezésben az 56-dik §-ban foglalt alaki sérelmek orvoslása is kérhető. A fölebbezés beje­lentés­ére és a fölebbezési indok­ok beadá­sára nézve a sommás eljárás szabályai al­kalmazandók. A törvényszék határozata ellen to­­­vábbi jogorvoslatnak helye nincsen.“ „A felek képviseletére és a képviseltetés által föl­merült költségekre nézve, a jelen törvény 32., 33. és 34. §§-nak intézkedései a perújítási eljárásnál is alkalma­zandók.“ Nincs kifogásunk az indítvány lényege ellen, csak az nem tetszik nekünk, hogy ez, valamint a javaslat hemzseg más törvényre való­ hivat­kozástól. Ezt a köznépre fölötte fontos törvényt minden hivatkozástól ment, egy egész­ben, de egyszersmind egyszerű, érthető nyelvezet­ben kívántuk volna leírni. Sajnos, hogy az utóbbi években keletkezett törvényeink még a jogismeret­tel bíró által is csak nagy nehezen érezhetők meg. Ha már vannak hibák és fogyatkozások a törvé­nyekben, kívánatos volna az a belátás, hogy a nép búvárkodás nélkül is értse meg azt, a­mi írva van. A képviselőház mai ülésén elő­került a Helly­­malheur, mely hosszú bonyolódott vitát idézett elő. Tulajdonítandó ez részben ama körülménynek is, hogy a belügyminiszter jelentése, mely az ügyet leginkább megvilágítja, csak a vita folyamában ol­vastatott föl. Az elnöki jelentésből kiderült, misze­rint nem hatósági rendelet következtében történt, hogy Helfy úr lakásába a hordárok beléptek, de egyszersmind kitűnt az is, hogy az illető hordárok téves fölfogása vagy az illető alárendelt közeg té­ves instructiója következtében oly vétség történt, mely büntetést érdemel­: nem ugyan a mentelmi jog megsértése címén, mert az eset nem forog fenn, hanem a házijog ellen elkövetett vétség címén. A főváros közigazgatási bizottsága október havi ülését délelőtt 10 órakor kezdette meg Ráth Károly főpolgármester elnöklete alatt. Előbb Kam­­mermayer Károly polgármester terjesztette elő havi jelentését, aztán pedig Thaisz Elek főkapitány a rendőri viszonyokról adta be szokott előterjeszté­sét, majd Hegedüs adófelügyelő referált az adóügy­ben; végre Bója Gergely tanfelügyelő, Sellyén ki­rályi ügyész s Mihajlovich és a postaigazgató igen röviden, minden fontosabb mozzanat kiemelése nél­kül adták elő jelentéseiket. Törvényjavaslat,*) a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról. I. FEJEZET. Általános határozatok. 1. §. A kisebb polgári peres ügyek azon ré­szében, melyek a községi bíráskodást meghaladják, (14. §.) bíráskodnak: a) a járásbiró ; b) megyékben a szolgaimé, ha a jelen törvény 2. §-a értelmében ezen bíráskodással fölruháztatik; c) törvényhatósági joggal fölruházott és ren­dezett tanácsú városokban, továbbá nagy községek­ben és közjegyzői szövetkezetek területén a jelen törvény 3. §-a értelmében kinevezett békebiró. 2. §. A szolgabiró az igazságszolgáltatás gyor­sítása végett ezen bíráskodással azon esetben ru­házandó fel, ha az a közigazgatás hátráltatása nél­kül lehetséges és ha az illető elméleti bírói vagy jogtudományi államvizsgát tett, vagy már birói hi­vatalt viselt. E£en fölruházás a közigazgatási bizottság föl­­terjesztésére a belügyminiszer beleegyezésével az igazságügyminister által a király nevében történik. 3. §. Törvényhatósági joggal fölr­uházott és rendezett tanácsú városokban, nagy községekben és közjegyzői szövetkezetek területén egy elméleti birói vagy jogtudományi államvizsgát tett, vagy bi­rói hivatalt viselt fedhetlen jellemű alkalmas egyén, a közigazgatási bizottság meghallgatása után az igazságügym­inister által a király nevében békebí­­róvá kinevezhető, ha: a) eziránt a törvényhatósági joggal fölruházott város közvetlen; a rendezett tanácsú városok kép­viselőtestülete és a nagy­község, vagy az egy kör­jegyzőségben szövetkezett több kis községnek elöl­járósága pedig a közigazgatási bizottság útján fo­lyamodik ; b) és oly egyént, ki a fentebbi kellékekkel bírván, e tiszt átvételére késznek nyilatkozik, ja­vaslatba hoz. Ezen békebírák az 5. §-ban foglalt községi bíráskodással is megbízhatók, ha ezt az illető hatóságok folyamodványukban (a pont) szin­tén kérik, mely esetben a békebiró ebbeli működé­sének tartama alatt az említett hatósági területe­ken külön községi bíráskodásnak helye nincs. 4. §. A szolgabiró azon bíráskodást, melylyel a 2. §. értelmében fölruháztatott, mindaddig meg­tartja, míg a szolgabirói hivatalt viseli, kivévén, ha időközileg a viszonyok változván, ez a közigaz­gatás hátráltatásával járna, mely esetben a szol­­gabiró ezen bíráskodás továbbvitelétől a közigaz­gatási bizottság meghallgatása mellett, a belügymi­niszer által fölmenthető. 5. §. A községi bíráskodást gyakorolják: a) törvényhatósági joggal fölruházott és ren­­dezettt tanácsú városokban a közgyűlés által e czélra rendelt egy vagy több közigazgatási tiszt­viselő ; b) nagy községekben a bíró a tanács egy tag­jával és a jegyzővel vagy helyettesével; c) kis községekben a bíró az elöljáróság két tagjával. Az írásbeli teendőket, ha az elöljáróság­nak erre alkalmas tagja nincs, a közjegyző vagy helyettese avagy egy e célra az elöljáróság által meghívott alkalmas községi lakos végzi 6. §. Oly járásokban, a­hol a járásbíróság több bírói személyből áll és a­hol a forgalmi viszo­nyok és a járás terjedelme szükségessé teszik, az igazságügyminiszer az érdeklettek kérelmére a já­rásnak a kisebb polgári peres ügyek elintézése czéljából két vagy több szakaszra való elosztását elrendelheti. Mindenik szakaszfőhelyen alkalmas időközben a járásbíróság egyik bírói tagja megjelen és előre meghatározott és közzétett rendes törvénynapokon a szakaszban fölmerült kisebb polgári peres ügye­ket elintézi. 7. §. A jelen törvény szerinti bíráskodással fölruházott szolgabírák és kinevezett békebírák tisz­tük elfoglalását megelőzőleg a törvényhatóság köz­­igazgatási bizottsága vagy annak kiküldöttje előtt következő esküt (fogadalmat) kötelesek letenni. Én N. N. esküszöm, (fogadom) hogy a király­hoz és az alkotmányhoz hű leszek és hogy mind­azon ügyekben, melyekben mint biró eljárni és ítélni hivatva leszek, igazságosan, a törvény és lel­kiismeretem szerint fogok eljárni. A községi bíráskodással megbízott közegeknél ezen eskü helyét a hivatali, illetőleg elöljárói eskü pótolja. 8. §. Békebíróvá nem választhatók: 1. az állami tisztviselők; 2. a községi és közjegyzők; 3. az ügyvédi jegyzékbe bevett ügyvédek és az ügyvédjelöltek lajstromába bevezetett ügyvédje­löltek ; 4. a királyi közjegyzők; 5. a véderőnek a hadsereghez, haditengeré­­részethez és a honvédséghez tartozó, tettleges szol­gálatban levő tagjai; 6. valamely egyház­községben alkalmazásban lévő lelkészek és segédlelkészek, továbbá a szerze­tesek és a néptanítók. 9. §. A járásbirók és a jelen törvény értelmé­ben bíráskodással felruházott szolgabirák a kisebb jelentőségű polgári peres ügyek azon részében, mely a községi bíráskodást meghaladja, a jelen törvény 1. §. 3. pontjában említett közegek felállí­tása esetében is járásuk egész területén gyakorol­ják ezen bírói hatóságot. A városokban, nagy­községekben, vagy köz­jegyzői szövetkezetek területén alkalmazott béke­bírák hatásköre csak az illető város, nagy­község, vagy közjegyzői szövetkezet területére terjed ki. A közigazgatási bizottság fölterjesztésére azonban az igazságügyi miniszternek jogában áll, a szabad királyi, a törvényhatósági joggal fölruházott és a rendezett tanácsú várost két vagy több elkülönített járásra fölosztani és a fölosztott részeket ismét egyesíteni. 10. §. A községi bíráskodás tekintetében Bu­dapest fővárosának mindenik közigazgatási kerülete külön járást képez s a kerületenkint megbízott köz­­igazgatási tisztviselők csak az illető kerületben gyakorolják ezen bírói hatóságot, 11. §. A jelen törvény szerinti eljárás alá a következő polgári peres ügyek tartoznak: 1. Pénzköveteléseket tárgyazó keresetek, me­lyek összege a járulékokon kívül 50 frtot meg nem halad. 2. Ingóságok vagy munkateljesítés iránti ke­resetek, ha a kereset tárgyának értéke a járuléko­kon kívül 50 frtot meg nem halad, vagy felperes a követelés tárgya helyett 50 frtot meg nem ha­ladó pénzösszeget elfogadni késznek nyilatkozik. 3. Kamatok, életjáradékok, tartási és élelme­zési kötelezettségek iránti keresetek, ha a kereset tárgya a járulékokon kívül évi 50 frt. összeget vagy értéket meg nem halad, vagy felperes a ke­reset tárgya helyett 50 frtot meg nem haladó pénz­összeget elfogadni késznek nyilatkozik, és ha a fő­kötelezettség bírói ítéleten, egyezségen vagy köz­jegyzői közokiraton alapul, vagy az adós által két­ségbe nem vonatik. 4. Polgári eljárás alá tartozó mezei rendőri ügyek, ha a követelt összeg a járulékokon és az esetleg szintén megítélhető pénzbírságon kívül 100 forint összeget meg nem halad, és ugyanazon ösz­­szeg erejéig a vádak által okozott kártérítést tár­­gyazó keresetek. 5. A bérelt laknak vagy tartozmányainak ki­ürítése, úgy ugyanezeknek a bérlő részére való átbocsátása iránti keresetek föltétlenül­ lakást "­és tartozmányait nem képező más bérelt helyiségek kiürítésére és átbocsátóra vonatkozó keresetek pe­dig csak akkor, ha az évi bérösszeg Budapesten 400 frtot, más helyen pedig 200 frtot meg nem halad. Részint lakást és tartozmányait képező, ré­szint más helyiségek együttes kibérlése eseté­ben a bérlemény kiürítése vagy átbocsátása iránt keresetek csak azon esetben tartoznak a jelen törvényben szabályozott eljárás alá, ha az együttes évi bérösszeg Budapesten 400 frtot, más helyen pedig 200 frtot meg nem halad. 6. Haszonbérletek visszabocsátása iránti ke­resetek, ha az évi bérösszeg 50 frtot meg nem halad. 7. A becsü­letsértési ügyek az ország azon te­rületén, a­hol ezek polgári peres eljárás tárgyát képezik. 8. A vásári bírósági ügyek az országos és heti vásárok ideje alatt, ha a követelt összeg vagy a követelt tárgy értéke a járulékokon kívül 50 frtot meg nem halad. 9. Mesgye­igazítási és sommás visszahelye­­zési ügyek, azonban csak akkor, ha a visszahelye­zések tárgyát lakásnak vagy tartozmányainak, avagy egy cat. holdat meg nem haladó földbirtoknak bir­toklása képezi. Telekkönyvi és váltóügyek, továbbá a bánya és úrbéri bíróságok elé, úgyszintén a fönálló tör­vények értelmében közigazgatási, vagy más nem bírói hatósághoz utalt ügyek, végre a jelen sza­kasz 8. pontjának eseteit kivéve, a kereskedelmi ügyek a jelen törvényben szabályozott eljárás alá semmi esetben nem tartozhatnak. 12. §: A 11. §-ban elő nem sorolt ügyekben a jelen törvény szerinti eljárásnak azon esetben sincsen helye, ha a felek magukat akár a bíróság megjelölése mellett, akár a nélkül, ezen eljárásnak alávetették. Valamely egészben vagy részben még fönálló követelés, a­mely a 11-ik §. 1. 2. 3. és 4 pontjai­ban megállapított összeget vagy értéket túlhaladja, a jelen törvény szerinti eljárás alá akkor sem tar­tozik, a­midőn annak csak egy része vonatik kere­set alá, habár a rész összege vagy értéke nem ter­jedne is túl a jelen törvény által megszabott bírás­kodási hatáskörén. 13. §: Az 1. §-ban meghatározott közegek a II. §-ban fölsorolt ügyekben egyenlő bírói hatóság­gal bírnak. A választási jog felperest illeti: 14. §. A titik §. 1. 2. és 3. pontjaiban föl­sorolt ügyek azon esetben, ha a kereset tárgya vagy értéke 20 forint összeget meg nem halad, kizárólag a községi bíráskodás alá tartoznak. A 11. §. 4. pontjában foglalt ügyek pedig, ha a követelés tárgya vagy értéke 20 frt. összeget meg nem halad, a felperes választása szerint akár az illetékes járásbiró, szolgabiró és békebiró, akár a községi bíráskodásra hivatott közegek előtt meg­indíthat­ók. 15. §. A birói illetőséget rendszerint az alpe­res lakhelye, vagy ha állandó lakhelylyel nem bír, tartózkodási helye, jogi személyek, testületek, köz­ *) A képviselőház által megállapított elvekhez idomítva. Lesznek segédszolgabirák. A belügyminiszter, Sopron megyéhez 41,185/877 szám a, intézett ren­deletével megengedte, hogy a segédszolgabírák ja­vadalmazása fölvétethessék a költségvetésbe.

Next