Magyar Jogász, 1877 (2. évfolyam, 150-300. szám)
1877-10-09 / 232. szám
javasolt perújítás során se engedtessék érdemleges fölebbezés, hanem a perújítás során is ugyanaz a bíró, ha semmi újabb bizonyíték sem hozatik is föl, újabban és végérvényesen ítéljen. Trleszky István és Marsovszky Jenő különvélemény alapján indítványozták, hogy a 62. §. harmadik bekezdése helyett tétessék: ,Az újított ügyet a bíró a sommás eljárás szabályai szerint újból tárgyalja, s mindazt bírói megfontolás alá veszi, mit a felek akár egész újonnan, akár a főügy tárgyalásának folyamán kifejtettekkel kapcsolatosan felhoznak.“ „A perújítás során hozott ítélet ellen az 58-ik § szerint illetékes törvényszékhez egy fokú fölebbezésnek van helye. A fölebbezésben az 56-dik §-ban foglalt alaki sérelmek orvoslása is kérhető. A fölebbezés bejelentésére és a fölebbezési indokok beadására nézve a sommás eljárás szabályai alkalmazandók. A törvényszék határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincsen.“ „A felek képviseletére és a képviseltetés által fölmerült költségekre nézve, a jelen törvény 32., 33. és 34. §§-nak intézkedései a perújítási eljárásnál is alkalmazandók.“ Nincs kifogásunk az indítvány lényege ellen, csak az nem tetszik nekünk, hogy ez, valamint a javaslat hemzseg más törvényre való hivatkozástól. Ezt a köznépre fölötte fontos törvényt minden hivatkozástól ment, egy egészben, de egyszersmind egyszerű, érthető nyelvezetben kívántuk volna leírni. Sajnos, hogy az utóbbi években keletkezett törvényeink még a jogismerettel bíró által is csak nagy nehezen érezhetők meg. Ha már vannak hibák és fogyatkozások a törvényekben, kívánatos volna az a belátás, hogy a nép búvárkodás nélkül is értse meg azt, ami írva van. A képviselőház mai ülésén előkerült a Hellymalheur, mely hosszú bonyolódott vitát idézett elő. Tulajdonítandó ez részben ama körülménynek is, hogy a belügyminiszter jelentése, mely az ügyet leginkább megvilágítja, csak a vita folyamában olvastatott föl. Az elnöki jelentésből kiderült, miszerint nem hatósági rendelet következtében történt, hogy Helfy úr lakásába a hordárok beléptek, de egyszersmind kitűnt az is, hogy az illető hordárok téves fölfogása vagy az illető alárendelt közeg téves instructiója következtében oly vétség történt, mely büntetést érdemel: nem ugyan a mentelmi jog megsértése címén, mert az eset nem forog fenn, hanem a házijog ellen elkövetett vétség címén. A főváros közigazgatási bizottsága október havi ülését délelőtt 10 órakor kezdette meg Ráth Károly főpolgármester elnöklete alatt. Előbb Kammermayer Károly polgármester terjesztette elő havi jelentését, aztán pedig Thaisz Elek főkapitány a rendőri viszonyokról adta be szokott előterjesztését, majd Hegedüs adófelügyelő referált az adóügyben; végre Bója Gergely tanfelügyelő, Sellyén királyi ügyész s Mihajlovich és a postaigazgató igen röviden, minden fontosabb mozzanat kiemelése nélkül adták elő jelentéseiket. Törvényjavaslat,*) a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról. I. FEJEZET. Általános határozatok. 1. §. A kisebb polgári peres ügyek azon részében, melyek a községi bíráskodást meghaladják, (14. §.) bíráskodnak: a) a járásbiró ; b) megyékben a szolgaimé, ha a jelen törvény 2. §-a értelmében ezen bíráskodással fölruháztatik; c) törvényhatósági joggal fölruházott és rendezett tanácsú városokban, továbbá nagy községekben és közjegyzői szövetkezetek területén a jelen törvény 3. §-a értelmében kinevezett békebiró. 2. §. A szolgabiró az igazságszolgáltatás gyorsítása végett ezen bíráskodással azon esetben ruházandó fel, ha az a közigazgatás hátráltatása nélkül lehetséges és ha az illető elméleti bírói vagy jogtudományi államvizsgát tett, vagy már birói hivatalt viselt. E£en fölruházás a közigazgatási bizottság fölterjesztésére a belügyminiszer beleegyezésével az igazságügyminister által a király nevében történik. 3. §. Törvényhatósági joggal fölruházott és rendezett tanácsú városokban, nagy községekben és közjegyzői szövetkezetek területén egy elméleti birói vagy jogtudományi államvizsgát tett, vagy birói hivatalt viselt fedhetlen jellemű alkalmas egyén, a közigazgatási bizottság meghallgatása után az igazságügyminister által a király nevében békebíróvá kinevezhető, ha: a) eziránt a törvényhatósági joggal fölruházott város közvetlen; a rendezett tanácsú városok képviselőtestülete és a nagyközség, vagy az egy körjegyzőségben szövetkezett több kis községnek elöljárósága pedig a közigazgatási bizottság útján folyamodik ; b) és oly egyént, ki a fentebbi kellékekkel bírván, e tiszt átvételére késznek nyilatkozik, javaslatba hoz. Ezen békebírák az 5. §-ban foglalt községi bíráskodással is megbízhatók, ha ezt az illető hatóságok folyamodványukban (a pont) szintén kérik, mely esetben a békebiró ebbeli működésének tartama alatt az említett hatósági területeken külön községi bíráskodásnak helye nincs. 4. §. A szolgabiró azon bíráskodást, melylyel a 2. §. értelmében fölruháztatott, mindaddig megtartja, míg a szolgabirói hivatalt viseli, kivévén, ha időközileg a viszonyok változván, ez a közigazgatás hátráltatásával járna, mely esetben a szolgabiró ezen bíráskodás továbbvitelétől a közigazgatási bizottság meghallgatása mellett, a belügyminiszer által fölmenthető. 5. §. A községi bíráskodást gyakorolják: a) törvényhatósági joggal fölruházott és rendezettt tanácsú városokban a közgyűlés által e czélra rendelt egy vagy több közigazgatási tisztviselő ; b) nagy községekben a bíró a tanács egy tagjával és a jegyzővel vagy helyettesével; c) kis községekben a bíró az elöljáróság két tagjával. Az írásbeli teendőket, ha az elöljáróságnak erre alkalmas tagja nincs, a közjegyző vagy helyettese avagy egy e célra az elöljáróság által meghívott alkalmas községi lakos végzi 6. §. Oly járásokban, ahol a járásbíróság több bírói személyből áll és ahol a forgalmi viszonyok és a járás terjedelme szükségessé teszik, az igazságügyminiszer az érdeklettek kérelmére a járásnak a kisebb polgári peres ügyek elintézése czéljából két vagy több szakaszra való elosztását elrendelheti. Mindenik szakaszfőhelyen alkalmas időközben a járásbíróság egyik bírói tagja megjelen és előre meghatározott és közzétett rendes törvénynapokon a szakaszban fölmerült kisebb polgári peres ügyeket elintézi. 7. §. A jelen törvény szerinti bíráskodással fölruházott szolgabírák és kinevezett békebírák tisztük elfoglalását megelőzőleg a törvényhatóság közigazgatási bizottsága vagy annak kiküldöttje előtt következő esküt (fogadalmat) kötelesek letenni. Én N. N. esküszöm, (fogadom) hogy a királyhoz és az alkotmányhoz hű leszek és hogy mindazon ügyekben, melyekben mint biró eljárni és ítélni hivatva leszek, igazságosan, a törvény és lelkiismeretem szerint fogok eljárni. A községi bíráskodással megbízott közegeknél ezen eskü helyét a hivatali, illetőleg elöljárói eskü pótolja. 8. §. Békebíróvá nem választhatók: 1. az állami tisztviselők; 2. a községi és közjegyzők; 3. az ügyvédi jegyzékbe bevett ügyvédek és az ügyvédjelöltek lajstromába bevezetett ügyvédjelöltek ; 4. a királyi közjegyzők; 5. a véderőnek a hadsereghez, haditengerérészethez és a honvédséghez tartozó, tettleges szolgálatban levő tagjai; 6. valamely egyházközségben alkalmazásban lévő lelkészek és segédlelkészek, továbbá a szerzetesek és a néptanítók. 9. §. A járásbirók és a jelen törvény értelmében bíráskodással felruházott szolgabirák a kisebb jelentőségű polgári peres ügyek azon részében, mely a községi bíráskodást meghaladja, a jelen törvény 1. §. 3. pontjában említett közegek felállítása esetében is járásuk egész területén gyakorolják ezen bírói hatóságot. A városokban, nagyközségekben, vagy közjegyzői szövetkezetek területén alkalmazott békebírák hatásköre csak az illető város, nagyközség, vagy közjegyzői szövetkezet területére terjed ki. A közigazgatási bizottság fölterjesztésére azonban az igazságügyi miniszternek jogában áll, a szabad királyi, a törvényhatósági joggal fölruházott és a rendezett tanácsú várost két vagy több elkülönített járásra fölosztani és a fölosztott részeket ismét egyesíteni. 10. §. A községi bíráskodás tekintetében Budapest fővárosának mindenik közigazgatási kerülete külön járást képez s a kerületenkint megbízott közigazgatási tisztviselők csak az illető kerületben gyakorolják ezen bírói hatóságot, 11. §. A jelen törvény szerinti eljárás alá a következő polgári peres ügyek tartoznak: 1. Pénzköveteléseket tárgyazó keresetek, melyek összege a járulékokon kívül 50 frtot meg nem halad. 2. Ingóságok vagy munkateljesítés iránti keresetek, ha a kereset tárgyának értéke a járulékokon kívül 50 frtot meg nem halad, vagy felperes a követelés tárgya helyett 50 frtot meg nem haladó pénzösszeget elfogadni késznek nyilatkozik. 3. Kamatok, életjáradékok, tartási és élelmezési kötelezettségek iránti keresetek, ha a kereset tárgya a járulékokon kívül évi 50 frt. összeget vagy értéket meg nem halad, vagy felperes a kereset tárgya helyett 50 frtot meg nem haladó pénzösszeget elfogadni késznek nyilatkozik, és ha a főkötelezettség bírói ítéleten, egyezségen vagy közjegyzői közokiraton alapul, vagy az adós által kétségbe nem vonatik. 4. Polgári eljárás alá tartozó mezei rendőri ügyek, ha a követelt összeg a járulékokon és az esetleg szintén megítélhető pénzbírságon kívül 100 forint összeget meg nem halad, és ugyanazon öszszeg erejéig a vádak által okozott kártérítést tárgyazó keresetek. 5. A bérelt laknak vagy tartozmányainak kiürítése, úgy ugyanezeknek a bérlő részére való átbocsátása iránti keresetek föltétlenül lakást "és tartozmányait nem képező más bérelt helyiségek kiürítésére és átbocsátóra vonatkozó keresetek pedig csak akkor, ha az évi bérösszeg Budapesten 400 frtot, más helyen pedig 200 frtot meg nem halad. Részint lakást és tartozmányait képező, részint más helyiségek együttes kibérlése esetében a bérlemény kiürítése vagy átbocsátása iránt keresetek csak azon esetben tartoznak a jelen törvényben szabályozott eljárás alá, ha az együttes évi bérösszeg Budapesten 400 frtot, más helyen pedig 200 frtot meg nem halad. 6. Haszonbérletek visszabocsátása iránti keresetek, ha az évi bérösszeg 50 frtot meg nem halad. 7. A becsületsértési ügyek az ország azon területén, ahol ezek polgári peres eljárás tárgyát képezik. 8. A vásári bírósági ügyek az országos és heti vásárok ideje alatt, ha a követelt összeg vagy a követelt tárgy értéke a járulékokon kívül 50 frtot meg nem halad. 9. Mesgyeigazítási és sommás visszahelyezési ügyek, azonban csak akkor, ha a visszahelyezések tárgyát lakásnak vagy tartozmányainak, avagy egy cat. holdat meg nem haladó földbirtoknak birtoklása képezi. Telekkönyvi és váltóügyek, továbbá a bánya és úrbéri bíróságok elé, úgyszintén a fönálló törvények értelmében közigazgatási, vagy más nem bírói hatósághoz utalt ügyek, végre a jelen szakasz 8. pontjának eseteit kivéve, a kereskedelmi ügyek a jelen törvényben szabályozott eljárás alá semmi esetben nem tartozhatnak. 12. §: A 11. §-ban elő nem sorolt ügyekben a jelen törvény szerinti eljárásnak azon esetben sincsen helye, ha a felek magukat akár a bíróság megjelölése mellett, akár a nélkül, ezen eljárásnak alávetették. Valamely egészben vagy részben még fönálló követelés, amely a 11-ik §. 1. 2. 3. és 4 pontjaiban megállapított összeget vagy értéket túlhaladja, a jelen törvény szerinti eljárás alá akkor sem tartozik, amidőn annak csak egy része vonatik kereset alá, habár a rész összege vagy értéke nem terjedne is túl a jelen törvény által megszabott bíráskodási hatáskörén. 13. §: Az 1. §-ban meghatározott közegek a II. §-ban fölsorolt ügyekben egyenlő bírói hatósággal bírnak. A választási jog felperest illeti: 14. §. A titik §. 1. 2. és 3. pontjaiban fölsorolt ügyek azon esetben, ha a kereset tárgya vagy értéke 20 forint összeget meg nem halad, kizárólag a községi bíráskodás alá tartoznak. A 11. §. 4. pontjában foglalt ügyek pedig, ha a követelés tárgya vagy értéke 20 frt. összeget meg nem halad, a felperes választása szerint akár az illetékes járásbiró, szolgabiró és békebiró, akár a községi bíráskodásra hivatott közegek előtt megindíthatók. 15. §. A birói illetőséget rendszerint az alperes lakhelye, vagy ha állandó lakhelylyel nem bír, tartózkodási helye, jogi személyek, testületek, köz *) A képviselőház által megállapított elvekhez idomítva. Lesznek segédszolgabirák. A belügyminiszter, Sopron megyéhez 41,185/877 szám a, intézett rendeletével megengedte, hogy a segédszolgabírák javadalmazása fölvétethessék a költségvetésbe.