Magyar Jogász, 1881 (6. évfolyam, 1-144. szám)
1881-01-01 / 1. szám
mény, hogy két különböző követelésre egy kérvényben szorgalmazta a végrehajtás elrendelését, a kérvény visszautasítását nem indokolhatja, a végrehajtás foganatosítása iránti kérelem helytelenül lett megtagadva. A haszonbéri szerződés megszüntetése iránt a választott bíróság előtt folyamatba tett per, rendszerint sommás bíróság hatáskörébe tartozván, azzal összefüggésben a zárlat elrendelése is szorgalmaztathatik a járásbíróság előtt. (Semmitőszék 222411880.) Maderspach Lajos, Horvát Lajos ellen bizonyos bányaüzletre vonatkozó haszonbéri szerződés megszüntetése iránt választott biróság előtt pert folytatván, a bánya vagyon zár alá vétele végett a szászkai jbirósághoz kérvényt adott be, melyet a jbiróság 1880. okt. 2, tekintettel az 1871. 31. tcz 21. 21. §-ban foglalt intézkedésekre, illetéktelenség alapján hivatalból visszautasított. Ez a felperes semmi panaszt adott be. A semmitőszék azt elvetette, mert téves ugyan abíróság azon felfogása, hogy a zárlati kérelem elinézésére nem lett volna illetékes, miután a per a felek közt létrejött haszonbéri szerződés megszüntetése iránt létetett a választott bíróság előtt folyamatba, ezen kérdés elbírálása pedig rendszerint a sommás biróság hatásköréhez tartozván a zárlat elrendelése, mely ez esetben a zárlat tárgyának állagát különben sem érinthette, a perr. 32 § ához képest abíróság előtt is szorgalmaztathatott. Emiatt azonban a neheztelt végzés megsemisítésének esete nem forog fenn, mert a perben nem állott alperesnek a várbíróság ítélete ellen közbevetett sem. panasza a semmitőszék egyidejű határozatával elvettetett felperes eszerint már a végrehajtás szorgalmazásához is jogosítva lévén, a zárlati kérelem tárgynélkülivé vált. A büntető törvény hatálybalépte előtt megindított oly keresetre, mely most polgári biró előtt folytatható nem volna, rendelkezés nem foglaltatván, abban a polgári biró, ily minőségben eljárni köteles. (Semmitöszék 23134980.) A nyitrai kir.biróság Felsner Jónás felperesnek Engel Ignácz alperes elleni levéltitok megsértése miatti 100 frt birságos perét ami polgári eljárásra nem tartozott, elutasitotta. Felperes ez ellen semmiségi panaszt adott be. A semmitöszék 1880. decz. 7-én 23134 sz. a. a panasznak helyt adott s a neheztelt végzést az r. t. 297. § 5. pontja alapján megsemmisítette s a bíróságot polgári birói minőségben a keresetre nézve illetékesnek kijelölvén, további eljárásra utasította; mert a levéltitok megsértése, mint pénzbírságra irányzott kereset, a büntető-törvény hatályba lépte előtt nyujtatván be a hatósághoz s az ezen törvényt életbeléptető 1880. 37. t.-czikkben az iránt, hogy a büntető-törvény hatályba lépte előtt megindított ily kereset polgári uton folytatható nem lenne, rendelkezés nem foglaltatván, abban a bíróság polgári bírói minőségében eljárni tartozott volna. Valamely színház alapítása végett, még az alapító társaság alapszabályainak megerősítése előtt aláírási ívek bocsátatván ki, az alapszabályok helybenhagyása után megala-kult társaság az aláírók ellen, már az aláírás tényéből kifolyólag jogot nyert az aláírt összegnek beszedésére, esetleg törvény útján behajtására (Legfőbb ítélörték 10796/880) Mocsonyi Sándor, mint a román színház alapító társulat elnöke, Rau János e. a színház alapítási ivén általa aláirt 200 frt alapitási tőke megfizetése iránt. A bpesti IV. ker.biróság előtt pert indított, a járásbíróság 1879. nov. 7. — 23333 sz. a. alperest a kereset értelmében elmarasztalta; mert a 3. sz. (aláírási) okmány tartalma valódiságának tagadása, miután aláírásának valódiságát kétségbe nem vonta, figyelembe vehető nem volt; valamint azon kifogása sem, hogy miután alperes magát még 1870. évben, tehát az alapszabályok életbelépte előtt, jegyezte fel az alapítók közé, ezen az alapszabályok előtt tett aláírása őt nem kötelezheti, mert az akkor egyoldalú ajándék, s igy a 3 sz. okmányra nevének feljegyzése által, mint alapító tag, a létesitendő román szinház alapja iránt kötelezettséget vállalt, melyben tehát őt marasztalni kellett. Kamatokban csak a kereset beadásától marasztaltatik, mert a fizetési határidő lejárta meghatározva nem volt. A kir. tábla 1880. 14230. sz. a. felperest elutasitotta; mert azon körülmény, hogy alperes a 3. sz. gyülőlvet aláírta, alperes fizetési kötelezettségét annál kevésbé állapítja meg; mivel azon időben, midőn az önkéntes aláírás történt, a felperesi társulat még nem létezett és ennélfogva az aláírás tényéből jogokat nem szerezhetett; továbbá mert felperes a kereseti kötelezettségnek alperes által történt elválalására nézve egyéb bizonyítékot fel nem hozván, keresete, szemben alperes tagadásával, igazolatlan maradt. A legfőbb ítélőszék a kir. tábla ítéletét megváltoztatván, az első bíróságit hagyta helyben indokain kívül még azért is, mert a 30/• alattira az aláírások azért gyűjtettek, hogy az abban kitett czél elérhetése végett a társaság alakulása lehetővé tétessék, amidőn tehát az aláírások következtében a társaság alakult és annak alapszabályai megerősítést is nyertek, az ekként alakult társaság alperes ellenében már az aláírás tényéből az aláírt összeg tekintetében jogot szerzett, ennek megtagadása után tehát ezt törvény útján érvényesíteni joga lévén, a kereseti összegben s járulékaiban alperes helyesen lett elmarasztalva. A testi sértésről látlelet fel nem vétetvén, ennek hiányát a vizsgáló bírónak a sérelmet körülményesen megjelölőkönyve pótolhatja. (Legfőbbitélőszék 93011880. b. sz.) A tekei kir.biróság 1880. ápril 29-én 692/880. sz. a. kelt ítéletével Morár Juán, Bog- 1 im Tanaszo csőszön elkövetett testi sértési kihágásban vétkesnek mondotta ki s 7 napi fogságra bert fájdalomdijra sat ítélte; mert vádlott tagadásával szemben a testi sértés tényálladéka egy tanu esküvel erősített vallomása s a panaszos homlokán még a vizsgálat során is látható sérelem által igazoltatik A bpesti kir. itélőtábla 1880. julius 26-án 18585/880. sz a. az első biróság ítéletét megerősítette. A legfőbbitélőszék 1880. decz 16-kán, 9301. sz. a. ekként ítélt. Panaszlott tagadásával szemben bizonyítékot szolgáltat a panaszos csősz s tanúja Rucs Pável vallomása az ejtett sérelemre nézve, mert ámbár látlelet fel nem vétetett, de az eljáró kir.biróság által 1880. ápril 17-kén felvettkönyvben a panaszba vett testi sérelmezés körülményesen igazoltatik s habár ezen cselekmény a btk. V. fejezete 165 és 166. §§-ai 3) pontja szerint hatósági közeg elleni erőszak bűntettét képezné is, mindazonáltal panasztott Morár Jván tette, a btk. 2. §-ának alkalmazásával, hivatkozva az 1879. évi XL. t. ez 12., 15. §§-aira, kihágásnak minősíttetik s ezért hét napi elzárásra ítéltetik. Tizenkét évet kort betöltött, de tizenöt évet meg nem haladott gyermek által gondatlanságból elkövetett emberölés — ha mindjárt cselekményének horderejét felismerhette — tekintettel a btk. 2 §-ára, rendőri utón torlandó meg (Legfőbbitélőszék 74501880. b. sz ) A kecskeméti kir. tszék, mint fzőbiróság vétkes vigyázatlanságból elkövetett emberölés bűntettével vádolt Ivicz Mihály elleni bűnügyben 1879. decz 6-án 3761. sz. a. vádlottat, 13 éves kecskeméti szülő lakos, 2 gymnasiumi osztályt végzett tanuló, büntetve nem volt, részint önbeismerése, részint a vizsgálati bizonyítások alapján 1879 aug. 10. napján Danics Jánoson elkövetett s gondatlanságból származott emberölés vétségében bűnösnek mondatott ki s ezért az ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 3 hónapi fogságra ítéltetik s a meghalt családja részére kártérítés nem forogván fenn; az állampénztár részére a netaláni eljárási költségekben s raktartás dijakban sat marasztaltatott. Indokok: Vádlott beismerte, hogy a rendszerinti időben tanyájukon Dalits Jánossal együtt bün lévén, az ottani kamarában elhelyezett töltött lőfegyvert azon czélból határozták el magukhoz venni, mikép az ottani szőllőben kutyát lőjenek Vádlott tehát tudta, hogy a fegyver töltött s hogy veszélyes, hasonlóul azt is elismeri vádlót , hogy a kamarából kihozott s Danics Jánosnál volt fegyvert ennek kezéből kivette s azzal az előtte menő Danits után menvén, a felhúzott fegyver ravasza kezében ruhájába ütközött, elsült s a lövés a két lépésre ment Danicsba fúródott, ki azonnal összerogyott s meghalt sat. A bpesti kir. itélőtábla 1880. febr. 24-én 779. sz. a. kelt itéletével a cselekményt életbiztonság elleni vétségnek minősítvén, vádlottat ebben mondotta ki bűnösnek s enyhítő körülmények alkalmazása mellett vádlott fogságbüntetését egy hóra szállította le. A legfőbb itélőszék 1880. decz. 14-én 7450. sz. a ekként határozott. Mindkét alsóbb biróság ítélete részben megváltoztatik, Ivicz Mihály vádlott a Dancs Jánoson gondatlanság által okozott emberölés kihágásában mondatik ki vétkesnek s ezért egy hónapi elzárásra ítéltetik, egyebekben a bpesti kir. tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: Az alsóbb bíróságok ítéleti indokaiban felsorolt tényállás s bizonyítékok alapján vádlott ellen fennforgó cselekmény az elkövetése idejében fennállott törvényes gyakorlat szerint az életbiztonság elleni vétséget, az 1878. V. t. sz. 292. §-a szerint pedig a gondatlanság által okozott emberölés vétségét képezné ugyan; tekintettel azonban arra, hogy habár vádlott a cselekmény elkövetése idejében életkorának 12. évét már túlhaladta, de a 15. évet még be nem töltötte, jóllehet cselekményének horderejét felismerhette; mégis az idézett törvény 2. 84. §§-ai a 85 § 4. pontja figyelembe vétele mellett, vádlott az általa elkövetett véségért rendőri büntetéssel s igy az 1879. XL. t. sz. 12. 15. 16. 32. §§-ai rendelkezéséhez képest elzárással volt büntetendő, ezen büntetés neme pedig csakis kihágásoknál lévén alkalmazandó, vádlott cselekménye is kihágásnak minősült. Egyebekben a kir. ítélő tábla ítélete indokainál fogva hagyatott helyben. cuRiAi értesítő. A semmiteszélten múlt héten elintézteM: Mersich: 25922 elint. 25951 elint Lehoczky: 25703 e. Oberschall: 21237 e. 21265 e. 21290 k. 21301 k. 21321 elv. 21366 k. 21415 v. 21483 ms. 21555 e. 21594 v. e. 21643 ms 21665 ms. 21695 e. 21469 e. 21735 k. 21799 k. 21861 megs. 21921 elv. 55541 ms. 25588 e. 25792 v. 25798 e. 25818 ms. 25853 e 25861 e. 25994 ms. Szloboda: 25875 elv. 25952 elv. 26210 e. Lacza: 23907 v. 22203 elv. 23877 e. 24358 ms. 24830 v. Babos: 25925 e. 25317 e. 25700 e. 25701 e. 21441 e. 25878 ms. 21106 ms. 21126 e. 21714 e. 21235 ms. 21240 megs. 21256 ms. 21308 v. 21309 v. 21283 e. 21527 e. 23269 e. ms. 24441 ms. 25232 e. 25456 ms. 25457 ms. 25458 ms. 25459 ms. 25640 ms. 25766 ms. 26189 ms. 26190 cs. 26191 cs. 26192 cs. 26206 ms. 23962 ms. Manoilovich: 22121 elv. 22365 elv. 22366 elvettet. 22514 elv. 22515 elv. 22516 elvettet. 24982 elv. 20397 kiég. 21625 ms. e. Szabó: 23416 k. 23486 v. 24646 v. Soltész: 23422 e. 23423 e. 23426 e. 23428 e. 23418 e. 23431 e. 23555 e. 23560 k. 23643 e. 23778 ms. 23793 e. 23803 v. 24557 k. Nagy. 21460 ms. 21489 ms. 21522 ms. 21530 k. 21537 e. 21573 e. 21591 v. 21622 e. 21717 e. 21718 ms. 21753 k. 21768 e. 21786 k. 21801 ms. 21830 elvet. 11850 e. 21893 e 21900 ms. 21935 ms. 21988 e. 22010 e. 22044 megs. 22050 e. 22080 k. Rauchhofer : 25322 ms. Blaskovich: 26208 ms. 26209 megsemmis Barta: 24144 kiegészítés Németh: 19151 elvettet. 23648 elvettet. 24231 elvettet. Gáli: 21803 v. e. ms. 24128 k. 26051 e. Fértessy 25926 e. *) Legföttiitéleszéb bejelentései a Jövő Hétre, I. polgári tanács. Előadó: Haris György 9165 Davidovics M. — Ambrus J. 9506 Grossmann S. — Czompó I. 8633 Szeged vs. — Oltványi F. 4118 *) Az elintézések többi része revisió alatt lévén, pótlólag közöltetik. Szerk.