Magyar Jövő, 1945. november (44. évfolyam, 215-236. szám)

1945-11-02 / 216. szám

6 Faluról-falura jár a politikai szervező, ar­cán az igyekezet, hogy megvédje az eddig kivívott nép­jogokat. Olyan Hüvelyk Matyi féle emberek ezek. Esküdt ellenségei a fé­nyes és fenséges királyoknak. Megkeresik a Szegény Jánosokat és megkérdik, hogy megy a soruk. Az egyik Hüvelyk Matyi a kunbajai kis­­királyságba került. Nem tudta, mi vár rá ott, felkereste gyanútlanul a szegény pa­rasztpárti Erdődi Jánost.Megkérdezte: “Hát hogy mén sorotok?” János szegény volt. Az úri kormány ide­­oda vezette, még most is remegett ráncos, fekete arca, mintha félne. Nagyon szeretett volna beszélni. . . A pártirodába mentek, ez valamikor volks­­bundista zenész lacikonyhája volt. János bátyánk itt találta meg a szertehullott Hit­­ler-induló kottalapjai között a lepecsételt volksbundista névsort. Vigyázott rá, de meg­jött Germán detektív és elszedte tőle. .. Hüvelyk Matyink a valóságot szerette volna hallani és kérte János bátyánkat,­­ mondjon el mindent őszintén. Azt is, miért ilyen kicsiny a párthelyiség, amikor Kunba­ján nem is olyan rég még mintegy kilenc­venöt százalék “őslakó” tagja volt a Volks­­bundnak. Ezeknek a helyiségeit a rendelke­zések szerint ki lehetne igényelni. János bá­tyánk azonban furcsákat mondott: — Nagy itt a nyomás kérem. Elnyomják a betelepült magyarságot. Számba se vesz­nek bennünket a községházán. Hiába van száz magyar parasztcsal­ád Kisbaján. Kis­királyunk van nekünk. Ott áll a községházi trón előtt Ripp Miksa, ő itt a mindenség mozgatója. Parancsol. Úgy hajlanak előtte az emberek, mint a fűszál... Sokat mondott még János bátyánk. Hü­velyk Matyi — mint politikai szervező — maga előtt látta, mint díszelegnek Ripp Miksa udvarán az SS-Gruppenführerek, aki­ket ő majd kiment, ha kell. Parancsára elő­­guru­lak a volksbundista pincékből a nehéz hordók és eltűnnek Pest irányában. Három párt alakult már a “kimentett” emberekből. Virágzik a volksbundista állam, megnyug­szanak a hazaárulók, felcsillan a remény, hiszen kegyes ember a kiskirály. Hüvelyk Matyi viszont ilyesmire tanítja a parasztokat: — A demokrácia nem egyeduralom. Meg ke­l dönteni a kiskirályságokat! Azok pedig mégis rettegnek. Hüvelyk Ma­tyi erre felkereste a főjegyzőt. Megkérdezte miért szorítják ki a Nemzeti Paraszt­pártot a faluvezetésből? A főjegyző simán motyo­gott. Megnyugtatta Hüvelyk Matyit, hogy ő híve a demokráciának. Csakhogy Hüvelyk Matyi úgy látta, ez a főjegyző inkább Ripp Misinek embere, mint az állami közigazga­tásé. El is tűnt, amikor úgy érezte, hogy kellemetlen lesz már a beszélgetés. Hüvelyk Matyi végignézte a Ripp Misi küszöbén ri­­mánkodó kis svábok szerepét. A nagygazda volksbundisták belenevettek a kisebbek sze­mébe. Azt hirdetik, hogy úgy is mindegy. Már nem piszkálják Ripp Misi “megmen­­tettjeit.” A kiskirály sem volt rest. Összetoborozta a taggyűlést, pedig már folyt ellene a had­járat. Hüvelyk Matyi viszont régi “bal­oldali” csavargó volt és nem ijedt meg bár­hogy ijesztették feljelentéssel, meg vádas­kodással. Nem félt a rendőrségtől, hiszen úgy tudta, ez a szerv a magyar demokrácia őre. De amikor beszélni kezdett a párt ud­varában a szegény parasztok előtt, ilyesmit dörgött felé két egyenruhás “Übermensch”.: — A titkár úr, elnök úr, ez az idegen azonnal jöjjenek velünk a rendőrségre! A rendőrvezető parancsa! így kezdődött az élethalálharc Hüvelyk Matyi, a szervező és a Miska kiskirály kö­zött. Felkavarodott a falu, csak a faluvégre és a megrongált házakba kitessékelt magyar szegény parasztok bizakodtak. Hüvelyk Matyi hozzájuk is beszélt, figyel­meztette őket, hogy a sváb hazaárulók még a verekedéstől nem riadnak vissza! Résen lesz­nek és támadnak, ha nem védekezünk. A parasztságban félelem bujkál. A harcot csak kevesen vállalták, viszont akadtak jóaka­rói, akik Hüvelyk Matyit figyelmeztették, vigyázzon. — Vigyázz, mert ma éjjel . . . nem lá­tod meg a reggelt. Pedig Hüvelyk már a harmadik napot töltötte Kunbaján. Mind a háromszor egészséggel ébredt. Éppen a bácsalmási orosz parancsnokság ■'volt az, akinek segítségével igazságosan el­intéztük az ügyet. Az újra összehívott párt­­közi értekezleten éppen az orosz parancsnok vette észre a Ripp Misi által alakított három párt képviselőinek szemhunyó, hízelgő bó­­lintgatásait. Hüvelyk Matyi mégis megnyerte a csa­tát. A Nemzeti Parasztpárt, a Magyar Kom­munista Párt, a Földmunkásszakszervezet beküldi a maga képviselőit a kunbajai Nem­zeti­ Bizottságba, a Képviselőtestületbe. Azonban a másik csatát nem Hüvelyk Matyinak és pártjának kell megnyerni, ha­nem a rendőrségnek. Vizsgálja ki, turkálja fel Ripp Miksa négyhónapos uralmának sa­­lakját. Van ott turkálni való. De körülnéz­heti magát a Függetlenségi Front másik három pártja is, vájjon kik képviselik Kun­baján? Nagyon barna és zöld színű embe­reik vannak. Nem hinném, hogy az illető pártok irányvonalát vallanák. Elég rossz mese ez, de el kellett mondani. Meg kell mondani, hogy Bácskában sok helyen magasabb támogatással dühöng a­ reakció. A reakciónak emberei vannak a rendőrségnél. Befurakodtak oda is. Nem mozog a demokrácia seprője. Minden igaz,­­ őszinte nekilendülés elakad a zsiron, hízott libán, jó vacsorán. Az érdekek meg nem­ szűnő paktálása, akadályozza azt a gyökeres­­ munkát, amit éppen Bácskában kellene vé­gezni. Áll minden, csak a Hüvelyk Matyik ■szaladgálnak faluról-falura. Ugyanakkor a megcsömörlött magyar paraszt legyint: “Fene bánja. Most mások az urak! így volt ez mindig!” Bácska parasztsága! Vállalni kell a har­cot, a mi becsületességünkkel, a­ mi igazsá­gunkkal. Meg kell ezt tennünk, hogy eltűn­jön fejük felől a fojtogató nyomás. Szen­vedéseinket csak harc árán válthatjuk meg. Harcoljunk a kiskirályok ellen, hogy jobb, építőbb meséket mondhassunk. Kiskirályok Irta: Nagy Sándor (A budapesti “Szabad Szó” szeptember 1-i számából.) Hazatér az emigráns költő HOLLYWOOD. — Néhány héttel ezelőtt Californiában szívroham következtében hir­­telenül meghalt Franz Werfel bécsi író, aki Hitler elől ide menekült s új könyveivel Amerikában éppen olyan nagy sikereket aratott, mint hazájában. Özvegye most útra készül: “hazaviszi” elhunyt férjét s eltemeti hazai földbe. "" 1 ..... ........... " A CIO és az AFL a Roosevelt Győzelmi Kötvény sikeréért NEW YORK. — A Győzel­mi Kötvény kampány során kibocsátásra kerülnek 200 dolláros Franklin D. Roose­velt Emlékkötvények — Me­morial Bonds. A CIO és az AFL New York állami vezé­rei felhívják a két nagy mun­kásszervezet két és fél millió­nyi tagságát, vigyék győze­lemre ezt a kampányt. Min­denki, aki teheti, vegyen egy Roosevelt kötvényt, ezzel jut­tassa kifejezésre kegyeletét a nagy vezér iránt, akinél többet senki sem tett az ame­rikai munkásságért. Harold J. Garno, a New York állami CIO tanács tit­kára, azt ajánlja, hogy min­den egyes unionban alakuljon meg egy Roosevelt Kötvény­bizottság. James C. Quinn, a Central Trades and Labor Council of Greater New York ttkára, bejelentette, hogy a Tanácshoz tartozó munkás- s­z­ervezetek 750,000 főnyi tagsága körében mozgalom indult meg, hogy mindenki vásároljon egy kötvényt. Meghívó a Miami és környékén lakó magyarságnak! A Testvériség 1037. Miami, Fia. osztálya NOVEMBER 18-ÁN, VASÁRNAP délután 4 órai kezdettel a MOOSE HALLBAN, 420 S. W. 8th Ave., Miami, Fia. TÁNCCAL EGYBEKÖTÖTT NAGY BONDS ELŐADÁST rendez. Kitűnő házilag készült kirántott csirke, töltött káposzta, finom rétes, jó italok. Magyar zenekar. • Belépődíj 60c, adó 12c. (( Helyreigazítás A Brownsvillei Segélyző Bizottság szeptember 30-iki táncmulatságáról írt tudósí­tásunkban említett, a rende­zés körül fáradozott magya­rok listájának élén helyesen Nt. Murányi István nevének kellett volna állnia. A nem­zeti viseletben táncolt szép leányok egyike pedig Teper Ida volt. MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal) M­it hozhatna az atomkorszak? Szabályozható időjárást, könnyebb, robotmentes életet, csa­ládi autót és repülőgépet három éven belül meghozhat az atomerő, ha nem a monopolisták, hanem a köz javára szolgál az atomenergia. Hiroshima és Nagasaki romjai élénken bizonyítják, hogy mire képes az atombomba, mint a modern hadászat fegyvere. A kivívott győzelem után az atombombában felhasznált atomerő a béke céljait kell, hogy szolgálja. És szinte felmérhetetlen, hogy milyen előnyös változást okozhat az emberiség életében, ha az atomerőt a köz javára állít­juk be. Amint elérünk az atomkorszakhoz, a mai értelemben vett fűtési gondok teljesen megszűnnek, mert egy családi házat akár egy fél évszázadig is fűteni lehet egy kis skatu­lyában meghúzódó atomerővel. Autók, teherautók, repülő­gépek, vonatok és hajók, amelyek ma a technika legújabb vívmányai, az atomkorszak idején használhatatlan ócska­ságok lesznek, mert akkor már nem lesz szükség gazolin­tankra, vagy más üzemanyagot tároló helyekre. A való­színűség az, hogy az atomkorszakban készült autókba és repülőgépekbe beleépítik a hajtóerőt. Az atombombához használt uránium elem (tudományos nevén U-235) annyira nagyerejű, hogy abból egy uncia töredéke akár évekig is elhajt­ egy autót vagy repülőgépet. Az atomerő lehetővé teszi a “családi repülőgépet”, mi­vel hatalmas gazolintankra szükség nincs, tehát a repülőgép kisebb térfogatú és könnyebben kezelhető. Az atomerő ezen­kívül a repülést mentessé teszi a gazolinrobbanás veszélyé­től, így tehát olcsóbb és biztosabb lesz a repülés az atom­korszakban. Az atomerőnek igazi nagy jelentősége az, hogy egyes vidékek időjárását is meg lehet azzal változtatni. Az atom­erő eddig el nem képzelt mennyiségű energiát bocsát az emberiség rendelkezésére. Ezzel aztán óriási fűtőkészülé­keket lehet üzemben tartani. Az amerikai Nagy Tavak men­tén felállított fűtőkészülékek felmelegítik a Középnyugat és déli Kanada vidékét és ezzel a tavak is hajózhatók lesz­nek az év 12 hónapjában. A forró, déli vidékek éghajlatát kellemessé teszi majd az atomerő és a száraz vidékekre eső felhőket hajthatunk. Ugyanígy szabályozhatjuk maj­d a túlságosan száraz és túl­ságosan nedves vidékek éghajlatát. A szabályozott időjárás kiküszöböli a “rossz terméseket” is.A hideg ellen atomerő­vel képzett meleg levegős “takarókat” lehet a szántóföldek felett tartani. A termelés ezáltal olcsóbb lesz, mivel a gaz­dának nem kell behozni a rossz termés okozta károkat. Az atomerő bármely más tényezőnél inkább hozzájá­rulhat az emberiség életszínvonalának felemeléséhez.. Meg­szabadítja az embert a nehéz, robotszerű­ munkától és egy tisztább, egészségesebb és kényelmesebb világot teremthet a mai helyén. Miben rejlik az atomerő elővarázsolta csodák magyará­zata? Abban, hogy egy fontnyi atom megfelel egy félbillió dollár áru villanyosság energiájának. Még a mostan hasz­nálatos és egyáltalán nem gazdaságos U-235 egy fontja 5 millió dollár értékű villanyosság erejét rejti magában.­­ Innen van, hogy olyan hatalmas építési munkákat, ame­lyeket jelenleg el sem lehet képzelni, az atomkorszakban megvalósíthatjuk. Az atomkorszak nincs is annyira távol, mint azt egye­sek elképzelik. Szó sincs arról, hogy két évtizedig kell vár­nunk, míg az atomenergia felhasználására sor kerülhet. Dyson Carter, a neves szakértő szerint már három év múl­va elérkeztünk az atomkutatásnak azon stádiumába, amikor az atomerő csodái közkinccsé válhatnak. Az utóbbi évek két nagy tudományos felfedezése, a cukorbajt gyógyító insulin és az egyes fertőzések ellen bá­mulatos hatású penicillin a köz tulajdonában van és nem az egyes monopolisták kezében, így tehát az atomenergiá­nak is a köz tulajdonában van helye. Nem az egyes kivált­ságosak, hanem az egész emberiség javát kell annak szol­gálnia azért is, mert nem magánpénzekből, hanem három nagy ország, Amerika, Nagybritánia és Kanada adófizetői­nek pénzéből folytatták le az atomkutatásokat. A Los Angelesi Munkásszervezetek a Magyar Jövő barátai és olvasói NOVEMBER 10-én, SZOMBATON este 6 órai kezdettel KACSA ÉS CSIRKE VACSORÁT rendeznek a Munkás Otthon összes helyiségeiben 4201 South Main Street, Los Angeles. Öttagú zenekar! Kitűnő program! Kacsa, csirke és töltött káposzta a szokásos mérsékelt árak mellett. Találkozója lesz ez azon lapolvasóknak, kik mostanában jöttek az Eastről. A Magyar Jövő olvasóit és barátait meghívja a Lapbizottság. SK. November 2, 1945 Egy öltöny naplója írta: Pur­­­esz László. (Az alábbi sorok az egyik budapesti napi­lapban jelentek meg és a szerző mosolygó hangja mögött ott rejlik a Horthy-Szálasi fasizmus által a magyar népre hozott tragé­dia sok, döbbenetes mozzanata.) 1942 húsvét. Egy budai üzlet pultján fe­küdtem a mai napig. Szép, fekete posztó va­gyok és ma három méteres darabban elad­tak. Sajnos, a vételből nem sokat értettem, mert magyar gyapjúból, magyar gyárban, magyar munkás készített, a boltban pedig németül beszéltek és új gazdám hazavitt Budakeszire, ahol új tulajdonosom egy né­met szabónál szép kétsoros öltönyt csinál­tatott belőlem. Lassanként kezdem a nyel­vüket érteni és vasárnaponként, amikor Adolf felvesz (így hívják gazdámat), a köz­ségházán csak németül beszélnek, nagyban szidják a magyarokat, amit viszont nem ér­tek, hiszen Magyarországon vagyunk. A gomblyukamba aranyozott, kör alakú, horog­­kereszthez hasonló jelvényt tesznek. 1943 húsvét. Egy év alatt nem sok tör­tént, legfeljebb annyi, hogy gazdámat so­rozták, de nem vált be, hogy miért, nem tudom, de hazafelé az autóbuszon azt me­sélte, majd bolond lesz magyar katonának beállni! Gazdám jómódú ember lehet, mert a múltkor vett száz hold földet, feleségének sok új selyemruhát , sőt három németet is zatott vendégségbe és azokat tejbe-vajba­­üreszti. A szobában Hitler képe van nagy, aranyozott keretben és a német gyerekek k­örültüzdelték apró, horogkeresztes zászlók­kal. 1944 húsvét. Úgy látszik, gazdám hirtele­­nül meghízott, mert a mellény már nem megy rá és én rólam is majd lepattannak a gombok. Sokat járunk Pestre s sokan járnak ki hozzánk is. Főleg német katonák, akiket mindig terített asztal vár, rengeteget esz­nek, isznak és arról beszélgetnek, hogyha győzünk, akkor gazdám beköltözik Buda­pestre, valami szép házba és igen nagy űr lesz belőle. Valami zsidókról is beszélnek gyakran, hogy azokat ki kell irtani, mire az egyik katona megjegyezte, hogy az már nem probléma, hiszen már nagyban csinálják és egy sem marad belőlük. Úgy látszik, jó világ lehet, mert gazdám most már nemcsak va­sárnap, hanem sokszor hétköznap is magára ölt és előkelő helyekre járunk. A szanató­riumból lehozatott egy gyönyörű nagy diófa­­szekrényt, a fővárosé volt , és ma este már abba akasztott fel. Nagyon előkelők let­tünk. 1944 október vége. Csuda jó dolgom van. Gomblyukamba egy nyilaskeresztes jelvény is került, balujjamra pedig nyilaskeresztes selyem karszallag. A múlt vasárnap furcsa délutánom volt. Ebéd után a rádió mellett ültünk, amikor gazdám egyszerre csak hir­­telenül felugrott, elkezdett kiabálni és amint hallottam, az egész falu így csinált , cso­magolni kezdett, felesége pedig óbégatni kezdett és a Hitler-képet levette a falról. Estefelé pedig elmentünk a nagyvendéglőbe, amely akkor már tele volt. Mindenki ivot, énekelt, éljenzett, a vége még sem tetszett nekem, mert hazafelé gazdám elesett és én alaposan sáros lettem. Most Budapesten lakunk és csak vasár­nap járunk ki Budakeszire. Gazdám mindig engem visel, legtöbbször nappal alszik, csak estet"vesz fel és éjszaka járunk házakba és a Dunapartra. Gazdámnak most géppiszto­lya is van s a Duna parton minden éjjel csak úgy kedvtelésből lövöldözni is szokott. Ilyen­kor visszafelé a zsebem tele van mindenféle holmival, órákkal, láncokkal, gyűrűkkel és vasárnap visszük ki a sok kincset Budake­szire. Nagyon elegáns lakásban lakunk, a gazdám nagyon jól él, nagyon sokat iszik és ilyenkor én foltos leszek, azt pedig nem sze­retem. Még mindig kényes vagyok. 1945 január. Felköltözünk a Várba én most vagyunk a legnagyobb urak. Tegnapi egy kórházban voltunk, gazdám, szokás sze­rint lövöldözött és a zsebem megtelt fülbe­valókkal. Kis kellemetlenség is esett, mert a zsebem csupa vér lett, amit a gazdám ha­mar letörölt. Nagyon sok a német katona és gazdám panaszkodott nekik, hogy már nem tud hazamenni, mert ott oroszok vannak és fél, hogy valami baj történhet vele. Úgy látszik, gazdám nagyon szerethet már, mert éjjel-nappal rajta vagyok és ez bizony meg­látszik rajtam. Nem vagyok már tiszta, sok a folt rajtam, de gazdám nem törődik ezzel. Rettenetes nagy a zaj, éjjel-nappal, bomba és lövés hallatszik és a pincében még na­gyobb a lárma, mert mindenki veszekszik. 1945 március. Kezdem gazdámat nem ér­teni. A géppisztolyt tegnap éjjel elásta a Várkertben, a jelvényeket és a szép karsza­lagot pedig elégette. Amikor az orosz kato­nák jöttek, akkor már csak egy kis piros szalagot tett a gomblyukamba és letagadta, hogy tegnap még milyen szép voltam a jel­vényekkel és a karszalaggal. Üzenetek Magyarországból Rose Sigal, 1866, S. L. A. Chicago, 111. Manyi, Nándi, Nusi Arany, Tibi, Gabi, Etna, Vera megvagyunk. Szeret­nénk kimenni. M. Dreilinger Ptus, Dobozi­ u. 7-9. Theodore Straussnak, 1973 70th St., Brooklyn, N. Y. üze­ni Dr. Weinstein Pál (Bpest, V., Személynök­ u. 9), hogy úgy ő, mint felesége, fró és férje, Strauss Béla élnek. Ármin Schön, 632 E. lich St, New York 9, N. Y. — De­zsőről, Jenőről nem tudok­. Pepi, Bella, Iki nálam van­nak. Adolfról nem tudunk. Pepi ura meghalt. Schön De­­sőné, Nefelejts­ u. 8. Sidonia Gotreich, 1700 Longfellow Ave., Bronx, N. Y. Móricunk, Tibikénk kivé­telével megvagyunk, írjatok. Milike Vermes, Turzóköz 10. Hube Braun, Rio de Janei­ro. Jól vagyunk. Sürgönyöz­ünk, irtunk. Címünk régi. Frici, mindnyájan. Ernest Ungar, 222 W. 77th 31., New York. Meghalt drá­­pa kincsünk, Szabinunk és anyánk, nincs hírünk a te szüleidről és Alfrédről. Lipót­­ról máus közepén hallottuk, hogy Helsingben (Ausztria) volt, két gyermeke, Zsuzsi és Tomi élnek. A. Bernstein, 848-44. ld. 575 ed., Brooklyn, N. Y. — Harryről semmi hir. Rózsai Péter, Ágnes és Tibi adjatok hirt magatokról. Budapest, Dessewffy u. 4, I­. 2. Szőke Szakáll, 1201 Park­way, Beverly Hills, Cal. Bö­zsikém, Janikám, hiradástok­­nak örülök. Sajnos, mindkét szemem tönkretéve. Gyuri haz­aérkezett. Testvéreikről még nem értesültem. Csókos Gyula, Budapest, Csanády­ u. 8. Gressner, Rothman Emil, 220 West Main St., Plymouth, Pa. — Megvagyunk, ingóság elve­szett. Miklós, Annus, Vera. Grace Ruby, 15874 Linwood Detroit 21, Mich, Ernő, Imre, Berti, stb. itthon vagyunk. Miska, Pallér, Grosinger Sán­dor, László, Imre és Németh László (Picu). A többiekről semmit nem tudunk. Üzenje­tek is és gyertek, ha lehet. William Bardy Jr., 420 W. 24th St., Apt. 9­ D, New York. Mindannyian élünk, Laci de­portálva. Adj életjelt. Sze­retnénk már látni. Szüleid. Charlotte Stern, 1563 In­wood Ave., Bronx, N. Y. 52. Üzenetet megkaptuk. Kató, Pista júniusban egészsége­sen hazaérkeztek. Kálmán, Orzsi, Mari, Görök Nándor, Szerén, Herminka, Márta és Berti itthon egészségben át­vészeltünk. Luci felszabadu­lás után meghalt. Virág Ká­rolyról, Juciról, Kassaiakról és Szalontaiakról eddig sem­mi hir. Címünk a régi. Lena Madid, 1356 Sheri­dan Ave., Bronx, N. Y. , Er­nest Jakwitz, 83-64 Talbot St., New Gardens, N. Y. — Szálkán élek. Tónit deportál­ták. Hirt kérek. Róza, Deutsch Antalné, M. Szalka, Julius Curtis, New York. Életünk megmaradt. Bözsi, Ernő, Pista, Berta, Szefi, Gizi, Emery L. Radvány, Box 322, Milford, Conn. — Szü­leink meghaltak, házunk le­bombázva. Testvéreid egész­ségesen itthon. Sándor, Pali. Cserépfalvi László (Law­rence C. Falvey) 312 East Brown St., Birmingham, Mi­chigan. Mérnökről értesítést vár bátyja: Cserépfalvi Imre könyvkiadó, Budapest, Váci utca 10. Dr. Fürth Béla és Loncy, Glassboro, N. J. Jól vagyunk. Ida, Vilma, Joli eltűntek. — Oszkárék anyagilag összeom­lottak. Csókolunk. Kuki. Figyelem! Figyelem! THOMAS KÁLDOR Mo­hácsról keresse fel azonnal F. Reinitz & Co., 46-44 llth St., Long Island City, N. Y. AZ ASTORIAS NŐI CSOPORT NOVEMBER 7-ÉN, SZERDÁN ESTE 8 órai kezdettel SZÜLETÉS ÉS NÉVNAPI ESTÉT rendez, mely alkalommal Katalin és Erzsébet napokat is ünnepelnek. Szép díjak. Szokásos társasjátékok. BELÉPŐDÍJ 50 CENT '{ Az estély 31-08 Astoria Blvd. alatt lesz megtartva. ]) KITŰNŐ KÁVÉ, HÁZILAG KÉSZÍTETT SÜTEMÉNY

Next