Magyar Jövő, 1948. február (47. évfolyam, 27-49. szám)
1948-02-02 / 27. szám
*■ A. n.y.-i ingatlanok értéke csúcsot ért NEW YORK. — A város földje és épületei a világ legtöbbet érő ingatlanterületét képezik. Az infláció és az ingtatlanttrösztöknek kedvező politika következtében ezeknek értéke a város adókönyveiben 17 billió 684 millió 240 ezer 921 dollárra emelkedtek a következő kincstári évre. 1933 óta nem ért el az ingatlanok értéke ilyen magas színvonalat. Az új kincstári évre a megadóztatható ingatlanok értékemelkedése közel 748 millió dollárt tesz ki. A jelentést az adófbizottság elnöke, Harry B. Chambers terjesztette O’Dwyer polgármester elé. a k Az eltűnt repülőgép A British South American Airways utasszállító repülőgépe, amelynek eltűnését pénteken reggel jelentették, még mindig nem került elő. Az Atlanti-óceánnak a Bermudától északkeletre nyúló területén éjjel-nappal kutatnak a repülőgép roncsai után. Alig van már remény, hogy a gép 6 tagú személyzete és legalább 22 utasa túlélhette a szerencsétlenséget. Az amerikai és magyar nép barátságáért, szabadságáért, demokráciájáért ÜNNEPELJÜK a magyar szabadságharc százesztendős jubileumát. Dewey rekordmagas költségvetése ALBANY.—Thomas Dewey ismét rekordverő költségvetési tervezetet nyújtott be az állami törvényhozás házába. 799 millió dollár kiutalását kéri benne s ebben benne foglaltatik a folyó évi deficit fedezésére szolgáló összeg is. A tulajdonképpeni költségvetés összegéül Dewey 753 és félmillió dollárt tekint. Ha ezt megkapja, akkor nem fogja felemelni az adókat. Ezzel szemben figyelmeztet az infláció veszedelmére. Demokratikus, antifasiszta napilap — A Democratic Anti-Fascist Daily. VOL. XLVII. ÉVFOLYAM. NO. 27 SZÁM. FEBRUARY 2, 1948 MONDAY Wallace tábora növekszik 8,000 ember gyűjt aláírásokat a harmadik párt támogatására. A California CIO szervezetek és a demokrata párt nagy része Wallace támogatja. SAN FRANCISCO. — California harmadik pártjának február 28-ára össze kell gyűjteni a szükséges aláírásokat, hogy a harmadik párt rákerülhessen a szavazólistára. 275,970 aláírásra van szükség a párt hivatalos elfogadására, de az előjelek szerint legalább félmillió aláírást összegyűjtenek a kitűzött időpontig. Az állam területén 8 ezer ember gyűjti az aláírásokat és igen sokan vannak, akik meg sem várják, hogy házukhoz vigyék az íveket, de önmaguk jelentkeznek a Wallace bizottságok helyiségeiben. A harmadik pártot szervező kampány élén Hugh Bryson áll, a CIO hajószakácsok és stewardok szakszervezetének elnöke, aki egyike a 11 országos CIO vezetőnek, akik a harmadik párt támogatása mellett foglaltak állást. Brysonnal együttműködik Harry Bridges, a CIO californiai körzetének igazgatója, aki a CIO vezetőségének washingtoni gyűlésén leszögezte, hogy nem engedi magát lekötni semmiféle határozat által. ” Kenney munkában Robert Kenney, volt californiai államügyész, a Progressive Citizens of America országos elnöke ugyancsak nagy szerepet visz a Wallace támogatására szervezett kampányban. Kenney a demokrata párton belül szervezi meg a Wallace támogatókat. Az első hónapokban az volt a célja, hogy Wallacet a demokrata párt előválasztásán jelölteti, a PCA chicagói konvenciója óta azonban a harmadik párt támogatására szervezi a demokratákat. Az egész országban nagy figyelemmel kisérik a californiai eseményeket s általános vélemény szerint a harmadik párt Californiai és New York államokban számíthat a legtöbb szavazatra. A CIO californiai szervezeteinek kétharmad része, szembehelyezkedve az országos vezetőséggel, máris hivatalosan a harmadik párt mögé állt. A CIO szervezetek mellett az American Federation of Labor több szervezete is csatlakozott a Wallacet támogatók táborához. Lemondott a görög parancsnok ATHÉN. — Constantine Ventiris tábornok, az északi hadsereg parancsnoka, az athéni kormány nyomására visszalépett. Az ezzel kapcsolatos belső szűkkörű tárgyalásokon résztvett Livesay tábornok, az amerikai katonai misszió főnöke, valamint Rawlins tábornok, az angol katonai miszszió főnöke. Mindketten ellenezték Ventiris elbocsájtását. Sophoulis miniszterelnök azonban ragaszkodott hozzá. A Szovjetunió kötségvetése 1948-ra kerek 388 billió dollárra rúg. Ennek 17 százaléka megy katonai célokra, két és félbillió rubellel kevesebb, mint 1947-ben. USA BEVONJA A SZENTFÖLDÖN HARCOLÓ YANKEE-K ÚTLEVELÉT JERUZSÁLEM. A State Department rendeletet adott ki, hogy megfosztja útleveleiktől mindazokat az amerikai állampolgárokat, akik a Palesztinai arab-zsidó harcokban tevékeny részt vesznek, jelenti a konzulátus. A rendelet különösen arra a 65 veterán diákra vonatkozik, akik a G1-törvény alapján Palesztinában folytatván , tanulmányaikat, beléptek a Haganah zsidó hadseregbe, mindazonáltal vonatkozik mindazokra az amerikaiakra is, akik vagy zsidó vagy arab oldalon harcolnak. Némely hírforrás szerint kétezer amerikai lépett be a zsidó hadseregbe, ezzel szemben egyetlenegyről sem tudnak, aki az arabok oldalán harcolna. A h A konzulátusi bejelentés szerint az amerikaiak csak U®A-ba való visszatérés céljára kapják vissza útleveleiket. Zsidó források szerint a rendelet főleg az Amerikában történő tömeges toborzást nehezíti meg és a védelmi hadsereg amerikai tagjait arra kényszeríti, hogy föld alá vonuljanak még akkor is, ha a szervezet törvényességét el is ismernék. Anglia odadobja a keztyüt a NN-nek LAKE SUCCESS, N. Y. — Anglia bejelentette, hogy amíg az angol uralom véget nem ér Palesztinában, az angol csapatok az egész területet megvédik mindenféle nemzetközi támadás ellen és nem engedik meg a zsidó hadsereg megalakítását, amint azt a UN Palesztina bizottsága javasolta. Cadogan brit delegátus kijelentette, hogy a csapatokat május 15-ike körül vonják ki, óva inti a bizottság tagjait, hogy május elseje előtt a Szentföldre tegyék a lábukat, mert nem szavatolja testi épségüket. Adagolják a fűtőolajat New Yorkban a nagy hidegre való tekintettel és az olajszállító autókat rendőrök kisérik, hogy a feketepiac hiénáit távoltartsák. AZ UCCA NÉPE 5:1 ARÁNYBAN ELLENZI A wnELEST NEW YORK. — Ha ennek az óriási városnak lakosságát ma megszavaztatnák, hogy helyesli-e polgármesterének, O’Dwyernek javaslatát a viteldíj 8—10 centre való emelésére, akkor ötször annyian szavaznának NEM- mel, mint IGEN-nel. Erre a végkövetkeztetésre jutott a “The Worker”, amely a maga eredeti módján önkéntes szavazatszedők segítségével végzett véleménykutatást a város utcáin. 15 szavazatszedő indult el, hogy közvetlen érintkezés útján, találomra kiszemelt embereket kérdezzen meg az öt városi kerület különféle negyedeiben. A sajátkezű aláírással ellátott szavazóíveken két kérdésre kellett felelniük a megkérdezett személyeknek: Emeljék-e fel 8—10 centre a viteldíjat magasabb állami szubvenció mellett, vagy pedig maradjon-e meg az ötcentes viteldíj felemelt állami szubvencióval és az ingatlanadó felemelésével? A szavazatcédulákat urnákba gyűjtötték, majd a végleges számlálásnál kiderült, hogy 1,335 személy közül 199 szavazott a viteldíj felemelése mellett, 1,083 az ötcentes mellett, 53 szavazó pedig nem tudott dönteni. A cédulára megjegyzéseket is lehetett írni. Valaki azt a megjegyzést tette: “Egyetlen dolgot szeretném, ha felemelnének: a béremet”. Egy másvalaki azt mondta: “A földalattinak éppúgy ingyenesnek kellene lenni, mint az iskoláknak és a kórházaknak.” A Harlemben megkérdezett 152 személy közül csak négy helyeselte O’Dwyer javaslatát. Veszett zsidóüldözésüket Bevinék a «vörös veszéllyel» indokolják “Kommunista beszivárgástól” féltette Palesztinát, ezért nem engedte be a zsidó bevándorlókat, mondja Bevin. LONDON. — Az angol külügyminisztérium most nyilvánosságra hozott hivatalos jelentésben próbálja magyarázatát adni annak, miért nem engedték a Fekete Tenger kikötőiből múlt év decemberében útnak indult két bevándorló hajó, a Pan York és Pan Crescent 15,000 főnyi zsidó utasait partra szállni. Ez az önkényes eljárás annak idején nagy felháborodást váltott ki, mivel az Egyesült Nemzetek Palesztinai döntésének flagráns megsértése volt és következetes folytatása annak a brutális angol gyakorlatnak, mely a zsidó menekültek bevándorló hajóit “illegálisnak” nyilvánította, angol hadihajókkal megállította és utasait fegyveres erőszak alkalmazásával a cipruszi tolonctáborokba kényszerítette, vagy pedig, mint az emlékezetes hírhedt esetben, visszaküldte Hamburgba és ott a náci rohamcsapatokra emlékeztető kegyetlenséggel újból az “elhurcolt személyek” táborába terelte. Olyan arányú felháborodást váltott ki ez a pogromszerű antiszemitizmus világszerte, hogy Bevinék kétségbesetten kutattak ürügyek után azádáz zsidóüldözés indokolására. A közelmúltban már kezdték rebesgetni a “kommunista beszivárgást”, de csak híresztelések elhintése útján, hivatalosan akkor még nem jöttek ki vele. Csak most, az alsóházban kinyilatkoztatott, Churchill által visszhangzott és a State Department által jóváhagyott “új külpolitika” kinyilatkoztatása után látta Bevin elérkezettnek az időt a “beszivárgás” történetének közzétételére. Az angol delegáció ellenezte az Egyesült Nemzetek döntését Palesztina felosztására vonatkozólag s mikor az az Egyesült Államok és a Szovjetunió egybehangzó szavazatai folytán mégis létrejött akkor katonai, diplomáciai és egyéb eszközökkel, mint például az Arab Liga felfegyverzésével próbálták azt megdönteni. A “vörös veszély” felidézése ennek a sorozatnak egyik láncszeme. A most nyilvánosságra hozott “adatok” azt akarják bizonyítani, hogy a Pan York és Pan Crescent 15,000 utasa közt volt ezer kommunista a balkáni államokból. Ehhez Bevinék azt a feltevést fűzik, hogy az illetők a Szovjetunió és a felszabadult balkáni országok kormányainak direkt utasítására furakodtak be a menekültek közé. A“bizonyíték”: Bevin szerint immár két év óta számos zsidó ment Romániába a Szovjetunióból. Ezt Bevin gyanúsnak tartja, jóllehet ebben a tekintetben csak azokról a zsidókról lehet szó, akik a hitleri bandák elől annakidején átmenekültek a határon a Szovjetunióba s Románia felszabadulása után viszszatértek. Ezzel az “érvvel” kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy egy angol generális, az UNRRA misszió angol tagja Németországban több mint egy évvel ezelőtt hasonló “vádat” emelt, hogy tudniillik “jóltáplált zsidók” seregei érkeznek Romániából és Lengyelországból Németországba és beszivárognak az elhurcolt személyek táboraiba, hogy h onnan Palesztinába “szivárogjanak”. Az illető generális azon gyanúját fejezte ki, hogy az egész egy központi helyről irányított “felforgató” összeesküvés. Fiorello H. LaGuardia, az UNRRA akkori főnöke európai körútján tett tapasztalatai alapján az egész mesét légből kapott valótlan rágalomnak nyilvánította, az angol tábornokot antiszemitizmusáért megbélyegezte s kidobta az UNRRA-ból. Az UNRRA-t közben beszüntették, az üldözöttek védelmezője, LaGuardia örök álmát alussza... és a zsidó “beszivárgás” híre újból felbukkan. Ezúttal Berki a szerző. A két bevándorló hajó Burgas kikötőből indult útnak december 26-án. Az angol flottaegységek Cyprusnál támadták meg a két hajót és Famagustába toloncolták utasait január elsején. Bevin jelentésében azt mondja, hogy az átkutatásnál nem találtak semmi leleplezőt, mivel úgy látszik a “beszivárgók” a Haganah utasítására megsemmisítették a keresett dokumentumokat, de azért a szemfüles angol megbízottak, Bevin jelentése szerint mégis “találtak” néhány tagsági könyvet Románia kommunista ifjúmunkás mozgalmából, antifasiszta női szakszervezetekből és “kommunista kézikönyveket.” GANDHIT ELTEMETTÉK NEW DELHI. — A Jumna folyó mentén szertartásos máglyán elégették Gandhi tetemét. Óriási tömeg vett részt a gyászszertartáson. Bombayban egy felháborodott tömeg szétzúzta a fanatikus mozlémellenes szervezet irodáját, melynek Gandhi merénylője tagja volt. MAGYARORSZÁGI HÍREK 75,000 TONNA HÍDRONCSOT EMELTEK KI MAGYARORSZÁGON Kitüntetik a roncskiemelésben kiváló munkát végző dolgozókat. Nemcsak a hidak építése terén, hanem a felrobbantott hidak roncsainak eltávolításával is hatalmas feladatot végeztek el a háború óta. Két és fél év alatt 75,000 tonna hídroncsot emeltek ki, amiből 35,000 tonna vasszerkezet volt. Hajózható folyóinkban ma már nincsenek olyan roncsok, amelyek a hajózást vagy a jégelvonulást akadályozzák. A felszabaduláskor a hídroncsok következtében a középvízszint több mint egy méterrel duzzadt fel, míg ma alig 10 centiméterrel. A roncsoknak mintegy 90 százalékát távolították már el. Az elsüllyedt hajók kiemelése terén is komoly munka folyt. Az elsüllyedt 248 hajóból 164-et már kiemeltek. Amint értesültünk, Gerő miniszter javaslatot tett a köztársasági elnöknek a roncskiemelési munkánál kiváló dolgozók kitüntetésére. ■ . A felszabadulás óta legnagyobb teljesítményüket érték el a bányászok Az országos bányászversenyben, amely január 1-én kezdődött, napról-napra növekvő teljesítményt érnek el a bányászok. 5-én 3,396 vagon volt a napi teljesítményük, 6-án 3,446 vagon és január 11-én eddigi legnagyobb teljesítményüket érték el: 3,977 és fél vagont. Az országos eredményen belül a legjobb teljesítményt a borsodi kerület bányászai érték el, akik 968,3 vagon szenet termeltek. Volt partizánok ellen szervezkedett egy magyarországi terrorcsapat Fegyveres fasisztabandát fogott el bravúros nyomozás után ,az államvédelmi osztály, őrizetbe került Máté Zoltán egyetemi hallgató, Csurgó Tibor budaörsi hentes, Szokolai Vajk törökbálinti magántisztviselő, Bial Mária törökbálinti háztartásbeli, Dulacska Endrediák, Csüdör Árpád banktisztviselő, Tóth Pál órásmester, volt leventeoktató, Gyurasits Géza egy törökbálinti korcsmáros fia, Orosz Lajos törökbálinti tanító és Hajtó Alajos Géza diák. A fasiszta banda szervezői Hajtó és Dulácska voltak. Bevallották, hogy géppisztolyookat, revolvereket és töltényeket szereztek, részben vásárlás útján, másrészt pedig Törökbálinton ástak ki elrejtett fegyvereket. “Programjukban” szerepelt a törökbálinti magyar telepesek és partizánok megtámadása, a hatóságok nyugtalanítása és terrorcselekmények végrehajtása. Dulácska Endre, akit már korábban a népbíróság 5 havi fogházbüntetéssel sújtott, mert a Vigadó téri oroszmű ellen merényletet tervezett , letartóztatás elől el akart menekülni, de az államvédelmi osztály nyomozói háza pincéjében megtalálták és őrizetbe vették. Valamennyien a népügyészségre kerültek. Weinstock Lajos az óhazai benyomásait mondja el Ják Sándor (Budapest) Weinstock Lajos megérkezett Budapestre. Szerényen érkezett, mint valaki, aki formailag vendégnek érzi magát. Legalább is ezt láttam arcán, amikor a Prága felőli gyorsvonat vasúti kocsijából kiszállva tekintete tétován kapkodott, de hirtelen melegség csillant fel szemében, így csillan annak szeme, aki hirtelen megérzi, hogy hazaérkezett és akit máris szeretettel várnak. A Szakszervezetek Tanácsa meghívására érkezett Weinstock Lajost az állomáson Kossa István a tanács elnöke, Vincze József a tanács főtitkára és a régi barátai, a szabad hazába már előbb hazaérkezett Bebrits Lajos államtitkár, Dr. Simon Mózes és a Franciaországból visszajött Rostás István fogadták. A baráti fogadtatás öröme és a szabadság levegőjének ösztönös megérzése oszlathatta el Weinstock Lajos első bizonytalan mozdulatát és máris mosolyogva mondta: “all right.” Alig néhány nappal megérkezte után beszéltem ismét Weinstock Lajossal, aki az egyik szakszervezeti előadása után éppen egy Ganz-gyári vasmunkás előadását figyelte a munkaversenyről. S az okos ismertetés végén pedig kitört belőle, hogy: “No, ez már igen.” Már nem azt mondta, hogy “allright.” Már úgy mondta, mint valamikor Sárospatakon, amikor valami megtetszett neki. Alig néhány nap és Weinstock Lajos mindenképen idehaza volt. — Könnyű ma Magyarországon azt érezni, hogy az ember itthon van — mondta Weinstock Lajos — amikor percről-percre jobban győződik meg arról, hogy abba a hazába érkezett, amelyet egész életében elképzelt, így, de természetesen sokkal virágzóbban, nem így bitangoktól tönkretetten képzeltem el ott a tengerentúl az óhazát, ahol szabadság, munka és megbecsülés a része minden magyar dolgozónak. A mindig elképzelt hazát látom itthon megvalósulni. Szinte kitörésszerűen nyilatkozott így még Weinstock Lajos, akit megkérdeztem, hogy őszintén mondja el benyomását. — Megérkezésem után nyomban, mielőtt előadássorozatomat megkezdtem volna, megnéztem Budapestet, a belvárost éppen úgy, mint a perifériát, mert a külső képről kívántam az első benyomást kapni. Ez kellett ahhoz, hogy a belső lényeget alaposan megvizsgáljam. — Sajnos, — különösen a budai részen — még nagyon sok a rom, még, rengeteg az építeni való. De frissen tárultak elém már az újjáépítés eredményei és elismeréssel kellett megállapítanom, hogy — fél Európán átutaztamban tett tapasztalatod alapján — Budapest a legtisztább város. Rend és tisztaság mindenütt. Ezt csak az tudja értékelni, aki a háború szörnyű nyomait látta másutt. Az utcai forgalom élénk, a villamosok sűrűn robognak, az autóbuszok átszelik a várost, rendkívül sok a taxi és mindenféle magánautó. Arra kell gondolni, hogy két évvel ezelőtt még konflis döcögött és ma egyetlen európai fővárosban sem lüktet annyira az élet, mint Budapesten. — Mindenütt közlekedési rendőr és mindenütt közbiztonság. — A kirakatok zsúfoltak, különösen az élelmiszer és a csemege üzletekben roskadoz az áru. — Úgy látom, textilben még erős a hiány, de az úgynevezett típusáru, amely a munkások ruházkodását teszi lehetővé, egyre fokozottabb mennyiségben kerül a piacra. — Az esti kivilágításban Budapest a mindenféle szinti neonfényeivel, megnyugtató békebeli módon csillog. — A perifériákon nem villannak a neonfények, de a világítás tökéletes, az élet már ezen a részén nem lüktet, hanem megnyugtatóan csendes. — A külső hatásra — minden romhalmaz ellenére — az ember nemcsak érzi, hanem látja, hogy milyen hatalmas munkát kellett kifejteni, mennyi mindent kellett pótolni ahhoz, hogy Budapest ma Európa legkülönb és élelmiszerben legjobban ellátott fővárosa lett. Ez a demokratikus Magyarország dolgozóinak érdeme. — Milyennek látja a dolgozók helyzetét? — Már eddig is nemcsak előadásokat tartottam, hanem üzemeket látogattam, munkástársakkal beszéltem és valamennyi kivétel nélkül jelentette, hogy két keze munkája biztosítja megélhetését. Ruházatát még nem, de mind hiszi, hogy a három éves terv befejeztével textilben sem lesz hiány. A munkásság hisz önmagában, az erejében és a reakciós elnyomatástól megszabadultan feltétlen bízik az országa, illetve saját jövőjében. Ma már nem jelszó, hanem minden dolgozó számára igazság ,amit Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes mondott: “Tied az ország, magadnak építed.” Ha a magyar munkás visszagondol a múltra — és bizony okulásul gyakran néz vissza — és látja az eddigi eredményeket, amelyeket tulajdonképpen önmaga teremtett, feltétlen tudja, hogy a jövő az övé és ez megkönynyíti a hiányok elviselését. • — Milyennek látja a politikai viszonyokat? — Határozottan megállapítom, hogy a (Folytatása a 3-ik oldalon)