Magyar Jövő, 1950. április (49. évfolyam, 63-83. szám)

1950-04-01 / 63. szám

, 2 . ~ Magyar Jfö rii HUNGARIAN DAILY JOURNAL Published Daily, except Sunday, Monday and certain Ilolydays by the HUNGARIAN DAILY JOURNAL ASSOCIATION, INC. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. — Telephone: ALgonquin 4-UJ37 ■Oltor: ZOLTÁN DEAJt. Manager: ALEX ROSNXR Subscription Rates: USA, Canada $9.00 one year, $5.00 half year, $3.00 three months. N. Y. C... So. America, Mexico, Cuba $10.00 one year 85.50 half year, $3.00 threfe months. — Europe, Australia, Africa, Pales­tine $12.00 a year, $7.00 half year, $4.00 three months. Entered as Second Class Matter Sept 12, 1947 at the Poet Office of New York, N. Y. under the Act of March 1879. A MUNDT-JAVASLAT ÉS A NÉPSZAVA A Mundt Nixon féle rendőrállam javaslat szerzői min­den bizonnyal örülni fognak, amikor megtudják, hogy az Amerikai Magyar Népszava támogatja javaslatukat. Ez az a lap, amely 1938-ban első oldalas cikkben szólította fel az amerikai magyarságot arra, hogy legyenek hálásak Hitler­nek azért, amit Horthynak tett. És mellesleg megjegyezve, ez az a lap, amelyet Truman elnök 1948-ban érdemesnek tartott üdvözölni, Kossuth eszméi letéteményesének nevez­vén tulajdonosait és szerkesztőit. Minket persze nem lep meg az a tény, hogy Horthy tegnapi támogatói, ma a Mundt-Nixon mellett lelkendeznek. Minket az ellenkezője lepett volna meg. Figyeljük meg, hogyan érvel ez a sötét múltú újság ama javaslat mellett, melyet az amerikai nagytőke szerve­zetein és ügynökségein kívül jóformán minden liberálisnak mondható szervezet vagy egyén ellenez. “Fő érvük (a javaslat ellenzőinek) az, hogy a Nixon javaslat a kommunistákat a föld alá űzné, ami­kor is a mozgalom sokkal veszedelmesebbé és nehezeb­ben megfékezhetővé válnék. Ez egyike a legelterjed­tebb tévhiteknek. A kihallgatott liberálisok hivatkoztak többek között a cári Oroszországra, ahol szerintük a földalatti kommunista mozgalom nagy sikereket ért el. Ez egyszerűen nem igaz. A földalatti kommunista moz­galom semmiféle sikert nem ért el Oroszországban, hanem a földfeletti kommunista mozgalom ért el si­kert a világháború utolsó fázisában, amikor már sza­badon működhetett. A földalatti mozgalmak “vesze­­delmességére” kitűnő példa az az ötmillió kommunista, aki Hitler uralomra jutása előtt nyíltan leadta szavaza­tát a pártra, de később a föld alá kényszerült.­­Ez az ötmillió kommunista, amennyi azóta talán nincs is a világon, egy szalmaszálat sem tudott keresztbetenni Hitler előtt a föld alatt. Hasonló volt a tapasztalat Ma­gyarországon is, ahol a Kun Béla bukása után föld alá került kommunisták csak arra voltak jók, hogy Heté­­nyi ‘politikai’ főkapitány időnkint lefogjon közülük egy párat és így igazolja, hogy állására szükség van. Soha a legkisebb mértékben sem zavartak vizet egészen ad­dig, amíg az orosz hadsereg bevonulásával a föld fölé nem jutottak.” Véleményünk szerint ez az írás egyike korunk legjel­lemzőbb dokumentumainak. íme, demokratikus Amerikában egy bevallottan rendőrállam jellegű törvényjavaslatot azzal a megokolással támogat egy újság, hogy azok az elvek, me­lyeken e javaslat alapul, sikereseknek bizonyultak az embe­riség legnagyobb ellenségeinek,­ a nácik és fasiszták kezé­ben. Azok kezében, akik ellen háborúba kellett menni kor­mányunknak, azok kezében, akiknek győzelme Amerika pusztulását jelentette volna! Leplezetlen és undorító szomjukban az amerikai demok­rácia vérére a Népszava szerkesztői beleestek abba a verem­be, amelyet másoknak ástak. Nem akarjuk itt kolosszális tudatlanságukat elemezni, amelyről az orosz kommunista pártra vonatkozó néhány megjegyzésükben tettek bizony­ságot. Csak rámutatunk arra, hogy miként leplezik le poli­tikai beállítottságukat akkor, amikor hivatkoznak a német kommunista párt betiltására, de nem említik meg, hogy a náci kannibálok ugyanakkor minden más politikai pártot is betiltottak, halálos sebet ejtve a német demokrácián, megpecsételve egyben a világ békéjének sorsát. És erre a szörnyű történelmi példára hivatkozva van orcájuk a Mundi Nixon javaslat elfogadását sürgetni! íme, ezt az újságot üdvözölte Truman elnök. Az e mö­gött csoportosuló magyar renegátok, reakciósok, horthyis­­ták, hazaárulók, nyilasok, ébredők ágálnak Washingtonban és másutt a demokratikus Magyarország belügyeibe való beavatkozás, Magyarország belső békéjének megbontása, előhaladásának szabotálása és végeredményben egy harma­dik világháború mellett. Ezek mögött húzódnak meg a besú­gók, testvérárulók, becstelen bandája. Ezek mögött vannak azok, akik ma a­ magyar nép nyilas hóhérait hozatják ide DP-kként. Ilyen az a magyar nyelven kiadott újság, amely kész a Mundi-Nixon javaslatot támogatni. A Magyar Jövő megfogadja, hogy nem fog addig nyu­godni, amíg ez a lap és az, amit jelenleg képvisel, valamint a mögötte megbúvó sötét népellenes erők az egész amerikai magyarság előtt egyszers mindenkorra le nem lesznek lep­lezve. Apadóban a new yorki árvizek SYRACUSE. — Az állami északi részében lévő folyók apadóban vannak, miután a többnapos esőzés és kétna­pos meleg következtében több farmterületet elöntöttek. Law­rence Stratton 61 éves far­mer a vízbe fulladt, miután a megdagadt Tracy Cheek folyó partja az esőzés követ­keztében besüppedt alatta. Richard Goebert 11 éves fiú nyomtalanul eltűnt a víz ál­tal elborított területen. Nyakába lőttek, meghalt NEW YORK.­­ Rejtélyes körülmények közt halt meg a 15­ éves Frank Chirco, aki becsengetett egy Louis Mar­­chesillo nevű barátjához és hörögve átadott neki egy já­tékpisztolyt, kérve, tüntesse el. Aztán összerogyott és meghalt. Nyakán lőtt sebet találtak. • A rendőrség sem azt nem tudja, ki lőtte le, sem azt, miféle fegyverrel. MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Zo­ria!) A Wall Street is beismeri a Marshall terv csődjét “A kommunisták jönnek vissza teljes erővel Olaszor­szágban. U. S. megint védel­mi pozícióba helyezkedik emiatt. Az 1946-os harcokat újból elölről kell kezdenünk.” E fenti sorokat szóról-szóra vettük át a U. S. News és World Reportból. • De Gasperi Olaszországa, mely U. S. egyik erős szövet­ségesének látszott, nem is olyan erősen szövetséges, il­letve nem olyan erős, mint aminek látszik. Olaszország­ban az ipari helyzet még­sem lehet olyan jó, mint aho­gyan ezt hirdették. A Mar­­shall-terv eddig 2 billió dol­lárt költött el Olaszország­ban, de úgy látszik nem birt még nyugalmat sem vásárol­ni Wall Street számára, mert ők maguk bevallják, hogy nem jól mennek a dolgok Olaszországban. Alig két éve, hogy U. S. pénzzel, rendőrséggel, de el­nyerte az olasz szavazatokat, most bevallja, hogy ott áll, ahol 1948-ban állt Olaszor­szággal. Egyik sztrájk a má­sikat követi. A 12 órás álta­lános sztrájk, melyről azt ír­ták, hogy csak 40 százalékos volt, elég erős volt ahhoz, hogy az országot majdnem teljesen megbénítsa. A földnélküli parasztság egyre jobban követeli a föld­osztást. A kormány igér is fűt-fát, de eddig még nem adott semmit. Napirenden vannak a verekedések magá­ban a parlamentben is. Ma­ga Wall Street is bevallja, hogy az oka az egésznek a rettenetes nincstelenség az egyik oldalon és a nagy gaz­dagság a másik oldalon. Igaz, hogy magáért a zavargások­ért persze a kommunistákat okolják, mintha ők hozták volna be a rettenetes nyo­mort, ami az elégedetlenséget mindig előidézi. Olaszország­ban még mindig elkapkod­ják a 35 ezer dolláros laká­sokat, írja a U. S. News és World report. Gyönyörű ko­csik, luxuscikkek halmaza még mindig vevőkre talál Olaszországban. A nagy bir­tokok még mindig léteznek. Ugyancsak a U. S. News és World Report megjegyzi, hogy “az olasz munkás heti­bére általánosságban $4.50, ami fele annak, mint­­Európa többi országaiban a munka­bér. Farm munkások 100 dollárt kapnak egy teljes évi munkáért. A városi munkás­ság nyomora a “slum”-ne­­gyedekben leírhatatlan. Nagyhangúan beszélnek ar­ról, hogy Olaszország ipara rendbe jött és a háború előt­ti színvonalon áll a Marshall­­terv következtében. No igen, amit itt nem hangoztatnak, az az, hogy a Marshall-terv következtében állnak a hajó­gyárak, szünetelnek a vas­gyárak, mert Amerika akar eladni mindenfelé, ahol vá­sárolni tudnak. Nem szíve­sen beszélnek arról sem, hogy Olaszországban a pangás kö­vetkeztében több mint két­millió a munkanélküliek szá­ma. A nyomor következtében beálló tüntetéseket és zavar­gásokat a kommunistáknak tulajdonítják. A kormány vá­lasza terror, katonaság és rendőrség. Ismét emelték a rendőrség számát. Wall St. is beismeri, hogy ez nem fogja megoldani a nyomort. A gazdagok alig fizetnek adót és miután a kormányt a kezükben tartják, gondoskod­nak róla, hogy ne is kelljen fizetniük. 2 és félmillió pa­raszt teljesen földnélküli, míg a nagy uradalmak par­lagon hevernek, mert inkább vadászterületeknek használ­ják fel őket.­­ Maga a U. S. News és World Report beismeri, hogy a kommunisták ereje nem elég nagy ahhoz egyelőre, hogy De Gasperit kiüssék a kormányból, hála Amerika­­ segítségének, de azt kétség­kívül elismerik, hogy a hely­zet olyan, hogy a kommunis­táknak előbb-utóbb nagy esé­lyeik lesznek. " Az IWO a Supreme Court elé viszi harcát A nagymúltú szervezet tiltakozik a felforgatás vádja ellen. NEW YORK. — Az IWO főtanácsa Rockwell Kent el­nök és Peter Shipka pénztá­ros-főtitkár aláírásával ellá­tott nyilatkozatot bocsátott ki arról, hogy a szervezet a legfelső bíróság elé viszi fel­lebbezését, amiért az igaz­­ságügyminiszter a felforgató listára helyezte. A nyilatko­zat­ a következő: “2:1 arányban megosztott véleményében a szövetségi fellebbezési kerületi törvény­szék megtagadta az IWO-tól azt a jogot, hogy kétségbe vonja az igazságügyminiszter jogtalan eljárását, amellyel az IWO-t az alkotmányelle­nes felforgató listára tette. A kisebbségi vélemény éles és erélyes különvéleménynek ad hangot. “A törvényszék többsége az egész döntést arra a meg­határozásra alapítja, hogy ‘ha (az igazságügyminiszter) tévedett az IWO igazi jelle­gét illetően, semmiféle tör­vényszék nem kényszerítheti következtetésének megváltoz­tatására.’ “Ez megdöbbentő módon tagad meg minden elvet, a­­mely a tisztességes amerikai perrendtartás és korrekt el­járás lefolytatásában uralko­dik. A Bill of Rights minden­denkit biztosít arról, hogy ha a kormány rossz hírét kelti vagy kárt okoz neki jogtalan eljárással, adnak neki egy napot a törvényszék előtt, hogy a rajta esett sérelmet orvosolja. De a törvényszék többsége, bár Edgerton bíró szembeszállt , vele a döntést kétségbe vonó kisebbségi vé­leményével, megcsúfolja sar­kalatos szabadságjogainkat. “Az esethez tartozó ténye­ket, amelyek fel vannak so­rolva az IWO által beterjesz­tett beadványban, soha sem cáfolták meg, se meg nem vi­tatták. “Az IWO rámutatott a tagjai érdekében teljesített munkásságának és kivívott eredményeinek hiteles törté­netére. A tagság által végre­hajtott életbiztosítás több mint 120 millió dollárra rúg és vagyontételei közel 6 mil­lió dollárt tesznek ki. Fenn­állásának első 20 esztendeje alatt a szervezet több mint 14 millió dollár illetményt fi­zetett ki tagjainak. “A szervezet mint nemze­tiségi csoportszervezetek faj­közi szövetsége működik. A tagok külön-külön csoportok­ba tartoznak nemzetiségi vagy száramzási alapon. A szervezet az Egyesült Álla­mok" egyetlen faj­közi beteg­­segélyző egyesülete, amely a faji megkülönböztetést tiltja és amely a négereket is be­veszi tagjai sorába. Ily mó­­don igyekszik a szervezet a néger nép és nemzeti csopor­tok kulturörökségét és művé­szi értékeit megőrizni, tagjai közt pedig sokféle nevelési és kulturprogramot végre­hajtani. .­­ “Az IWO országos tisztvi­selői és kormányzó szervei­nek minden cselekedete és döntése, pénzügyeiről veze­tett könyvei és irományai időszaki és gondos tanulmá­nyozás és átvizsgálás céljá­ból a New York állami biz­tosítási ügyosztály előtt fek­szenek. A szerkezet betegse­gélyező működése mindenkor elismerést kapott. “Az IWO beadványában előterjesztett panasz tartal­mazza az igazságügyminisz­térium, a US közszolgálati bizottsága és a bevándorlási fellebbezési bizotság által ki­bocsátott okmányokat és döntéseket, amelyek vissza­utasították azokat a kísérle­teket, hogy szervezetünk tag­jaitól, csakis a tagságuk mi­att, megtagadják a kormány­­alkalmazást vagy az állam­­polgárságot. “Az IWO továbbá különös­képpen tagadta azt a vádat, hogy céljai, célkitűzései és ténykedései bármily érte­lemben véve is felforgatók volnának. Ezenfelül határo­zottan állította, hogy nem tett magáévá olyan politikát, amely hirdette vagy helye­selte volna erőszakos cselek­mények elkövetését, ellenke­zőig­ az IWO1' 'ellene van erőszakos cselekedetek elkö­vetésének, harcol az ellen, hogy kormányformákat tör­vénytelen vagy alkotmányel­lenes eszközökkel megváltoz­tassák. Az IWO az Egyesült Államok eszményeinek és ha­gyományainak, az alkotmá­nyunkban megtestesített sza­badság- éer egyenlőség elvei­nek szenteli magát. “Mindezen tények alapján, melyeket senki sem tagadott, még az igazságügyminiszter sem, az IWO kétségbe vonja az igazságügyminiszter jo­gát, hogy egyszerűen­­csak azért bélyegezzen meg egy szervezetet, mert nem hajol meg reakciós és elnyomó dik­tátumai előtt. Ezek a makacsi tények kényszerítették a tör­vényszéket annak beismeré­sére, hogy az igazságügymi­niszter tévedhetett az IWO jellegét illetően. “A többségi döntés tehát nem ad kielégítő feleletet. A szervezet tagsága és minden tisztes gondolkodású ameri­kai csak sajnálkozhatik emi­att. A hite az IWO-ban to­vábbra is szilárd marad. “A ferde bírói magatartás az IWO-ügyben, sajnos, nem magában álló eset. A kor­mány elnyomó politikájának visszatükrözése az, a hűvös háború nyomása alatt, és a törvényszékeken megmutat­kozó fokozódó türelmetlenség a hivatalos politikával való szembenállás mindenf­é­le megnyilvánulása ellen. Nem véletlen, hogy ugyanaz a washingtoni szövetséges bí­róság döntött ugyanazon a napon a Bailey-ügyben, fenn­tartva egy szövetségi alkal­mazott elbocsátását minden­féle törvényszéki eljárás nél­kül. Jóllehet a törvényszék kénytelen volt beismerni, hogy a tények zavarják az ember tisztességérzetét, még­is igazolta az elbocsátást és hozzáfűzte: “Nem az a kér­dés, volt-e szabályos törvény­­széki tárgyalás, hanem az. Belga dokkmunkások a U. S. dokkmunká­saihoz fordulnak ANTWERPEN.­­ A bel­ga dokkmunkások felkérték U. S. dokkmunkásait és ha­jósmunkásait, hogy ne legye­nek sztrájtörők a belga ha­jósmunkások ellen. A belga kikötők összes munkásai el­határozták, hogy nem rakják ki a fegyvereket és muníciót amit Amerika szállít Európa országainak. A belga mun­kások felhívása figyelmezte­ti az amerikai munkásokat, hogy a belga föld még nedves az elmúlt világháborúban ki­ontott vértől és nem akarják, hogy Wall Street egy újabb a harmadik világháborút ké­szítse elő. -------­------­Az atombizottság azt is cenzúrázza, ami nem titok A “Scientific American” című Chicagóban megjelenő lap azzal vádolja az országos atombizottságot, hogy betil­tott egy olyan cikket, ami a tudósok által általában is­mert dolgokat tartalmazott a hidrogénbombával kapcsolat­ban. A vád szerint a bizott­ság felszólította a lap szer­kesztőségét, hogy dobják ki a cikket és a bizottság kikül­döttje felügyelt, míg eléget­ték a már kinyomatott 3.000 lappéldányt. Minthogy azon­ban az atombizottság fenn akarja tartani a szabad sajtó látszatát, titoktartásra szólí­totta fel az érdekelteket, akik azonban — úgy látszik —­ nem fogadták meg a felszó­lítást. Elsülyedt egy izraeli hajó RÓMA.­­ Az olasz rádió jelentése szerint a Mercury nevű izraeli hajó elsülyedt a kalábriai partok közelében. A hajó 17 főnyi személyzete közül 7 a tengerbe veszett, tizet megmentettek az olasz parti hajók. kellett volna-e, hogy legyen.” “Az IWO és a Bailey-ügy világot vet arra a legnyug­talanítóbb irányzatra, hogy amerikai emberektől megta­gadják a legelemibb jogot a tisztességes tárgyalásra, az­zal a lehetőséggel, hogy eny­­hületet szerezzenek kormány­­tisztviselők elnyomó cseleke­deti ellenében. Ezzel verik be az éket a szólás- és gondolat­szabadság elnyomására. Ez az élesen kirajzolódott cél­kitűzése a fasiszta Mund- Ferguson-j­avaslatnak,­ amely­nek letárgyalására készül a Kongresszus. Ez a javasolt törvény a háborús uszítók és fasiszta erők legmerészebb hadjárata, hogy megsemmi­sítsék a nép alapvető védel­mét, amelyet a mi értékes Bill of Rights-unk garantál és hogy minden pökhendi és önkényes kormánylépést vagy módszert törvényesíte­nek. “Amerikai demokráciánk védelmére, az IWO, haladó­­szellemű és békéslelkű ame­­ri­kaikkal való szövetségben, azt ígéri tagjainak, hogy minden erejét és erőfeszíté­sét a Mundt-Ferguson-j­avas­lat megbuktatása érdekében kifejtett általános mozgósí­tásra összpontosítja. “Eltökélt szándékunk, hogy harcunkat folytassuk az igaz­ságügyminiszter szégyenletes felforgató listázása ellen. “Az IWO a fellebbezését természetesen a­z US legfelső bírósága elé viszi. Bízik ab­ban, hogy állásfoglalásának helyessége elismerésre talál és Edgerton bíró kisebbségi véleménye lesz majd a döntő ítélet. Bízunk tagjaink és minden szabadságszerető ame­rikai lelkes támogatásában a Bill of Rights védelméért ví­vott harcunkban.” April 1, 1950 1 “Törvényt kell hozni, hogy a ‘munkanélküli’ s­ használatát eltiltsuk!” AZ IPARBÁRÓK MEG AKARJÁK MENTENI DENHAM HIVATALÁT NEW YORK. — A “Com­mittee for Constitutional Go­vernment” (Az alkotmányos kormányzat védelmére ala­kult bizottság), melynek dí­szes elnevezése mögött egy fasisztabarát szervezet rej­lik, nagy sietséggel kampányt indított el, hogy megment­sék Robert N. Denham, a Taft-Hartley törvény cárjá­nak hivatalát. A Kongresszus bizottsága most folytatja le a kihallga­tásokat Truman elnök 12-es számú átszervezési javaslata ügyében. Ez a javaslat meg­szüntetné Denham hivatalát, mint független hivatalt, mely a National Labor Relation keretében, de attól teljesen függetlenül működik. Den­ham több izben összeütközés­be került az NLRB tagjaival is, miután hivatalát arra használta fel, hogy saját kezdeményezésére munkásel­lenes tevékenységet fejtsen ki. A múlt év júniusáig 32 esetben kért bírói tiltóparan­csot különböző szakszerveze­tek ellen. A nagyipar szervezetei, mint a kereskedelmi kaminra mindjárt a Truman által­ be­nyújtott átszervezési javas­lat hírére kampányt kezdett Robert N. Denham érdeké­ben s most csatlakozott hoz­zá a Frank Garnett lapkiadó vezetése alatt álló fasiszta­barát szervezet. Mindkét in­tézmény ki­járói erősen dol­goznak, hogy megmaradhas­son hivatalában az iparbárók kedvenc washingtoni hivatal­noka. Garnett bizottsága felszó­lította a Kongresszus összes tagjait, hogy 60 napon belül a képviselőház is, a szenátus is emeljen vétót a javaslat ellen, mert ellenkező esetben az automatikusan érvénybe lép. Ezzel egyidőben a Gan­nett bizottság felhívást in­tézett az ország nagyiparo­saihoz, hogy segítsék bizott­sága harcát­ az úgynevezett “munkásmonopóliumok” el­len. A szakszervezetek már rég­óta követelik Robert N. Den­ham elmozdítását. A Tru­man javaslat nem mozdítaná el ugyan Denhamot,­de korlá­tozná annak hatalmát. A sors iróniája ,hogy az átszer­vezési javaslat a Hoover bi­zottság által ajánlott leegy­­szerűsítési program alapján készült el. A munkásellenes, fasisztabarát szervezet pro­pagandájában most azt hir­detti, hogy a Taft-Hartle törvényt azért alkották meg hogy megszabadítsák az o szagot az “Amerika-ellenes Wagner törvény által létesí­tett munkaügyi bizottságtól. “Az új törvény értelmében az ügyész működését külön­választották a munkaügyi bí­róságtól. Robert N. Denham, a törvény igazságos és elfo­gulatlan alkalmazásával, mi­után sem a munkaadókat, semi a munkásokat nem ré­szesítette kedvez­ményben, megnyerte mindkét fél be­csülését nemcsak saját maga, de a Taft-Hartley törvény számára is.”­­ A valóság az, hogy Den­ham még a saját kollégái be­csülését sem nyerte el. A National Labor­s Relation Bo­ard valamennyi tagja pártol­ja az átszervezési javaslatot. Paul M. Herzog, az NLRB elnöke a képviselőház bizott­sága előtt március 23-án ki­jelentette, hogy Denham mű­ködése az ipari béke meg­bontását eredményezte. Megbukott a Harris biró ellen emelt hamis vád INDIANAPOLIS. — Nar­i val K. Harris biró börtönre ítélte John Purcell ügyészt, aki a hamis vádakat szervez­te ellene. Purcell nagyhan­gúan kivonult a bírósági te­remből, mire a biró “tisztelet­lenség vádjával” börtönre ítélte. Harris biró ellen azért ké­szítették a hamis vádat, mert Paul Robesonnal együtt társ­elnöke annak a minden poli­tikán kívül álló csoportnak, mely a 11 kommunista vezér elítélése miatt alakult. A pol­gári jogok védelmében való kiállása miatt akarták ha­mis vád alapján elítéltetni Narval K. Harris birót, de a biróság kidobta az ügyet. Most újabb módot keresnek Indiana állam reakciósai, hogy a birót elmozdíthassák. Repülőszerencsét­lenség W. Va.-ban A Magyar Jövő munkás­levelezőjétől. ASTAFORD, W. Va. — Nagy repülőszerencsétlenség volt közel az itteni bányához. Egy duplarepülőgép zuhant le, amely állítólag az innen 20 mérföldre levő Charlestonban szállt fel és 800 mérföld se­bességgel repült. Lezuhaná­sakor egy villanyvezetéket ütött meg, úgy hogy a villany elaludt a bányában is és ki kellett jönnünk. Láttam a gép maradványait, szörnyű lát­vány, a gép vagy 15 yard mélységbe befúrta magát a földbe. A két pilóta a felis­mer­hetetlenségig össze lett roncsolva. M. M.

Next