Magyar Kereskedők Lapja, 1907. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1907-01-05 / 1. szám
4 tőzsde tulajdona. A szükséges vételári összeg előteremtésére az osztrák-magyar banknál fennálló jelzáloghitelt 230,000 k.-val felemelik, továbbá kibocsát a társaság 700,000 k. összegben 3500 drb. 200 k. névértékű 4°/6-os kölcsönkötvényt, melyek 36*/2 év alatt sorsolás útján fognak törlesztetni. Biztosítékul az épületet jelzálogilag lekötik. A kötvények jegyzése már folyamatban van és teljes sikerrel kecsegtet. Az udvari szállítók magyar czimer-használati joga tárgyában a kereskedelmi miniszter 93.927/VI. B. szám alatt a következő rendeletet adta ki: Valamennyi magyarországi másodfokú iparhatóságnak. Panasz tárgyává tétetvén előttem, hogy az iparhatóságok udvari szállítók részéről gyármányaikon alkalmazott magyar országos czimer használata miatt, az ilyen áruk lefoglalása mellett, az iparhatóság 58. §-ába ütköző eljárás czimén a kihágási eljárást megindították, felvilágosításul a következőkről értesítem az iparhatóságot : Az 1883. évi XVIII. t.-cz. 6. §-ának második bekezdése értelmében az ország egyesitett czimerét „azok is használhatják, kik a m. kir. udvari czimer a fennálló szabályszerű eljárás mellett eddig megnyerték vagy ezentúl megnyerni fogják.“ Miután pedig úgy az idézett törvény megalkotása idején, mint azóta is, a szabályszerű eljárás az volt, hogy a m. kir. udvari szállítói czim az osztrák udvari szállítói czimmel együttesen adományoztatok, az ilyen udvari szállítók, kik a cs. és kir. királyi udvari szállítói czimet viselik, egyúttal magyar udvari szállítók is, akik az idézett törvényszakasz értelmében a magyar országos czimert áruikon teljes joggal használhatják. Éppen azért az ilyen cégeknek a magyar czimerrel ellátott árui még akkor sem képezhetik iparhatósági beavatkozás tárgyát, ha az illető áruk nem magyar származásúak. Midőn pedig megjegyezném, hogy az iránt, hogy valamely cég udvari szállító-e, kétség esetében a kereskedelmi és iparkamarák nyújthatnak felvilágosítást, felhívom, hogy az elsőfokú iparhatóságokat a fentiek értelmében világosítsa fel. Budapest, 1906. deczember 21-én. Kossuth, s. k. Schreiber D. és fiai gabonakereskedő-czég. Ezen több mint 60 éve Budapesten és Győrben fennálló tekintélyes gabonakereskedelmi czég beltagja és alapítója, Schreiber Ignácz öreg kora miatt visszavonul az üzlettől és a budapesti czég Herczfeld Frigyes társtag, mint egyedüli tulajdonosra megy át. A győri üzletet Schreiber D. és fiai utóda czég alatt Winkler Izidor fogja tovább vezetni, a budapesti céggel való szoros összeköttetés további fenntartásával. Vásározó kereskedők szervezkedése. A vásározó kereskedők újév napján megalakították országos jogvédő egyesületüket. Az alakuló közgyűlésen Bergmann Ármin elnökölt, aki élénk színekkel ecsetelte azokat a zaklatásokat, melyeknek a vásározó kereskedők az alsórendű hatósági közegek részéről ki vannak téve. A gyűlés húsztagú bizottságot küldött ki, melynek feladatává tette az alapszabálytervezet elkészítését. Pénzügyi és tőzsdei hírek. A Magyar textilipar rt. részvényeit, melyek túlnyomóan a Hazai bank rt. és a Deutsch lt. és fia cég tulajdonában vannak, a nevezett bank a „Magyar Pénzügy“ jelentése szerint, a budapesti tőzsdére bevezetni szándékozik és jegyzésüket már ez év első negyedére tervezi. A Magyar-belga fémipar rt. 4’/2%-os, 32 év alatt törlesztendő kötvényeinek tőzsdei jegyzését a budapesti tőzsde tanácsa elrendelte. A Vasárugyár rt. Sopron-Grácz részvényeinek tőzsdei jegyzését a budapesti tőzsde tanácsa elrendelte. Terménytőzsde Eszéken. Az eszéki terménykereskedők körében mozgalom alakult egy terménytőzsde létesítésére, melyet az ottani vidék nagy gabonaforgalmával indokolnak. A terménytőzsdével kapcsolatban egy közraktári részvénytársaság létesítését is tervezik. Tőkeemelő bankok. A Hazai bank rt. legközelebb emelni fogja alaptőkéjét, csupán annak összege nincs még megállapítva. A folyó évi rendes közgyűlés tárgysorozatába azonban már bizonyosan fölveszik a tőkeemelés iránti igazgatósági javaslatot. Ugyancsak biztosra veszik a tőzsdén a Magyar leszámítoló- és pénzváltóbank tőkeemelését, bár az igazgatóság a híreket egyelőre megcáfolja, vagy legalább is koraiaknak tünteti fel. Ellenben mint biztosat híresztelik a Központi kereskedelmi és iparbank (a Leszámítoló bank alapítást) tőkeszaporítását, 2 millió k.-ról 4 millióra. A Magyar általános hitelbank igazgatósága a részvényesek jan. 29-re egybehívott rendkívüli közgyűlésén (lásd hirdetést) azt a javaslatot fogja előterjeszteni, hogy az intézet alaptőkéje 140,000 drb új részvény kibocsátása által 160 millió k. -val 60 millió k.-ra fölemeltessék. A jelenlegi részvényeseket az alapszabályok értelmében tizenegy régi részvény után négy új részvény fogja megilletni, a közgyűlés által megállapítandó árfolyam mellett. A részvények kibocsátási árfolyama 720 k. lesz, minélfogva a költségek és illetékek levonása után a fejpénzből mintegy 12 millió k. lesz a tartalékalap gyarapítására fordítható. A tranzakció keresztülvitele után tehát a Magyar általános hitelbank 60 millió k. alaptőkével és 33 millió k. tartaléktőkével, összesen 93 millió k.-val fog rendelkezni. A Magyar általános hitelbank már fennálló 9 vidéki fiókját új 3 fiók létesítésével fogja szaporítani. Az új fiókokat Fiuméban, Zágrábban és Debreczenben fogják megnyitni. Zágrábban már meglevő intézetet fognak átvenni, míg Fiuméban a Fiumei hitelbankot fogják átalakítani fiókintézetté. A Pesti magyar kereskedelmi bank vidéki fiókjainak számlát újra szaporítja. Amint ugyanis értesülünk a társaság megvette az Adler L. és fia brassói bankcég ottani és nagyszebeni üzletét és ezeket az intézet brassói és nagyszebeni fiókjaivá alakítja át. Magyar bankrt. (Nagyvárad) czég alatt megalakult Nagyváradon az általunk már jelzett új pénzintézet, 1 millió k. alaptőkével (5000 drb 200 koronás részvény). Az igazgatóság tagjai lettek : Glacz Antal főispán (elnök), Ullmann Sándor, Brúder Jenő, Szlarill Ferencz, Weinberger Lajos, Köszeghy József, Erős Rezső püspökségi jószág-kormányzó, Adorján Emil dr. ügyvéd (jogtanácsos), Kurländer Emil dr. (vezérigazgató). A felügyelő-bizottságba beválasztottak: Darvassy Lajos, Szilády Ernő, Fuchs Sámuel, Sághy Sándor, Grosz Ignácz, Hajdú Aladár, Mank Mór. Kecskeméti közgazdasági bank rt. cég alatt Kecskeméten jan. 10-én új pénzintézet alakul. Rimaszombati kereskedelmi és közgazdasági bank rt. czég alatt 200.000 k. alaptőkével új pénzintézet alakult Rimaszombaton. „Astra“ bank és hitelintézet rt. (Szászkabánya) czég alatt krassó megyei Szászkabányán új román pénzintézet alakult. Az igazgatóság tagjai: Sofronie Avramescu (elnök), Vichentie Balea, Carol Ramutiu, Jon Lapadat, Ion Maran, Vasilie Mester dr., Emilian Novacovici, Gorge Sporea és Virgil Tiapu. A felügyelő-bizottság tagjai: Panu Atuagea, Nicolae Mircea, Nicolea Bahner, Ivan Belca, Sofronie Mica, Teodor Pancovian és Joan Savu. A Sentinela takarék- és hitelintézet mint rt. (Révujfalu) 1400 drb 100 k.-s részvény kibocsátásával alaptőkéjét 260,000 k.-ról 400,000 k.-ra emelte fel. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA 1907. január 5. Közlekedési és tarifa-ügyek. Az osztrák Lloyd fiumei szolgálata. Mint értesülünk, az Osztrák Lloyd és magyar kormány között ideiglenes egyezmény jött létre, amely szerint a Lloyd hajójáratai 1907. első negyedében ismét érinteni fogják Fiume kikötőt. A Lloyd Triesztből kiindulva 1907-ben a következő rendes járatok indítását vette tervbe : 1. Az indokínai-japán vonalon: havonta egy járatot Calcuttába, érintve Port-Said, Suez, Aden, Karachi, Colombo, Madras, Rangoon kikötőket; kéthetenkint egy járatot Bombayba, érintve Brindisi, Port-Said, Suez, Aden, Karachi kikötőket j’navonta egy járatot Kobebe, érintve Port- Said, Suez, Aden, Bombay, Colombo, Penang, Singapore, Honkong, Shanghai, Yokohama kikötőket. 2. A levantei és középtengeri vonalakon : hetenként egy gyorsjáratot Alexandriába, érintve Brindisit; hetenként egy járatot Messinába, érintve X^\\VUSTÁT ff/) TEJCSOKOLÁDÉ Wihyel S c^c*op°^