Magyar Kereskedők Lapja, 1916. július-december (36. évfolyam, 27-53. szám)
1916-07-01 / 27. szám
1916. julus I. MAGYAR KERESKEDŐK lapja (Vállalkozók és iparokLapja) Szesz és szeszes italok. Az új szeszadó.javaslat. A képviselőház pénzügyi bizottsága a Ház elé terjesztette jelentését „a szeszadóra vonatokozó törvények némely rendelkezéseinek mo■riosi tásáról és kiegészítéséről“ szóló, a Magyar Kereskedők Lapja I. évi június 17-iki 25) számában részletesen ismertetett törvényjavaslatról. A jelentés szerint, a mai közgazdasági viszonyok folytán a szesz eladási ára az 1915. évi intézkedések óta újból annyira emelkedett, hogy méltányos, hogy e többletből az államkincstárnak a szesz eladási árában való részesedése szintén emeltessék, és ezért a pénzügyi bizottság hozzájárul a törvényjavaslat 1. gátiak intézkedéseihez, mely szerint a pénzügyminiszter a szesznagykereskedők által eladott, megadózott, finomított szesz legmagasabb árát hokbáterfokenkint legfeljebb 6 koronában állapíthatja meg. Miután a pénzügyminiszter az 1908. évi XXVIII. t.-c. 33. és 34. §-ai alá eső szeszfőzőknek érdekeit megkívánja védeni azáltal, hogy elsősorban a termelőknek a gyümölcs, szőlő-törköly és borseprő megfelelő árát biztosítja, továbbá a szeszfőzdék segélyezését épen ezen ármegállapítás alapjául vétele mellett lehetőleg" a kész termény mindenkori piaci árának befolyása alatt mondja szabályozandónak, a pénzügyi bizottság szerint minden aggodalom nélkül kimondható az az elv, hogy teljesen beszüntethető a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás azon vidéken, ahol egy olyan szeszfőzde létesül, mely a vidék gyümölcs, szőlő-törköly és borseprő termését az előírt áron köteles a termelőknél átvenni, és a szesztermelési adót a tényleges napi termelés alapján rója le. A szeszfőzdéknél az átalányozási rendszert már az 1914. évben beterjesztett törvényjavaslat kívánta alapjában módosítani, és ezen javaslatból csakis azért nem lett törvény, mert azt a kiütött háború akadályozta, így tehát a jelenlegi törvényjavaslat ezen régóta vajúdó ügyet oly módon kívánja megoldani, amint azt már az 1908. évi XXVIII. t.-c. szabályozta, de mostegyszersminda törvény végrehajtását is elrendeli függetlenül attól, váljon a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban hasonló intézkedések életbe lépnek. Miután a velünk most ismertetett Programm szerint a háború után az egész szeszkérdésben mélyreható változásoknak nézünk elébe, a törvényjavaslat 3. §-ának intézkedése igen helyes, hogy a kontingenssel nem bíró új mezőgazdasági szeszfőzde és szeszimomató vállalat létesítésének lehetőségét a pénzügyminiszter engedélyétől teszi függővé, a földművelésügyi miniszter és Horvát-Szlavonországok tekintetében a bánnak hozzájárulását kikötve. Hogy azonban az eddig szerzett jogok kellően megvédéssejiek és az átmeneti intézkedések is szabályoztassanak, a pénzügyi bizottság szükségesnek tartja a 3. §-nak következő új szövegezését: „Kontingenssel nem bíró ui mezőgazdasági szeszfőzde, továbbá új szeszfinomító vállalat ezentúl csakis erre adott külön engedély alapján létesíthető. Oly ún szeszfinomító, melynek vállalkozója jelén törvényhatálybalépésének napjától számított 8 nap alatt a pénzügyminiszternél írásbeli bejelentéssel hitelt érdemlően igazolja, hogy a szeszfinomító berendezésének szállítását még 1916. évi junius 1-je előtt szerződésileg biztosította, 1916. évi december 31-ig külön engedély nélkül létesíthető és helyezhető üzembe. Az új mezőgazdasági szeszfőzde, illetve szeszfinomító vállalat létesítésére vonatkozó engedélyi pénzügyminiszternél kérelmezendő, ki e tárgyilan a földmivelésügyi miniszterrel, Horvát-Szla- vonországok tekintetében pedig Horvát-Szlavon- Dalmátországok bánjával egyetértőleg a fogyasztási és termelési viszonyok figyelembe vételével határoz-Ja ilyen engedély alapján létesített szeszfőzdékben egy-egy termelési időszakban termelt alkohol összes mennyisége 1440 hektolitertmeg nem haladhat. “ Végül a pénzügyi bizottság ■ a mezőgazdasági szeszfőzdék tekintetében ajánlja, hogy ,,a kormány tegye megfontolás és tanulmány tárgyává, hogy a jövőben méltányos és indokolt esetek alkalmával az ország egész , területén legyenek új mezőgazdasági főzdék kontingensben részesíthetők“. A szeszüzletben e héten a forgalom ismét gyérebb volt és finomított szeszben csak kisebb tételek kerültek forgalomba, azonnali szállításra. .Különben is úgy a szesz-, mint a pálin- ka- és rum-üzletben tartózkodó irányzat ural- I Magyar FőszerHereskeddh Bevásárlási R. T. Budapest, Arany János u. 31. Importál és állandóan nagy raktárt tart: * kátékból, bors, szegfűszeg, kömény, szegedi paprika, mazsola, mandola, csokoládé, tea, szappan, keményítő gyertyából stb Maira árajánlat!- 14 Kitűnő minőségű GOUDA SAJT kapható Vámos Testvéreknél központi vásárcsarnok. VAJ Naponta édes tejszínből frissen készült magyar és a legjobb dán vajat ajánlunk. Postacsomag 41£, 1/1, ti, Vi, Vs, 1/10 adagokban, vagy dán vaj .51 kgr-os eredeti hordókban. — Nagyobb rendeléseket vasúton eszközlünk. — Legkisebb rendeléseket is a legpontosabban teljesítünk. Kérjük próbarendelést eszközölni. Egyesült Fővárosi Tejkeresksdk Budapest, Vill., Lujza utca 22. DIÓBÉL Ha kiváló szép dióbélre van szükségé ugy tessék felhívni József 15—13-at VADAS JAKAB mintadiótörődése, Budapest, Vili., Dugonics utca 5. I SZÁRAZ I 1 rVOLBÁSZi garantált tiszta, elsőrendű húsból ké- ■ szült, nagybani vitelnél LJ Ml kilogram «ionként 'V v Uv 1 i f^UTTMANN hentesáruk f| ^ nagybani kivitele, m Budapest Vili., Baross-ntca 127 | 4393 Export üziet Vili., Siescgyár-utca 3. kodott, mert az érdekeltség nagy része a képviselőházban most beterjesztett szeszadó törvényjavaslat tárgyalását óhajtja előre bevárni. Romániából e héten is több tétel finomított szesz érkezett, amely likőr-, rum- és gyümölcspálinkafeldolgozó iparvállalatoknál talált elhelyezést. Denaturált szesz főleg iparvállalatok részéről, technikai célokra volt keresve, azonban nagyobb készletek hiányában, csak kisebb tételek kerültek forgalomba. Kontingens nyersszeszben prompt szállításra szeszgyárak részéről nem voltak ajánlatok. A sörtermelés Magyarországon 1916. május havában 278.197 hl. sör termeltetett, szemben 345.240 hl.-el a múlt év megfelelő havában. 1915. szept. 1-től 1916. máj. végéig összesen 2.157.003 hl. sör termeltetett, szemben 2.413.631 hl-el az előző évadban. Ugyanezen időszakban befolyt söradóban 9.057.919 K és söradópótlékban 19.778.078 K, szemben 10.364.083, illetve 22.622.553 K-val az előző évadban. Élelmiszerek. Állatvásárok. A budapesti marhavásárra a hetem 519,5 drb szarvasmarhát, 1067 drb borjút és 1717 drb aprómarhát (közte 675 juh) hajtottak fel. Nagyobb volt tehát a kínálat 1841 drb szarvasmarhával, de kisebb 370 drb borjúval és 2164 drb aprómarhával. A hozatalokból 42 drb marha és 38 drb borjú a konzumácvásárokra került. Az árak 5—30 fillérrel csökkentek. A príma ökröknél és bikáknál az áresés 5—10 kor., a középminőségü bikáknál és a parasztmarhánál, valamint a teheneknél 15—20 kor. s a legsilányabb marháknál általában 20—30 K. A juhvásár irányzata szintén lanyha volt s az árak 20—30 K-val estek. A borjúvásáron sem akadt elég vevő, sőt a bárányvásár hozatala sem kelt el. A borjuárak 50-*60 fillérre hanyatlottak A budapesti zárt sertésvásár új felhajtása a lefolyt üzleti héten (jun- 32—28) 3095 drb volt (közte süldő 48). Az új hozatalok tehát 363 drbbal maradtak el a múlt hetiek mögött. A megelőző heti maradványok figyelembe vételével az e heti 3881 drbos összes kínálat 388 drbbal múlta fölül az előző hetit. A vásár az egész héten csendes volt , mert Bécsben leszállították a legprímább zsírsertések árát, itt beérték az áraknak változatlanul hagyásával. A sertésközvágóhídon 5361 drb sertést vágtak le, belőle 2697 drbot a kishentesek, tehát 95 drbbal többet, mint a mal héten. A zsírtermelés szűk keretek között mozog, de azért a sertésközvágóhídról meglehetős nagymennyiségű zsírt és szalonnát, sőt húst is szállítottak el, nagyobbrészt vidékre, de részben külföldre is, főképen katonai célokra és leginkább a konzervgyár. Tojás irányzata, változatlanul ezilásrd. Ma jegyeznek Budapesten ládaáru 320—322 K, Bécsben ládaáru 340—345 K, Berlinben 22. Pfenniges maximális árak vannak érvényben. Sajt. Élénk kereslet, mellett alig van áru. Ementáli 800—850 K között váltakozik, a készlet igen csekély. Grófi egyáltalán nincs. Hollandi küldemények végre megérkeztek, teljesen zsíros 50%-os áru ma 620—650 K között váltakozik. Liptói túrában az üzletmenet igen élénk, még rendelkezünk elegendő áru felett. Jó minőségű áru 500 K. Dió drágább, ára 230 K. Mák szilárd, ára 540—550 K. Kömény 320 K. Főzelékekben a felhozatal kielégítő. Tök kilója 28—32 fillér. Kararábé 4—5 , és nagy mennyiségben jön. Paradicsom ma jött először a piacra, kilója 50 fillér. Zöldpaprika darabja 8—14 fillér. Ugorka ma olcsóbb, 100 drb 8—12, salátának viále 20 K, Kelkáposzta 8—10 K, káposzta 20 K 100 drb-ként, zöldbab 36—40 K vajbab 40—50 K 100 kg-ként. Burgonya kevés van- Árak nagyban 24 fillér, kicsinyben 28 fillér. A jövő hét folyamán a nyírvidéki szállítások valószínűleg megkezdődnek, így tehát kilátás van az árak leszállítására. Hagyma 100—120 K 100 kg.-ként. Baromfiban az üzlet élénk. Ta leölt hízó tát libák mai ára 7—7.60 K kg.-ként, leölt pollárdoké 3—5.60. K drb-ként, rántani való csibéké 8.40—5.40 K páronként. Gyümölcs keresett, Sárga barack mai ára 100—120 K, cseresznyéé 120—140 K, megygyé 92—100 K 100 kg-ként