Magyar Kereskedők Lapja, 1920. július-december (40. évfolyam, 53-105. szám)
1920-09-26 / 78. szám
2 MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA 1920. szeptember 26. Vi. .......Iá tott vagy beszerzett adatok a III. oszt. keresetadó- nál figyelembe nem vehetők s kijelenti, hogy ennek folytán semmi akadálya sincs többé annak, hogy a jövedelemadó kivetési céljaira beszerzett vagy bevallott adatokat, sőt a megállapított adóalapot is a II. osztályú keresetadó kivetése során felhasználják. Ennek a figyelmeztetésnek, illetőleg a tilalom megszüntetésének óriási hordereje vant, ha meggondoljuk, hogy a pénzügyi hatóság nem köteles az ötszörösre felemelt III. osztályú keresetadóval beérni, hanem az előírt eljárás útján a III. osztályú keresetadót felemelheti, ha azt már eredetileg is alacsonyan vetették ki, továbbá ha az adózó kereseti viszonyai az 1917—1919. években lényegesen javultak. Igaz, hogy a törvény értelmében a felemelésnek más hasonló foglalkozásokkal való arányosítás útján kell történnie, de viszont másrészről az is igaz, hogy felhasználhatók a jövedelemadónál és a hadinyereségadónál szolgáltatott forgalmi adatok és esetleges nyereség-veszteségszámlák is, amiből nyilvánvaló, hogy ilyen esetekben a III. osztályú keresetadó a tényleges tiszta kéreset alapján és nem arányosítás útján fog megszabatni. Az adózóltak egyébként is úgy az ötszörös adótétel, mint a felemelés alapján kihozott adótétel ellen csak akkor van felebbezésre joga, ha az adó a valóságos tiszta kereset 10%-át meghaladja. Dr. Újlaki József: A gabonsai fcerműék ipari feldolgozása. A 8122/1920. számú kormányrendelet szabályozza a gabonanemüek ipari feldolgozását az 1920/21. termelési időszakban. A rendelet az egyes iparokban feldolgozható gabonanemüek mennyiségét és a feldolgozás körülményeit a következőkben állapítja meg. A sör- és malátagyártás céljára 1920. évi október hó 15-től kezdődőleg a sörgyárak 40.000 g, az önálló malátagyárak pedig 5000 g árpát szerezhetnek be, illetőleg vehetnek saját termésükből igénybe. A sörgyárak az általuk előállított, illetőleg előállíttatott malátacsiakészletet fel nem használhatják s azt az országos központi ár,vizsgáló-bizottság által megállapítandó térítési ár mellett kizárólag a sajtolt élesztőt készítő vállalatoknak kötelesek átengedni. Azt, hogy a beszerzett, illetőleg saját termésből igénybe vett árpa összmennyiségéből az egyes üzemek milyen arányban részesülnek, a sörgyáraknál a pénzügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg, az önálló malátagyárak-nál pedig a kereskedelemügyi miniszter állapítja meg. A sörgyárak között a felosztás az 1913/14. , évi termelési időszakban előállított sörmennyiségek extrakttartalma alapján, azon sörfőzdéknél pedig, amelyeket az 1913/14. évi termelési időszak folyamán helyeztek üzembe, termelési viszonyaik alapulvétele mellett végzett arányosítás szerint történik. (1. §.) A szeszgyártásban: A fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék az 1920/21. évi termelési időszakban búzát, kétszerest, kölest, tatárkát és zabot egyáltalán nem, tengerit pedig csak a közélelmezési miniszter által kiadandó rendelet korlátain belül dolgozhatnak fel. Rozsot és árpát alapanyagként csupán azok a szeszfőzdék dolgozhatnak fel, amelyek sajtolt élesztőt készítenek. Az élesztőgyárak e célból az említett termelési időszakban összesen 20100 g árpát szerezhetnek be és 2500 g rozs kiutalására tarthatnak igényt. E mennyiségekből az egyes vállalatokra eső részt az Élesztőipari bizottság állapítja meg. Sajtolt élesztőt nem készítő szeszfőzdék a cefrézéshez használatos maláta előállítására árpát nem vásárolhatnak, saját termésükből is egy hektoliter szesztermelvény után keményítőtartalmú anyagok feldolgozásánál legfeljebb 30 kg., cukortartalmú anyagok feldolgozásánál pedig, legfeljebb 15 kg. árpát dolgozhatnak fel.A közélelmezési miniszter indokolt esetekben és kereteken belül árpának szeszfőzéshez szükséges maláta előállítása céljára való vásárlását a pénzügyminiszterrel egyetértőleg megengedheti. (2. §.) A keményítőgyárak búzakeményítőgyártás céljára búzát vagy lisztet belföldön nem vásárolhatnak,sem saját termésükből nem vehetnek igénybe. A közélelmezési miniszter búzakeményítőgyártás céljára a mindenkori készletekhez képest elsősorban az élelmezési célokra nem alkalmas készletekből legfeljebb 5000 g búzát vagy ennek megfelelő lisztmennyiséget utalhat ki. A kiutalt mennyiségeket az fegyes vállalatok között a kereskedelemügyi miniszter osztja fel. A külföldről beszerezhető búza vagy liszt mennyiségét és feldolgozásának feltételeit a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg a közélelmezési miniszter állapítja meg. ca §•)Maldtakdvégyártás céljára 10.000 g árpa sze- ■ rezhető be, melyet az egyes üzemek között a kereskedelemügyi miniszter a közélelmezési miniszterrel egyetértőleg oszt fel. A hadikövégyártás céljára beszerezhető vagy kiutalható gabona mennyiségét a szükséghez képest a közélelmezési minisz- ter állapítja meg. (4. §.) / 1 Az árpagyöngy gyártásával foglalkozó üzemek e célból összesen 90.000 árpát vásárolhatnak, illetve vehetnek saját termésükből igénybe. Az engedélyezett egész árpamennyiségből az egyes üzemekre eső részt a kereskedelemügyi miniszter a közélelmezési miniszterrel egyetértőleg állapítja meg. Árpagyöngyöt forgalombahozatal céljából csakis a közélelmezési miniszter által a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg kijelölt üzemek és azok is csak a megállapított mennyiségen belül készíthetnek, illetve készíttethetnek (5. §.) Árpalisztet és zablisztet forgalombahozatal céljából előállítani, illetve előállíttatni tilos. Ez a tilalom a termelőkre is kiterjed, nem vonatkozik azonban a hatósági ellátás céljából a hatóságok útján előállítani szándékolt árpa-, illetőleg zablisztre. (6. §.) Kölesnek köleskollagyártás céljára való vásárlása és feldolgozása korlátozás alá nem esik. (7. §.) A tarhonya- és tésztagyárak, továbbá szárazsütemény, kétszersült, cukrász és hasonló üzemek (gyárak) belföldi származású lisztet feldolgozásra nem vásárolhatnak és saját termésükből sem vehetnek igénybe. (8. §.) Gyógyszerészek gyárak által gyógyszerek, gyógytápszerek és gyermektápszerek előállítása céljából, valamint a fentebbiekben meg nem nevezett egyéb iparvállalatok által bevásárolható, illetőleg feldolgozható gabonamennyiségét s a vásárlásnak és feldolgozásnak feltételeit" a "közélelmezési minisztert az érdekelt miniszterekkel egyetértőleg esetröl esetre külön állapítja meg. (10. §.) A közélelmezési miniszter felhatalmaztatik, hogy a közvetlen fogyasztásra alkalmatlanná vált, megromlott (dohos, penészes stb.) gabona-, illetőleg lisztkészleteknek ipari feldolgozása iránt a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg intézkedjék. (11. §.) Az iparvállalatok a kiutalt, illetőleg engedély alapján bevásárolt gabona- vagy lisztkészletet másra, mint az engedélyezett célokra fel nem használhatják, azt el nem idegeníthetik. Amennyiben azt feldollgozni nem tudják, kötelesek e körülményt a közélelmezési miniszternek haladéktalanul bejelenteni és fölös készletüket felajánlani. (12. §.) A jelen rendelet intézkedéseinek megtartását a közélelmezési miniszter ellenőrizteti. Az érdekeltvállalatok kötelesek az ellenőrzéssel megbízott hivatalos közegeknek a szükséges felvilágosításokat megadni és üzleti könyveikbe és levelezésükbe betekintést engedni. (13. §.) ______ A rendelet szeptember hó 22-én lépett életbe. VWWWVWV!IVVWVVWW‘IVí‘VAVVWW Tőzsde. Az uj értékpapirforgalom adó. Az 1920. évi XXIV. törvénycikk, mely szeptember hó 24-én hirdettetett ki, III. részében az értékpapír-forgalmi adó felemelése tárgyában a következ?,kép intézkedik. Az értékpapír-forgalmi adó kulcsa. Az 1900. évi XI. törvénycikk 9. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : ..Értékpapír-forgalmi adó fejében az ügylet tárgyának értékéhez képest, annak minden 1OUOK-ja után a következő adó jár: 1. a magyar államadóssági kötvényekre vonatkozó ügyleteknél 20 f; 2. az osztalékpapírokra (részvények stb.) és a nyeremény-kölcsönkötvényekre vonatkozó ügyleteknél 3 K; 3. minden egyéb értékpapírokra vonatkozó ügyleteknél 40 f. Ha az illeték kiszámításának alapjául szolgáló érték az 1.000 K-t el nem éri, vagy ha az 1.000 K-val maradék nélkül el nem osztható, az értéket, illetőleg a maradványösszeget mindig teljes 1.000 K-nak kell számítani. Kétszáz korona értékig az ügyletek az értékpapír-forgalmi adó alól teljesen mentesek. Viszonosság a külfölddel. A pénzügyminiszter elrendelheti, hogy az idegen államok államadóssági kötvényeit a viszonosság feltétele mellett és annak tartama alatt az adókulcs szempontjából a magyar államadóssági kötvényekkel egyenlő elbánásban részesítsék. Átmeneti rendelkezések. Ezeket a rendelkezéseket alkalmazni kell azokban az esetekben, amikor az adó alá eső ügyletet e törvény hatálya alatt kötötték. Alkalmazni kell továbbá azokra az ügyletekre is, amelyeket előbb halottért ugyan, azonban az ügyletekről vezetendő lajstromokba az ugyanebben a szakaszban megszabad határidő eltelte után vezették be.Az életbeléptetés idejét a pénzügyminisztzr rencekkel fogja megállapítani. Az értékpapírpiac a hét elején szilárdan indult meg, igen élénk forgalom közben. Mindamellett a spekuláció részint a közbeékelt szerdai szünnap miatt, részint pedig a küszöbön álló magasabb tőzsdeadóra való tekintettel tartózkodást tanúsított és amidőn péntekre a zürichi koronajegyzés enyhe javulásának híre érkezett, az árszínvonal valamivel lemorzsolódott. A kulisszban Déli vasút és Közúti mellett Angol-magyar bank örvendett nagyobb keresletnek mintegy 100 K-val magasabb árfolyamon, míg Olasz-magyar bank inkább gyengült. A korlátértékek piacán a nehéz papírok közül Cukor szilárdan tartja rekordkurzusát, Nasici pedig újabb angol tárgyalások hírére emelkedő, ellenben a tengerhajózási papírok valamivel gyengültek. IgNagyon szilárd a Roessenland-részvények igen sikeres bevezetésének hatása alatt a gépgyári értékek piaca, viszont a fapapírok ezúttal egy árnyalattal olcsóbbodtak. A vegyipari részvények még mindig igen nagy keresletnek örvendenek, de csakis a Spódium tud emelkedést felmutatni. A különféle ipari részvények közt emelkedő a Légszesz, Bárdi, Béni, Izzó, Stummer, Haltenyésztő és nagy hausse tárgya a Temesvári sör. A heti záróárfolyamok szemben a múlthetiekkel a következők : Bankok és biztosítók: Magyar hitel 1700 (1705), Osztrák hitel 930 (918), Kereskedelmi bank 6725 (6700), Angol-magyar bank 1080 (945), Leszámítoló 816 (820), Agrárbank 1065 (1020), Magyar-olasz bank 475 (466), Jelzálogbank 480 (480), Hazai bank 698 (715), Ingatlanbank 1120 (1135), Forgalmi bank 603 (600), Hermes 445 (430), Mercur 480 (470), Iparbank 550 (550), Kereskedelmi hitel 55 (535), Bosnyák-agrár 805 (790), Városfejlesztő 1100 (1175), Földbirtokbank 1005 (990), őstermelő 940 (935), angolosztrák 850 (840), M. tak. közp. jeszk. 260 (260), Hazai első 21.000 (20.925), Általános takarék 1100 (1100), Lipótvárosi 320 (327), Központi takarék 1900 (1910), Belvárosi takarék 785 (765), Fővárosi takarék 2150 (2160), Nemzeti takarék 730 (740), Jégbiztosító 550 (550), Első magyar bizt. 19.900 (20.150). Malmok: Viktória 5130 (5125), Konkordia 1395 (1910), Bpesti gőzm. 3360 (3410), Gizella 1650 (1690), Hungária 1985 (1885), Borsodi 2560 (2540). Bányák és téglagyárak: Beocsini 4520 (1570), Szentlőrinci 830 (850), Cement 1330 (1350), Istv.intégla 580 (550), Kőbányai gőz 1280 (1240), Drasche 1770 (1780), Magy. ál. kőszén 7650 (7725), Salgótarjáni 6475 (6425), Északszén 2725 (2700), Szászvári 3020 (3050), Urikányi 5100 (5000), Kohó 3645 (3650) Magnezit 5050 (5050), Kerámia 1170 (1100), Újlaki 1380 (1650). Vasművek és gépgyárak: Kóburg 2950 (2900), Fegyver 1550 (1490), Ganz—Danubius 16.200 (16,300), Ganz villamossági 3265 (3315), Láng 860 (845), Lipták 382 (390), Kaszab 1310 (1260), Schlick 815 (133), Rima 3370 (3410), Csiky 1175 (1195), Magyar acél 2300 (1930), Magyar-belga 1480 (1260), Tendloff 945 (865), Gazdasági gépgyár 1570 (1575), Roessemann 1498. Közlekedési vállalatok: Adria 12.550 (12.950), Atlantika 6150 (6490), Levante 4525 (4500), Közúti 1560 (1460), Tröszt 1485 (1370), Városi 565 (530), Búr 450 (460), Déli 1422 (1280), Államvasút 4200 (4675), Vasúti forgalmi 1.340 (1260). Faipari részvények: Országos fa 2100 (2110), Brassói cellulózé 4075 (4125), Szlavónia 3560 ( 3540), Hazai fatermelő 6060 (6000), Nasici 13.350 (12.750), Guttmann 4520 (4500), Nemzeti fa 1690 (1650), Lichtig 1590 (1675), Rézbányas erdőipar 2410 (2400), Erdő és faipar 1575 (1640), Viktória bútor 1330 (1380), Egyesült fa 1300 (1280), Kronberger 1530 (1400), Malomsoky 1200 (1200). Vegyipari vállalatok: Klotild 2750 (2620), Szikra 2800 (3040), Török 535 (530), Marosv. petróleum 1640 (1590), Olaj 3780 (3710), Flóra 2800 (2860), Spódium 2420 (2160), Hungária műtrágya 3100 (3250), Chinoin 2600 (2600), Gummi 3120 (3050), Danica 5300 (5425). Különfélék: Athenaeum 2450 (2560), Franklin 3950 (—), Légszesz 3525 (3300), Révay 640 (670), Bárdi 750 (700), Baráti 1400 (1450), Bóni gyártelep 2070 (1890), Izzó 2675 (2550), Győri textil 1630 (1600), Papír 2610 (2700), Goldberger 1525 (1525), Karton 2190 (1980), Cukoripar 13.900 (13.500), Magy. fém és lámpa 2500 (2580), Auer 1810 (1890), Óceán konzerv, 1720 (1720), Phöbus 645 (640), Stummer 5450 (4900), Telefon 1810 (1940), Zenta-roskányi 2075 (2100), Királysor 2450 (2300), Haltenyésztő 3075 (2950), Temesvári sör 4800 (4300), Temesvári szesz 3650 (3200), Félten, 3700 (3450), Vasvármegyei vill. 985 (930). A szombati magánforgalom igen szilárd. Köttetett : Déli vasút 1410—15, Közúti 1630—35, Államvasút 4280—4320, Olasz-magyar bank 477—78, Spódium 2450 K-val. Elővételi jogokban Újlaki tégla 240—260 K-val köttetett. A valutapiac a hét első felében eljutott az eddigi rekordjegyzésekhez, amelyekből a heti zárlatig a zürichi koronajegyzés csekély javulására valamennyi valuta néhány pontot leadott, de még így is lényegesen fölötte áll a múlt heti zárlatnak, amint ez a következő egybevetésből kitűnik : ■ Napoleon 935 (864), francia frank 20.36 (1880), svájci frank 49.50 (46.50), líra 12.80 (12.10), márka 4.98 (4.87), font 900 (960), dollár 305 (290), rubel 3.13 (3.14), lei 5.81 (5.68), szokot 4.05 (4.02), dinár K 9.45 (9.70), dinár fr. 9.35 (9.45), leva 4.48 (4.90). A szombati magánforgalomban köttetett: Márka 5.02, szokol 4.05—08, francia frank 19.60—20, dollár 307, lei 580, Napóleon 932, rubel 3.16 K-val. Devizák jegyzése szept. 24-én (szemben a szept. 17-iki zárlattal) : Amszterdam 80—88 (94—92), Berlin 490—515 (467-a—495), Kopenhága 3700—3900 (3910— 4200) Krisztiánia 3700—3900 (3900—4200), olasz bankhelyek 1285—1330 (1300—1350), Prága 395—415 (380—405), Stockholm 4700 —5500 (5200—5800), Svájc 4700—5000 (4700 —5000). A bécsi kifizetést nálunk szombaton 98% K-val jegyezték. Effektív osztrák koronabankjegy 9614 K. FSM BB, fffWeiPöfitiTíTó, FAUómsz, terpeutpiSapafivmMííVPk PftSíMiÁRÉS PARKETTKRÉM, PADLÓBEERESZTŐ HASZ, rWaiMJObbu^ Budapest, II., Batthyány cica 46. ss. Teletom, 110-73. 175 SSN^APOREI „ «0*1 /«Ba ajánl brutto für netto g Kg 01T ntsttr Budapest, 10 rés mj' ts kjr.-ként K 97-ért. ,, Saosbaikeip Ksreslícue ui és mezőgazdssfigi TA‘ - E.»T., ps 9iaDaH 9ly. SgrsoBycim , KEESE.