Magyar Kereskedők Lapja, 1920. július-december (40. évfolyam, 53-105. szám)

1920-09-26 / 78. szám

2 MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA 1920. szeptember 26. Vi. .......Iá­ tott vagy beszerzett adatok a III. oszt. kereseta­dó- nál figyelembe nem vehetők s kijelenti, hogy ennek folytán semmi akadálya sincs többé annak, hogy a jövedelemadó kivetési céljaira beszerzett vagy be­vallott adatokat, sőt a megállapított adóalapot is a II. osztályú keresetadó kivetése során felhasz­nálják. Ennek a figyelmeztetésnek, illetőleg a tilalom megszüntetésének óriási hordereje vant, ha meg­gondoljuk, hogy a pénzügyi hatóság nem köteles az ötszörösre felemelt III. osztályú keresetadóval beérni, hanem az előírt eljárás útján a III. osz­tályú keresetadót felemelheti, ha azt már eredeti­leg is alacsonyan vetették ki, továbbá ha az adózó kereseti viszonyai az 1917—1919. években lényege­sen javultak. Igaz, hogy a törvény értelmében a felemelésnek más hasonló foglalkozásokkal való arányosítás útján kell történnie, de viszont más­részről az is igaz, hogy felhasználhatók a jövede­lemadónál és a hadinyereségadónál szolgáltatott forgalmi adatok és esetleges nyereség-veszteség­­számlák is, amiből nyilvánvaló, hogy ilyen esetek­ben a III. osztályú keresetadó a tényleges tiszta kéreset alapján és nem arányosítás útján fog meg­­szabatni. Az ad­ózóltak egyébként is úgy az ötszö­rös adótétel, mint a felemelés alapján kihozott adótétel ellen csak akkor van felebbezésre joga, ha az adó a valóságos tiszta kereset 10%-át meg­haladja. Dr. Újlaki József: A gabonsai fcermű­ék ipari feldolgozása. A 8122/1920. számú kormányrendelet sza­bályozza a gabonanemüek ipari feldolgozását az 1920/21. termelési időszakban. A rendelet az egyes iparokban feldolgozható gabonanemüek mennyiségét és a feldolgozás körülményeit a következőkben állapítja meg. A sör- és malátagyártás céljára 1920. évi októ­ber hó 15-től kezdődőleg a sörgyárak 40.000 g, az önálló malátagyárak pedig 5000 g árpát szerezhet­nek be, illetőleg vehetnek saját termésükből igénybe. A sörgyárak az általuk előállított, illetőleg előállít­­tatott malátacsi­akészletet fel nem használhatják s azt az országos központi ár,vizsgáló-bizottság ál­tal megállapítandó térítési ár mellett kizárólag a sajtolt élesztőt készítő vállalatoknak kötelesek át­engedni. Azt, hogy a beszerzett, illetőleg saját ter­mésből igénybe vett árpa összmennyiségéből az egyes üzemek milyen arányban részesülnek, a sör­gyáraknál a pénzügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg, az önálló malátagyárak-­­­nál pedig a kereskedelemügyi miniszter állapítja­­ meg. A sörgyárak között a felosztás az 1913/14. , évi termelési időszakban előállított sörmennyisé­gek extrakttartalma alapján, azon sörfőzdéknél pedig, amelyeket az 1913/14. évi termelési időszak folyamán helyeztek üzembe, termelési viszo­nyaik alapulvétele mellett végzett arányosítás sze­rint történik. (1. §.) A szeszgyártásban: A fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék az 1920/21. évi termelési időszakban búzát, kétszerest, kölest, tatárkát és zabot egyálta­lán nem, tengerit pedig csak a közélelmezési mi­niszter által kiadandó rendelet korlátain belül dolgozhatnak fel. Rozsot és árpát alapanyagként csupán azok a szeszfőzdék dolgozhatnak fel, ame­lyek sajtolt élesztőt készítenek. Az élesztőgyárak e célból az említett termelési időszakban összesen 201­00 g árpát szerezhetnek be és 2500 g rozs ki­utalására tarthatnak igényt. E mennyiségekből az egyes vállalatokra eső részt az Élesztőipari bizott­ság állapítja meg. Sajtolt élesztőt nem készítő szesz­főzdék a cefrézéshez használatos maláta előállí­tására árpát nem vásárolhatnak, saját termésük­ből is egy hektoliter szesztermelvény után kemé­­nyítőtartalmú anyagok feldolgozásánál legfeljebb 30 kg., cukortartalmú anyagok feldolgozásánál pe­dig, legfeljebb 15 kg. árpát dolgozhatnak fel.­­A közélelmezési miniszter indokolt esetekben és kereteken belül árpának szeszfőzéshez szükséges maláta előállítása céljára való vásárlását a pénz­ügyminiszterrel egyetértőleg megengedheti. (2. §.) A keményítőgyárak búzakeményítőgyártás cél­jára búzát vagy lisztet belföldön nem vásárolhat­nak,­­sem saját termésükből nem vehetnek igénybe. A közélelmezési miniszter búzakeményítőgyártás céljára a mindenkori készletekhez képest elsősor­ban az élelmezési célokra nem alkalmas készletek­ből legfeljebb 5000 g búzát vagy ennek megfelelő lisztmennyiséget utalhat ki. A kiutalt mennyisége­ket az fegye­s vállalatok között a kereskedelemügyi miniszter osztja fel. A külföldről beszerezhető búza vagy liszt mennyiségét és feldolgozásának feltételeit a kereskedelemügyi miniszterrel egyet­­értőleg a közélelmezési miniszter állapítja meg. ca §•)Maldtakdvégy­ártás céljára 10.000 g árpa sze- ■ rezhető be, melyet az egyes üzemek között a ke­reskedelemügyi miniszter a közélelmezési minisz­terrel egyetértőleg oszt fel. A hadikövégyártás cél­­­jára beszerezhető vagy kiutalható gabona mennyi­ségét a szükséghez képest a közélelmezési minisz-­­ ter állapítja meg. (4. §.) / 1 Az árpagyöngy gyártásával foglalkozó üzemek­­ e célból összesen 90.000­­ árpát vásárolhatnak, il­letve vehetnek saját termésükből igénybe. Az enge­délyezett egész árpamennyiségből az egyes üze­mekre eső részt a kereskedelemügyi miniszter a közélelmezési miniszterrel egyetértőleg állapítja meg. Árpagyöngyöt forgalombahozatal céljából csakis a közélelmezési miniszter által a kereskede­lemügyi miniszterrel egyetértőleg kijelölt üzemek és azok is csak a megállapított mennyiségen belül készíthetnek, illetve készíttethetne­k (5. §.) Árpalisztet és zablisztet forgalombahozatal céljából előállítani, illetve előállíttatni tilos. Ez a tilalom a termelőkre is kiterjed, nem vonatkozik azonban a hatósági ellátás céljából a hatóságok útján előállítani szándékolt árpa-, illetőleg zab­lisztre. (6. §.) Kölesnek köleskollagyártás céljára való vásár­lása és feldolgozása korlátozás alá nem esik. (7. §.) A tarhonya- és tésztagyárak, továbbá száraz­­sütemény, kétszersült, cukrász és hasonló üzemek (gyárak) belföldi származású lisztet feldolgozásra nem vásárolhatnak és saját termésükből sem ve­hetnek igénybe. (8. §.) Gyógyszerészek­ gyárak által gyógyszerek, gyógy­tápszerek és gyermektápszerek előállítása cél­jából, valamint a fentebbiekben meg nem nevezett egyéb iparvállalatok által bevásárolható, illetőleg fel­dolgozható gabonamennyiségét s a vásárlásnak és feldolgozásnak feltételeit" a "közélelmezési minisztert az­ érdekelt miniszterekkel egyetértőleg esetröl­ esetre külön állapítja meg. (10. §.) A közélelmezési miniszter felhatalmaztatik­, hogy a közvetlen fogyasztásra alkalmatlanná vált, meg­romlott (dohos, penészes stb.) gabona-, illetőleg liszt­készleteknek ipari feldolgozása iránt a kereskede­lemügyi miniszterrel egyetértőleg intézkedjék. (11. §.) Az iparvállalatok a kiutalt, illetőleg engedély alap­ján bevásárolt gabona- vagy lisztkészletet másra, mint az engedélyezett célokra fel nem használhatják, azt el nem idegeníthetik. Amennyiben azt feldoll­gozni nem tudják, kötelesek e körülményt a köz­élelmezési miniszternek haladéktalanul bejelenteni és fölös készletüket felajánlani. (12. §.) A jelen rendelet intézkedéseinek­ megtartását a közélelmezési miniszter ellenőrizteti. Az érdekelt­­vál­lalatok kötelesek az ellenőrzéssel megbízott hivata­los közegeknek a szükséges felvilágosításokat meg­adni és üzleti könyveikbe és levelezésükbe betekintést engedni. (13. §.) ______­­ A rendelet szeptember hó 22-én lépett életbe. VWWWVWV!IV­VWVVWW‘IVí‘VAVVWW Tőzsde. Az uj értékpapirforgalom adó. Az 1920. évi XXIV. törvénycikk, mely szeptember hó 24-én hirdettetett ki, III. részé­ben az értékpapír-forgalmi adó felemelése tár­gyában a következ?,kép intézkedik. Az értékpapír-forgalmi adó kulcsa. Az 1900. évi XI. törvénycikk 9. §-a helyébe a következő rendel­kezések lépnek : ..Értékpapír-forgalmi adó fejében az ügylet tárgyának értékéhez képest, annak minden 1OUO­K-ja után a következő adó jár: 1. a magyar államadóssági kötvényekre vonatkozó ügy­leteknél 20 f; 2. az osztalékpapírokra (részvények stb.) és a nyeremény-kölcsönkötvényekre vonatkozó ügyleteknél 3 K; 3. minden egyéb értékpapírokra vonatkozó ügyleteknél 40 f. Ha az illeték kiszámí­tásának alapjául szolgáló érték az 1.000 K-t el nem éri, vagy ha az 1.000 K-val maradék nélkül el nem osztható, az értéket, illetőleg a maradványösszeget mindig teljes 1.000 K-nak kell számítani. Kétszáz korona értékig az ügyletek az értékpapír-forgalmi adó alól teljesen mentesek. Viszonosság a külfölddel. A pénzügyminiszter elrendelheti, hogy az idegen államok államadós­sági kötvényeit a viszonosság feltétele mellett és annak tartama alatt az adókulcs szempontjából a magyar államadóssági kötvényekkel egyenlő el­bánásban részesítsék. Átmeneti rendelkezések. Ezeket a rendelkezése­ket alkalmazni kell azokban az esetekben, amikor az adó alá eső ügyletet e törvény hatálya alatt kö­tötték. Alkalmazni kell továbbá azokra az ügyle­tekre is, amelyeket előbb halottért ugyan, azonban az ügyletekről vezetendő lajstromokba az ugyan­ebben a szakaszban megszabad határidő eltelte után vezették be.­­Az életbeléptetés idejét a pénzügy­minisz­tzr ren­­cek­k­el fogja megállap­ítani. Az értékpapírpiac a hét elején szilárdan indult meg, igen élénk forgalom közben. Mindamellett a spekuláció részint a közbeékelt szerdai szünnap miatt, részint pedig a küszöbön álló magasabb tőzsdeadóra való tekintettel tartózkodást tanúsított és amidőn péntekre a zürichi koronajegyzés enyhe javulásának híre érkezett, az árszínvonal valami­vel lemorzsolódott. A kulisszban Déli vasút és Köz­úti mellett Angol-magyar bank örvendett nagyobb keresletnek mintegy 100 K-val magasabb árfolya­mon, míg Olasz-magyar bank inkább gyengült. A korlát­értékek piacán a nehéz papírok közül Cu­kor szilárdan tartja rekordkurzusát, Nasici pedig újabb angol tárgyalások hírére emelkedő, ellenben a­ tengerhajózási papírok valamivel gyengültek. IgNagyon szilárd a Roessenland-részvények igen si­keres bevezetésének hatása alatt a gépgyári érté­­­kek piaca, viszont a fapapírok ezúttal egy árnya­­lattal olcsóbbodtak. A vegyipari részvények még mindig igen nagy keresletnek örvendenek, de csakis a Spódium tud emelkedést felmutatni. A kü­lönféle ipari részvények közt emelkedő a Légszesz, Bárdi, Béni, Izzó, Stummer, Haltenyésztő és nagy hausse tárgya a Temesvári sör. A heti záróárfolyam­­ok szemben a múlthetiekkel a következők : Bankok és biztosítók: Magyar hitel 1700 (1705), Osztrák hitel 930 (918), Kereskedelmi bank 6725 (6700), Angol-magyar bank 1080 (945), Leszámítoló 816 (820), Agrárbank 1065 (1020), Magyar-olasz bank 475 (466), Jelzálogbank 480 (480), Hazai bank 698 (715), Ingatlanbank 1120 (1135), Forgalmi bank 603 (600), Hermes 445 (430), Mercur 480 (470), Ipar­­bank 550 (550), Kereskedelmi hitel 5­5 (535), Bos­­nyák-agrár 805 (790), Városfejlesztő 1100 (1175), Föld­­birtokbank 1005 (990), őstermelő 940 (935), angol­­osztrák 850 (840), M. tak. közp. jeszk. 260 (260), Ha­zai első 21.000 (20.925), Általános takarék 1100 (1100), Lipótvárosi 320 (327), Központi takarék 1900 (1910), Belvárosi takarék 785 (765), Fővárosi takarék 2150 (2160), Nemzeti takarék 730 (740), Jégbiztosító 550 (550), Első magyar bizt. 19.900 (20.150). Malmok: Viktória 5130 (5125), Konkordia 1395 (1910), Bpesti gőzm. 3360 (3410), Gizella 1650 (1690), Hungária 1985 (1885), Borsodi 2560 (2540). Bányák és téglagyárak: Beocsini 4520 (1570), Szentlőrinci 830 (850), Cement 1330 (1350), Istv.in­­tégla 580 (550), Kőbányai gőz 1280 (1240), Drasche 1770 (1780), Magy. ál­. kőszén 7650 (7725), Salgótar­jáni 6475 (6425), Északszén 2725 (2700), Szá­szvári 3020 (3050), Urikányi 5100 (5000), Kohó 3645 (3650) Magnezit 5050 (5050), Kerámia 1170 (1100), Újlaki 1380 (1650). Vasművek és gépgyárak: Kóburg 2950 (2900), Fegyver 1550 (1490), Ganz—Danubius 16.200 (16,300), Ganz villamossági 3265 (3315), Láng 860 (845), Lip­­ták 382 (390), Kaszab 1310 (1260), Schlick 815 (133), Rima 3370 (3410), Csiky 1175 (1195), Magyar acél 2300 (1930), Magyar-belga 1480 (1260), Tendloff 945 (865), Gazdasági gépgyár 1570 (1575), Roesse­­mann 1498. Közlekedési vállalatok: Adria 12.550 (12.950), Atlantika 6150 (6490), Levante 4525 (4500), Közúti 1560 (1460), Tröszt 1485 (1370), Városi 565 (530), Búr 450 (460), Déli 1422 (1280), Államvasút 4200 (4675), Vasúti forgalmi 1.340 (1260). Faipari részvények: Országos fa 2100 (2110), Brassói cellulózé 4075 (4125), Szlavónia 3560 ( 3540), Hazai fatermelő 6060 (6000), Nasici 13.350 (12.750), Guttmann 4520 (4500), Nemzeti fa 1690 (1650), Lich­­tig 1590 (1675), Rézbányas erdőipar 2410 (2400), Erdő és faipar 1575 (1640), Viktória bútor 1330 (1380), Egyesült fa 1300 (1280), Kronberger 1530 (1400), Ma­­lomsoky 1200 (1200). Vegyipari vállalatok: Klotild 2750 (2620), Szikra 2800 (3040), Török 535 (530), Marosv. petróleum 1640 (1590), Olaj 3780 (3710), Flóra 2800 (2860), Spódium 2420 (2160), Hungária műtrágya 3100 (3250), Chinoin 2600 (2600), Gummi 3120 (3050), Danica 5300 (5425). Különfélék­: Athenaeum 2450 (2560), Franklin 3950 (—), Légszesz 3525 (3300), Révay 640 (670), Bárdi 750 (700), Baráti 1400 (1450), Bóni gyártelep 2070 (1890), Izzó 2675 (2550), Győri textil 1630 (1600), Papír 2610 (2700), Goldberger 1525 (1525), Karton 2190 (1980), Cukoripar 13.900 (13.500), Magy. fém és lámpa 2500 (2580), Auer 1810 (1890), Óceán konzerv, 1720 (1720), Phöbus 645 (640), Stummer 5450 (4900), Telefon 1810 (1940), Zenta-roskányi 2075 (2100), Ki­rálysor 2450 (2300), Haltenyésztő 3075 (2950), Te­mesvári sör 4800 (4300), Temesvári szesz 3650 (3200), Félten, 3700 (3450), Vasvármegyei vill. 985 (930). A szombati magánforgalom igen szilárd. Kötte­tett : Déli vasút 1410—15, Közúti 1630—35, Állam­­vasút 4280—4320, Olasz-magyar bank 477—78, Spó­dium 2450 K-val. Elővételi jogokban Újlaki tégla 240—260 K-val köttetett. A valutapiac a hét első felében eljutott az eddigi rekordjegyzésekhez, amelyekből a heti zárlatig a zü­richi koronajegy­zés csekély javulására valamennyi valuta néhány pontot leadott, de még így is lényege­sen fölötte áll a múlt heti zárlatnak, amint ez a kö­vetkező egybevetésből kitűnik : ■ Napoleon 935 (864), francia frank 20.36 (18­80), svájci frank 49.50 (46.50), líra 12.80 (12.10), márka 4.98 (4.87), font 900 (960), dollár 305 (290), rubel 3.13 (3.14), lei 5.81 (5.68), szokot 4.05 (4.02), dinár K 9.45 (9.70), dinár fr. 9.35 (9.45), leva 4.48 (4.90). A szombati magánforgalomban köttetett: Márka 5.02, szokol 4.05—08, francia frank 19.60—20, dollár 307, lei 580, Napóleon 932, rubel 3.16 K-val. Devizák jegyzése szept. 24-én (szemben a szept. 17-iki zárlattal) : Amszterdam 80—88 (94—92), Berlin 490—515 (467­-a—495), Kopenhága 3700—3900 (39­10— 4200) Krisztiánia 3700—3900 (3900—4200), olasz bankhelyek 1285—1330 (1300—1350), Prága 395—415 (380—405), Stockholm 4700 —5500 (5200—5800), Svájc 4700—5000 (4700 —5000). A bécsi kifizetést nálunk szombaton 98% K-val jegyezték. Effektív osztrák koronabankjegy 9614 K. FSM BB, fffWeiPöfitiTíTó, FAUómsz, terpeutp­iSapafivmMííVPk PftSíMiÁ­RÉS PARKETTKRÉM, PADLÓBEERESZTŐ HASZ, rWaiMJObbu^ Budapest, II., Bat­thyány cica 46. ss. Teletom, 110-73. 175 SSN^APOREI „ «0*1 /«Ba ajánl brutto für netto g Kg 01T ntsttr Budapest, 10 ré­­s mj' ts kjr.-ként K 97-ért. ,, Saosbaikeip Ksreslícue­ ui­ és mezőgazdssfigi TA‘ - E.»T., ps 9iaDaH 9ly. SgrsoBycim , KEESE.

Next