Magyar Kereskedők Lapja, 1923. július-december (43. évfolyam, 53-104. szám)
1923-07-04 / 53. szám
Budapest, 1923 július 4. MAGYAR PÉNZÜGY g társulati adópótlék formájában fentartandó) megadóztatása. Hogy a házbirtok hányszorosan magasabb adóterhet visel, mint a földbirtok, annak megállapításától talán el is tekinthetünk. A fentiekből megállapítható, hogy a földbirtok már adótörvényeink szerint is a földadóban aránylag alacsony adóterhet visel, amely azonban a valóságban még igen tetemesen csökken. Az utóbbinak részben elejét lehetne venni azáltal, ha a búza árát a földadó befizetése szempontjából nem negyedévenként, illetve négy hónapra állapítaná meg az erre illetékes fórum, hanem havonta fogy, amint ez a vagyonváltságnáltörténik. Ehhez a földadóról szóló törvény 3. §-ának módosítása volna szükséges. A jövedelemadónál és vagyonadónál tudvalevőleg a gazdák, kereskedők és iparosok ugyanazon skála szerint fizetik az adót, mindazonáltal eddig itt is előnyt élveztek a gazdák, mert az ő jövedelmükhöz nem igen tudott a kincstár eredményesebben hozzáférni. Hihetőleg a jövedelemadó-novella ebben az irányban változást fog hozni. A kereskedők és iparosok megadással, panasz nélkül viselik súlyos adóterhüket, de a közterhek tekintetében igazságos elosztást kívánnak. Idegen pénznemek átszámítási árfolyamát az illetékek, a fényűzési és általános forgalmi adó szempontjából a pénzügyminiszter június 28-án kelt 95.994. számú rendelete június—július hónapokra következőképen állapítja meg. Pénzek (valuták): 1 font sterning 27.375 K, 100 leva 6570 K, 1 napoleonder 21.480 K, 1 dollár 5930 K, 100 francia frank 38.600 K, 100 lengyel márka 7.45 K, 100 német márka 7.40 K, 100 lira 27.655 K, 100 osztr. korona 8.33 K, 100 belga frank 32.655 K, 100 lei 3125 K, 100 cseh korona 17.700 K, 100 svájci frank 107.030 K, 100 dinár 6610 K. — Váltók (devizák) : Amsterdam 2320 K, Kopenhága 107.330 K, Krisztiánia 98.110 K, London 27.355 K, Newyork 5940 K, Berlin 740 K, Milánó 27.655 K, Paris 38.100 K, Brüsszel 32.655 K, Bukarest 3075 K, Szófia 6580 K, Prága 17.710 K, Stockholm 157.420 K, Zürich 106.670 K, Bécs 8.33 K, Belgrád 6610 K. Adóankét volt hétfőn a pénzügyminisztériumban, melyen a forgalmi adó néhány vitás kérdését tárgyalták. Behatóbb eszmecsere csupán a külföldi cégek és képviselőik forgalmi adója ügyében fejlődött. Általános óhajképen jutott kifejezésre, hogy a f. é. május 24-én e tárgyban kiadott pénzügyminiszteri rendeletnek visszaható ereje elejtessék. A budapesti kamara képviselője ezenkívül azt kívánta, hogy a külföldi cégek bizományosai az importkereskedőkkel paritásos alapon kezeltessenek és hogy az ügynökök csak a jutalékok után fizessenek forgalmi adót. Nagy tetszéssel fogadott beszédben nyilatkozott Pethő Kálmán, a kereskedelmi minisztérium kiküldöttje. Ugyanarra az álláspontra helyezkedett, amelynek ebben az ügyben mi is ismételten kifejezést adtunk, t. i. hogy a forgalmi adó nem lehet a behozatal megszorításának, de még — egyébként teljes megbecsülést érdemlő — iparvédelmi szempontoknak sem kisegítő eszköze és a fiskális érdekeknek ebben a kérdésben háttérbe kell szorulniuk azzal a nagyfontosságú törekvésünkkel szemben, hogy minél élénkebb relációkkal kapcsolódjunk bele a nemzetközi forgalomba. Az ankéten elnöklő Cseke Béla miniszteri tanácsos kilátásba helyezte, hogy az elhangzott kívánságokat a küszöbön álló rendelkezéseknél a lehetőség szerint figyelembe fogják venni. Előreláthatólag — úgy ahogy mi azt sürgettük — a kormány az indemnitási javaslat egyik szakaszában felhatalmazást fog kérni az általános forgalmi adótörvény különböző intézkedéseit módosító, illetve kiegészítő rendelet kiadására. Ami a kérdés újabb szabályozását illeti, arra nézve a magunk javaslata a következő : 1. A visszamenőleges megadóztatás mellőzendő. 2. Ha a külföldi cég által útnak indított áruszállítmány közvetlenül a belföldi (idegen) szerző, tehát nem a bizományos címére érkezik, a belföldi szerző tartozik a vámköteles áruknál a forgalmi adót a vámmal együtt befizetni. A vámmentesen érkezett árukat köteles a szóbanlevő esetben a küldemény átvevője a forgalmi adó szempontjából külön bevallani és azokért az adót befizetni. Másodízben a külföldi cég közvetlen küldeményének átvevője csak akkor tartozik forgalmi adót fizetni, amikor az árut tovább értékesítette és annak ellenértéke befolyik. Természetes azonban, hogy az áru továbbadása alkalmával az adót az új vevőnek felszámíthatja. 3. Ha a külföldi cég áruszállítmánya a belföldön fentartott raktára, illetve bizományosa elmére érkezik, a raktárvezető vagy a bizományos a forgalmi adó lerovása tekintetében egészen úgy köteles eljárni, mint az előbb említett belföldi idegen szerző. Ha azután az érkezett ám a külföldi cég vagy a bizományos raktáráról eladásra kerül, ez az első áruszállítás adómentes legyen — feltéve, hogy az áru megérkezése óta egyéb változás nem történt, mint amennyi jó karban tartásához szükséges. A szóbanlevő első eladásnál természetesen a külföldi cég, illetve a bizományos az első belföldi idegen vevőnek a forgalmi adót külön fel sem számíthatja. 4. A jutalék után fizetendő forgalmi adó egészen különálló dolog, a jutalék munkateljesítmény ellenértéke, amely után tehát önálló kereseti tevékenység esetében az adót feltétlenül le kell róni. Egyes üzleti szakmák és termelési ágak speciális helyzetére való tekintettel a pénzügyminiszter az általános szabályokkal szemben kivételeket engedélyezhet. Az adóbefizetés valorizációja. A pénzügyminiszter legutóbb nyilatkozatot tett, amely szerint még a nyári szünet előtt törvényjavaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé az adóhátralékok valorizációjáról. A pénzügyminiszter ezzel azt kívánja biztosítani, hogy az adózók ne fizessék be az adót rosszabb vagy legalább ne sokkal rosszabb pénzben, mint amelyben a jövedelmet szerezték. Nem lehet tagadásba venni, hogy az adóbefizetéssel késedelmeskedők ellen az állam mai pénzügyi helyzetében a hátralékok felhalmozódásának megszüntetése végett megfelelő intézkedések jogosultak, nem szabad azonban tekinteten kívül hagyni, hogy a nagy adórestanciák jórészben arra vezethetők vissza, hogy elsősorban az adótörvények előkészítése és megalkotása évek óta nagyon lassú tempóban halad, az adótörvények végrehajtása pedig ugyancsak a legnagyobb mértékben nehézkes. Mindezeknél fogva legnagyobb igazságtalanság lenne, ha a tervbe vett új szabályozásnak visszamenő hatálya lenne. A régi hátralékok tekintetében csak úgy lehet — nézetünk szerint — intézkedni, hogy azoknak befizetésére a kormány az eddigi alapon hosszabb átmeneti időt enged. Hogy éppen a valorizáció-e a legcélirányosabb módszere annak, hogy az új szabályozásnál szem előtt tartott cél eléressék, az kérdés tárgyát képezheti. Hiszen talán nem egészen bizonyos, hogy pénzünknek a külföldi piacokon való értékelése ezentúl is állandóan lefelé irányuló tendenciával fog haladni! ? A valorizáció mellett mindenesetre fontolóra kell venni olyan irányú szabályozást----amelyre már van itthon is, a külföldön is precedens, — hogy az adózó a késedelmi kamatot nem pro anno számított kamatláb mellett, hanem a késedelem minden megkezdett hónapja után tartozik leróni. A magyar koronára átszámítva, — a leányvállalatok’ révén eredő feleslegek társaságonként többre rúgnak, mint az itthoni üzlet egész hozama. Minthogy a viszontbiztosítási kvóták magyar paritásban erőteljesen emelkedett cseh korona, dinár és lei értékben utaltatnak át a magyar anyavállalatok javára, az utódállamok üzletéből magyar koronára átszámítva, nagyobb díjforgalmat eredményeznek, mint a csonkamagyarországi állományból. Károk tekintetében a jugoszláv tűzüzletet csupán a Kistarcsai érdekkörébe tartozó Bródi vagongyárnak nagyarányú, 5 millió dináros tűzkára terheli, Romániában pedig a Nagyszentmiklósi gőzmalom küldött nemrégiben 20 millió lejről szóló kárjelentést. Ausztriában a gyári károk már sokkal gyakoriabbak és az ottani viszonyokhoz mérten legtöbbször milliárdosra rúgnak. Egyik legfrisebb nagy káreset a bécsi Ankerbrot kenyérgyárnál történt. A betörésbiztosítási üzlet még a tűzágazatnál is kedvezőbb kárkvótát mutat A jégbiztosítók szintén nem fognak ráfizetni a mostani kampányra. A balesetbiztosítási üzem pedig egyszerűen kármentes. Mindezt a tőzsde roppant mód, talán helyenként már túlzottan emelkedett kurzusokkal honorálja, ami részben arra is visszavezetendő, hogy tőkebőségük folytán a biztosító társaságok legkevésbé hígították fel részvénymennyiségüket. Külföldi képviseletek adóbevallását elkészíti, felülvizsgálja, adócsalási ügyekben mint ellenőrző köniyvszakértő eljár, volt th. p. n. könyvszakértő. Cím és felvilágosítás a szerkesztőségben. .(Telefon: 11—28.) .i. j . , 8669 BIZTOSIT Az elemi biztosítók üzletévé *—Kedvező eredmények. — 1A biztosítási vállalatok részvényei a tőzsdén az Utóbbi hetekben ugrásszerű emelkedést mutatnak ugyannyira, hogy ezek a társaságok, amelyek tulajdonképen csak papírkoronát termelnek, árfolyamban már erősen megelőzték tekintélyes ipartelepeink címleteinek kurzusát. Noha a tőzsdének ezt az értékelését tárgyilag indokoltnak nem fogadhatjuk el, nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat az impozáns jövedelmeket, amelyekhez a biztosító társaságok folyó üzletévükben a részükre adott kitűnő konjunktúra és a rendkívül kedvező kárarány folytán juthatnak. Ami a tűzbiztosítást illeti, a korona értékleromlásából következő utánbiztosítások, amelyek immár annyira gyakoriak, hogy a felek szinte havonként revideálni kénytelenek kötvényeiket, a társaságokat óriási díjbevételi szaporulathoz juttatják. A nagy intézetek folyó évi produkciója összegszerűleg máris többszörösen túlszárnyalja az elmúlt esztendő egész forgalmát. Legnagyobb üzlettel a magyar társulatok közül az Első magyar és a Fonctére bírnak, a külföldiek köréből a Generáli és Adria. A négy intézet díjforgalma az egész ország biztosítási állományának 50—55%-át öleli fel. Vonatkozik ez a betörésbiztosítási ágazatra is, amely hasonlóképen konjunkturális jellegű. Kedvező jelenség itt még számukra, hogy az egyezményen kívüli társaságok erős versenye némileg alábbhagyott. Ami a kárviszonyokat illeti, azok ezideig felette kedvezőek. A júniusi szárazság a tűzbiztosítóknak általában igen kritikus ciklusa szokott lenni, ezidén azonban a hő esőzés és a hideg időjárás következtében az azelőtt oly gyakori mezőgazdasági károk Péterási Pál napjáig elmaradtak. ...JA.vidéki, fűzbiztositási üzletben falakárok neve alatt ismert tömeges épületkárok szintén kiveszőfél. ’bensswffiak.ö és-pedig elsöswrfeaa a^fcezeasss ajgyjjjjfc óvatossága és a javakhoz fűződő fokozott érdek folytán. A biztosító társaságok kártérítési összegéből valóban lehetetlen mostanság a megsemmisült tárgyak utánpótlása, ami a szándékosan előidézett káreseteket kizárta. A kockázatok minősége tehát nagyban javult. A gyárbiztosítási üzletet illetőleg most léptek megállapodásra az intézetek a Gyosszal a valutabiztosítás mikéntje tekintetében. Ennek a szerződésnek legjellegzetesebb pontja, hogy az épületek és berendezések, amennyiben azok biztosított értéke eléri a 600.060 svájci frankot, premier risque alapon is feladhatók idegen valutákban, amelyeknél elsősorban a nemesebb pénznemek (font, dollár, svájci frank, hollandi forint, stb.) kerülnek szóba. Külföldi pénzértékben biztosítható azonkívül az onnan importált nyersanyag, félgyártmány és készáru. Viszont belföldi nyersanyag, nemkülönben ilyennek felhasználíásával előállított cikkek csak magyar koronában biztosíthatók. Károk tekintetében a gyári üzletben mindössze a Hungária műtrágyagyár és a Justh izzólámpagyár folyó havi tűzkárairól szólhatunk, amelyek kétségtelenül számottevő kártérítést fognak igényelni. Valutabiztosítással kapcsolatos káreset eddigelé nem fordult elő. Tekintettel arra, hogy a magyar társaságok az utódállamokban létesített nacionalizált intézeteknél is részesek, az ottani viszonyokat illetőleg felemlítendő, hogy az üzletforgalom mindenütt nagy mértékben emelkedett és a tűzkárok száma hasonlóképen minimálisra zsugorodott össze. Ebből folyólag viszontbiztosítási díjakban és haszonrészesedésben az utódállamokban működő alapítások az itteni központokat folytatólagosan nagy összegű valutajóváirásokkal alimentálják. Tekintve a szokol, dinár és lei nagyarányú .drágulását, joggal mojdhatai, tags összegszerűleg. —• Á 8 3 Miért titkolja az Első magyar értékpapírtárcáját ? Az Első magyar biztosító, amely ezévi üzletjelentésében szokatlan bőbeszédűséggel sűrűn nyomtatott oldalon számol be a tavalyi esztendő eredményeiről, alig hisszük, hogy véletlenül, egy igen lényeges mérlegkimutatást kifelejtett zárszámadásaiból. Az előző esztendőkben ugyanis büszkén mutatta ki mindenkor értékpapírállományát, amelynek ismeretét a biztosított közönség egyébként méltán igényelheti, mert a valóságban saját tulajdonát képező díjtartalékok fedezetéről van szó, most azonban a részletezés meglepetésre elmaradt, ami érdekelt körökben jogos feltűnést kelt. Ilyen körülmények között alig állapítható meg a mérlegben 566% millió K-val felvett értékpapírkészlet valóságos értéke és ezzel kapcsolatban az, hogy minő titkos tartalékok rejlenek mögötte. Olyan részvénynél, melyet idestova 10 millióra értékel a tőzsde, a legkevesebb, ha a közönséget az igazgatóság megfelelően tájékoztatja, de legalább is olyan mértékben, mint a múltban rendesen történt. Nem mernék hinni, hogy az értékpapírtárca részletezésének eltitkolása az állományban történt esetleges súlyos eltolódásokra volna visszavezethető; erre az Első magyar biztosítónak nem lehetett szüksége. Annál inkább megkövetelhető, hogy tiszta bort öntsön a pohárba. A Mercur általános biztosító rt. 1922. évi melegét 4 millió alaptőke és 7.27 millió K díjbevétel mellett 547.638 K veszteséggel zárta le, szemben az előző évi 22.507 K veszteséggel. A Mannheim biztosító társaság az 1922 június 30-án lezárt zárszámadásában 12 millió márka részvénytőke mellett 6.276.623 márka tiszta nyereséget mutat ki. A társaság magyarországi vezérképviselősége az ugyanakkor lezárt zárszámadás szerint az előző évi 53.097 K veszteséggel szemben 32.483 K tiszta nyereséget ért el. Kereskedelmileg képzett, nagy bank gyakorlattal bírt, adó, jegyekben jártas mérlegképes főkönyveid tóvárosi vagy környék évii vállalatnál elhelyezkedést keres. Szín éves megkeresést „Elsőrendű munkaerő tökével is 1838“ jelegére a kiadóba. 8838 Utazó üveg-, porcellán-, zománcedény-, lámpaáru eladására totalércos alapon, igen magas keresettel, elsőrangú cég «részére kerestetik. "Ajánlatok :»Esetleg mellékképviselet SWO1* jeligéjre a kiadóba. 88tt Könyvelő, lehetőleg nőtlen, ld a könyvelésben jártas és 1—2 évi pépantészet gyakorlattal Mr. megfelelő fizetés mellett azonnali, de legkésőbb augusztus 14 belépésre, úgyszintén gyakornok azonnali belépésre felvétetik a Marcali Általános Takarékpénztár Rt.-nál Marcaliban. 8837 Tiszántúli előkelő kereskedelmi részvénytársaság keres gyakorlón, lehetőleg áruüzleti könyvelésben járatos folyószámlavezetőt szánnali belépésre- Nőtlen egyének referenciákkal, bizonyítványmásolatokkal és fizetési igényük kitüntetésével ellátott kézírásos ajánlatukat küldjék .„Nyugdíjas állás 8842“ jeligére e lap tóadóhivatalába. 88421 Pályázati hirdetmény. A Battonyai Takarékpénztár Részvénytársaságnál nyugdijazás folytán megüresedett főkönyvelői átlósra pályáziat hirdettetik. Évi fizetés 6000 K, évi lakbér 1200 K, évi lakbérpótlék 4800 K, évi új drágasági segély 40.000 K, összesen 492.000 K, mely havi részlegekben előre fizettetik. Pályázni kívánók erkölcsi magaviseletüket, szakképzettségüket és eddigi alkalmaztatásukat igazoló okmányokká felszerelt kérvényüket július 7-ig Battonyai Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatóságához nyújtsák be. A megválasztott tartozik állását azonnal elfoglalni, tsak ráér- iségképes egyének pályázhatnak. Battonya, 1923. junius 15-én: 8839 A Tiszalöki Takarékpénztár főkönyvelői állásragázatot hirdet. Tekintettel a lakáshiányra, lehetőleg ún. mérlegképes egyének pályázataikat fizetési igények megjelölésével az igazgatóság címére küldjék be. Az álláslehetőség azonnal elfoglalandó.