Magyar Könyvszemle, 1895 (3. új évfolyam, 1-4. szám)
4. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. - A nemzeti múzeumi könyvtár Corvin-kódexeinek száma (D.) 372
372 Vegyes közlemények: lisztnek lengyel elnevezése t. i. maczka, annyi mint finom minőségű liszt, lángliszt, keményítő. Ezen maczka szó pedig kiejtetik ilykép: mancska; ha most ehhez hozzáfűzzük a személyesítő -vies ragot, úgy kész a Mancskovics név. Mancskovics Bálint tehát korának divatja szerint Farinola latin nevet vett föl időközönként. Az a körülmény, hogy Farinola az ajánló levélben Bornemissza Pétert urának nevezi, szintén megerősíti e föltevést. Hogy Bornemissza legutoljára Detrekőn működött, azt legutolsó nyomtatványának kolofonjából és Farinola ajánlatából is tudjuk. Ámde Mancskovics Bálint szintén azt mondja magáról Libolti Demeter Vigasztaló Könyvecskéjéhez (B. M. K. I. 208.) 1584 június 24-én írt ajánló levelében, hogy 1584-ben Detrekőn tartózkodott. A rövid időköz ez ajánlólevél kelte és Bornemissza utolsó nyomtatási dátuma (1584 márczius 25) között s a két név: Farinola és Mancskovics jelentésének egyezése mellett a személyazonosságot kétségtelenné teszi a belső típusok egyezése is, de főleg az a körülmény, hogy Mancskovics ugyanannak a Gyarmati Balassa Istvának ajánlja munkáját, aki Bornemissza Péter pártfogója volt. Fittinger további fejtegetésében e felfedezés alapján bírálat alá veszi Szabó Károlynak azt az állítását, hogy Mancskovics valamennyi nyomda terméke Galgóczon nyomatott s annak a nézetének ad kifejezést, hogy az a 3 nyomtatvány, amelyet eddig Mancskovicstól ismerünk, a most felfedezett Farinola-féle nyomtatványnyal együtt Detrekőn látott napvilágot. Tekintve azt, hogy Mancskovicstól Bornemissza halála előtt is leírunk nyomtatványt, ami arra enged következtetni, hogy már előbb is működött önállóan, s tekintettel Bornemissza Péter vándor életére is, e kérdés teljes eldöntését további kutatásoktól kell várnunk. Farinola és Mancskovics személyazonosságának megállapítása azonban kétségkívül Fittinger érdeme és mi csak örülhetünk a felett, hogy e becses bibliográfiai felfedezésre folyóiratunk közlése szolgáltatott alkalmat. Sch. Gy. A nemzeti múzeumi könyvtár Corvin-kódexeinek száma. A Pallas nagy Lexikona X. kötetében Csontosi János 24 lapra terjedő czikkben ismerteti Mátyás király könyvtárának maradványait. Dolgozatában a jelenleg ismeretes Corvin-kódexek számát megállapítva, azt állítja hogy a Magyar Nemz. Múzeum könyvtárában 15 Corvin-kódex őriztetik. Ez nem felel meg a valóságnak. Csontosi János a Magyar Nemz. Múzeum könyvtárának 1885/86-ról adott jelentésében, mely a Magyar Könyv-Szemle 1886-iki évfolyamában jelent meg, a Trotti könyvtár Corvin-kódexének megvásárlásáról beszámolva, maga mondja: »Ismeretes, hogy a hazai gyűjteményekben ekkorig 26 kétségtelen Corvin-codex őriztetett, melyekből 7 a Nemzeti Múzeum .. . könyvtárára esik ... E kézirattal (értve a Trotti-könyvtárból megvásárolt kódexet) a múzeumi könyvtár Corvin-kodexeinek száma 8-ra emelkedett.« 1886 óta a könyvtár Corvinkódexeinek száma tudvalevőleg csak a két modenai kézirattal gyarapodott, melyeket ő felsége a király 1891 május 6-án kelt elhatározásával ajándékozott a Magyar Nemz. Múzeumnak. A múzeumi könyvtárban tehát nem 15, hanem 10 Corvin-kódex őriztetik. Ezek a következők: 1. Cod. Lat. nr. 160. Q. Curtii Bufi Historia Alexandri Magni. 2. Cod. lat. nr. 257. Sallustii Crispi Bellum Catilinarium et Bellum Jugurthimum. (Mindkettő Jankovich Miklós gyűjteményéből.) 3. Cod. Lat. 121. S. Augustini Liber de civitate Dei. 4. Cod. Lat. 234. Polybii Libri historiarum. 5. Cod. Lat. 241. Plauti Comoediae. 6. Cod. Lat. 281. Georgii Trapezuntii Libri Rhetolici. (Mind a négy a török szultán könyvtárából, Konstantinápolyból. Ő felsége a király ajándékozta 1869 deczember 13-án.) 7. Cod. Lat. 1980. Joannis Scholastici Opera. (Farkas Lajos könyvtárából. Megvétetett 1873 deczember 10-én.) 8. Joannis Damasceni Sententiae etc. (Trotti őrgrófnő milanói könyvtárából. Megvétetett Ulrico Hoepli milanói könyvkereskedőtől 1886-ban.) 9. S. Joannis Chrysostomi Omeliae. 10. S. Hieronymi Commentaria in epistolas b. Pauli ap. (Mindkettő a modenai herczegi könyvtárból. Ő felsége a király ajándékozta 1891-ben.) D.