Magyar Könyvszemle, 1916 (24. új évfolyam, 1-4. szám)

1. ÉRTEKEZÉSEK, ÖNÁLLÓ KÖZLEMÉNYEK - DR. VÉRTESY JENŐ. A Magyar Nemzeti Múzeum ujabb sugókönyvei 145

A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ÚJABB SÚGÓKÖNYVEI A Magyar Könyvszemle 1909-ik évfolyamában közöltem a M. Nemzeti Múzeum súgókönyveinek leírását. Jelen cikk annak kiegészítéséül szolgál, közölvén az azóta megszerzett súgóköny­vek bibliográfiai leírását. Ez évek gyarapodása jóval mögötte áll a kezdet bőségének, de remélhetőleg folytatódni fog, hiszen a forrás kimeríthetetlen; az elhasznált súgókönyvek seregestül köl­tözködnek ki a szinházak könyvtárából, színigazgatók hagyatékai kerülnek vásárra s a súgókönyvek egy részét a szerencsés vélet­len megmenti a végpusztulástól. Az újabb súgókönyveknek is csak egy része tartalmaz ere­deti színműveket, melyek között irodalomtörténeti szempontból értékes darabok is akadnak. A közelmúlt népszerű népies írójának, ABONYI Lajosnak három népszínműve került gyűjteményünkbe, melyeket a fiúi kegyelet ajándékozott a könyvtárnak; elfeledett, de a maguk korában dolgozó és küzdő írók munkái akadnak szemünk elé, mint KOVÁCS Pálé, dr. JÓSIKA Kálmáné. Megvan HUGÓ Károly Világ színjátékának a szövege, mely csak német nyelven látott napvilágot. TOLDY István egy ifjúkori kísérlete, néhány színész drámája, amelyek jellemzően tükrözik vissza koruk színpadjának igényeit. Olyan átalakulások mellett, amikőt a magyar színpad az utóbbi évtizedekben átélt, ez aránylag gyönge munkáknak is megvan a maguk történelmi jelentősége. A fordítások között van egy régibb SHAKESPEARE-fordítás is : a Tévedések vígjátéka EGRESSY és SZIGLIGETI tollából; másik érde­kes klasszikus súgókönyv a GOETHE Faust-jának első magyar színpadra alkalmazott szövege. PIXERECOURT THÖKÖLY-ről szóló darabja tárgyánál fogva érdemel figyelmet. A nagyobb rész német Magyar Könyvszemle 1916. III—IV. füzet. 10

Next