Magyar Könyvszemle, 1973 (89. évfolyam, 1-4. szám)

TANULMÁNYOK - D. Szemző Piroska: Petőfi költeményei világirodalmi útjának egyik állomása 19

2* D. SZEMZŐ PIROSKA Petőfi költeményei világirodalmi útjának egyik állomása PETŐFI kutatói jogosan panaszolják, hogy még megközelítő könyvészetünk sincsen PETŐFI költeményeinek fordításairól, ami megjelent, alkalmi kiadvány. Bizonyítást nyert és általánosan elfogadott, hogy PETŐFit a német anyanyelvű és magyarul is tudó Dux Adolf író és hírlapíró vezette be a világirodalomba.­ Az egykorú hazai német sajtó fontos, megbízható támpontokat adott a fel­sorakozó, utat törő fordítókról, akik a hazai németül beszélő és a külföldi né­met — elsősorban bécsi­­ olvasóknak közvetítették PETŐFIt.­ E fordításokat tetemesen megnövelte KERTBENY Károly, tevékenységének oroszlánrésze a PETŐFI halálát követő évtizedekre esik, amiről számos kiadványában maga adott számot, elmondva fordításairól, hogy azok azután alapját képezték az angol, francia és egyéb idegen nyelvű PETŐF-fordításoknak.­ Bennünket közelebbről PETŐFI lírai verseinek az az 1863-ban elkészült né­met fordítása érdekel, melynek beható tanulmányozása, értékelése úgyszólván elsikkadt a PETŐFI-kutatásban. 1862. szeptember 20-án Krakkóból Theodor OPITZ aláírással levelet hozott a posta Pest akkor egyik legtekintélyesebb kiadójának, HECKENAST Gusztávnak, melyből a következőket emeljük ki: „Seit mehreren Jahren habe ich mich fast ausschliesslich mit einer Übersetzung der lyrischen Gedichte A. Petőfi's beschäftigt, und beabsichtige, diese Arbeit jetzt zu veröf­fentlichen. Es liegen sämtliche Gedichte genau nach der Originalausgabe übertragen fertig vor. Ich ging bei meinem Unternehmen von der Ansicht aus, dass Petőfi durch seiner Individualität von höchstem Interesse undzwar nicht nur für Ungarn, wies Herr Otto Wigand4 schrieb ist: dass aber drum gerade nur eine werkständige Übersetzung seiner lyrica, nicht aber wieder nur eine Auswahl, wie Herr Otto Wigand wünschte, des 1 TURÓCZI-TROSTLER József: Petőfi világirodalmi jelentőségéhez. Magyar irodalom világ­irodalom. Bp. 1961. 530—542. 1. — Kiss József: Petőfi az egykorú hazai német nyelvű sajtóban. 1844—1846. Tanulmányok Petőfiről. Bp. 1962. 91 — 193. 1. — Kiss József: A Nemzeti dal egykorú fordítói és fordításai. Petőfi és kora. Bp. 1970. 425 — 434. 1. 2 Vö. Kiss József id. munkáit. 3 KERTBENY Károly: A magyar irodalom a világirodalomban. Bp. 1876. — Nyílt levél a tisztelt Kisfaludy-Tár­sasághoz. Bp. 1879. — Észrevételek az írói törvényjavaslatnak a for­dításokról szóló cikke ellen. Bp. 1879. — Petőfi's Tod vor dreissig Jahren 1849. Leipzig 1880. — Verschiedene deutsche Nachdichtungen Alexander Petőfi's. Hely nélk. 1880. — KERTBENY Károly. Bp. 1880. 4 WIGAND Ottót OPITZ nemcsak kiadóként ismerhette. Lengyelországban neve foga­lom volt, hiszen az 1830-ban végbemenő lengyel felkelést követően menedékkel, hamis útlevelekkel, pénzzel segítette a menekülő lengyel felkelőket. HECKENASTot ő ajánlhatta Opisznak, minthogy HECKENAST sógora és üzleti elődje volt Lipcsébe való áttelepülése (1833. jan. 15.) előtt. Vö. D. SZEMZŐ Piroska: Heckenast és Vajda szerepe Jókai ,,A Hon" c. lapjának megindulásában. Bp. 1969. 264—265. 1. — WIGAND Ottó 1877-ben mégis kiad PETŐFI költeményeiből válogatást NEUGEBAUER László fordításában, BODENSTEDT és JÓKAI bevezetésével.

Next