Magyar Könyvszemle, 1993 (109. évfolyam, 1-4. szám)
TANULMÁNYOK - Z. Karvalics László: Könyvbegyűjtés és bezúzás 1946-ban 404
Z. Karvalics László 405 olasz nyelvű könyv és több mint 200 újság szerepelt a listán, amelyet hamarosan követett a közel ugyanakkora II. számú jegyzék. Az Indexre elsősorban a fasiszta politikusok beszédei, életrajzai, fasiszta jellegű politikai és tudományos munkák kerültek, valamint fasisztának minősített szépirodalmi alkotások is. Jelentős mennyiséget tettek ki az antiszemita könyvek és röpiratok (egészen a múlt századig visszamenően), nagy számban kaptak helyet a Szovjetunióról szóló útirajzok, regények, gúnyiratok és politikai kiadványok, valamint a magyar 1918/19-ről szóló kurzusirodalom termékei. E listák birtokában a szovjet Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SzEB) figyelő jelenlétében 1945 nyarán megkezdődhetett az Indexre helyezett" kiadványok kampányszerű gyűjtése. A várakozással ellentétben a könyvek csak lassan csordogáltak a kijelölt begyűjtőhelyekre. Az Indexszel kapcsolatban nagyon sok volt a bizonytalanság a lakosság körében, sokan pedig már korábban eltüzelték a háborús időkben „veszélyesnek" érzett kiadványokat. Ugyan a Magyar Közlöny részletekben közölte a teljes listát, a napilapok pedig nagy terjedelemben foglalkoztak az üggyel, az intézmények és a magánszemélyek egyaránt tartózkodó magatartást tanúsítottak. Ez pedig — ha lehet — még fokozódott azután, hogy az eredménytelenséget látva mind szigorúbb büntetéseket (többek között internálást) helyeztek kilátásba a beszolgáltatás elmulasztóival szemben, s egyre több rendőri akcióra, „könyvrazziára" került sor. Hogy a szovjet igényeket kielégítsék, 1945 őszén újabb kampány indult (az ifjúsági szervezetek és a házfelügyelők bevonásával), de az erről szóló jelentések tanúsága szerint ezt is szolid eredménytelenség jellemezte. Az 1945 végéig összegyűlt könyvek túlnyomó többsége városi könyvtárak, polgármesteri irodák, múzeumok és rendőrségi épületek lezárt helyiségeiben várta további sorsát, az orosz katonaság és a politikai rendőrség mindössze egy csekély mennyiséget tüzelt el. És amikor már úgy tűnt, hogy az egész Index lekerül a napirendről (a sajtó számára például már hónapok óta nem volt téma), 1946 tavaszán minden korábbit felülmúló méretű kampány és kiterjedt begyűjtési-beszolgáltatási akció indult el, elsősorban a szovjet külpolitika stratégiaváltásának és az evvel összefüggésben február közepén megélénkülő baloldali tömegakcióknak köszönhetően. * A Szövetséges Ellenőrző Bizottság — nevéhez híven — mind gyakrabban lépett fel ellenőrző szerepben, s a megvizsgálandó területek közé hamarosan odakerült a fasiszta szellemi termékek ügye is. A SzEB illetékeseinek (A. M. Beljanov vezérőrnagynak, az Adminisztratív Osztály vezetőjének és beosztottjának, Szergejcsuk alezredesnek) a vidéki SzEB-megbízottak jelentései nyomán feltűnt, hogy az összegyűjtött, de el nem szállított illetve be nem zúzott