Magyar Könyvszemle, 2001 (117. évfolyam, 1-4. szám)
KÖZLEMÉNYEK - Molnár László Sándor: Könyvtár a könyvtárban. (Sárközy István bibliotékája) 356
Közlemények 35- ben. Ez a katalógus, minden hibája ellenére az egyetlen segédeszköz, amely átfogó képet ad a könyvállományról. Segítségemre volt nekem is az ajándékkönyvtár elemzésekor 1987-ben, amikor a Magyar Irodalomtörténeti Társaság kaposvári Csokonai Konferenciáján a korabeli Belső-Somogy szellemi környezetéről tartottam előadást. Ekkor elsősorban az 1800 előtt kiadott könyvekre koncentráltam, amelyekből Csokonai is olvashatott. Ezeknek a száma a szakkatalógus alapján 1311 darab. 1800 és 1840 között 1122 darab könyvet adtak ki, 1840 és 1845 között pedig 61 darabot. Mindössze 40 könyvet adtak ki Sárközy István halála után. Katalógusban a teológia és a bölcsészet egy szakot alkot. Itt szerepel a legtöbb mű, de a teológia kisebb arányban van jelen. Figyelemre méltó, hogy a Nagykönyvtár gazdag Kálvin gyűjteményéből mindössze három, ugyanakkor Platónból több mint tíz kötet származik Sárközy István könyvtárából. A nagyobb filozófusok közül megemlíteném még Descartes-t, Erasmust, Kempist, Mórus Tamást és Heideggert. A magyar szerzők közül Bod Pétert, Diószegi Sámuelt, Márton Istvánt és Péczeli Józsefet. A magyar szépirodalom szakkönyvei között 160 művet találunk a gyűjteményben: Aranka György, Ányos Pál, Balassi és Rimai, Báróczi, Édes Gergely, Fáy András, Janus Pannonius, Révai, Verseghy, Szentjóbi, Virág Benedek és mások műveit. Több szerzőnek a műveit összes kiadásban gyűjtötte (Berzsenyi, Csokonai, Dugonics, Pálóczi, Kazinczy, Kölcsey, Péczeli József... ). Hasonló arányban szerepel a klasszika-filológia szak, sok Cicero, Caesar, Livius kötettel, továbbá Aesopus, Anakreón, Szapphó, Demokritosz, Homérosz, Horatius, Lucretius, Ovidius, Seneca, Tacitus, Epiktétosz, Terentius, Thuküdidész, Vergilius, Xenophón és több ókori író, főleg latin nyelvű műveivel, de sok magyar fordítással is találkozhatunk. A német irodalom és nyelv szak 143 művet tartalmaz. Köztük Erasmus, Herder, Hoffmann, Bürger, Gottsched, Lessing, Klopstock művei, több Schiller kötettel, Kleist 30 kötetes és Wieland 48 kötetes összes műveivel, valamint Kotzebue 20 színdarabjával. A 71 kötetes francia nyelv és irodalom szaknál szerepel néhány szótár és vígjáték mellett Voltaire, Diderot, Lafontaine, Seribe, továbbá Beumarchais 1785-ös honi kiadású „Figaró"-ja és 7 Molière mű. De itt lehetne megemlíteni a pedagógia-esztétika szaknál szereplő 16 Rousseau kötetet is. A csekély számú angol szak elsősorban regényeket és nyelvkönyveket tartalmaz, de Byront, Shakespeare-t és Jung „Éjszaká"-it is Péczeli József fordításában. A történelem szakon belül 353 művet találunk, amelynek nagy része magyar nyelvű, illetve a magyar történelmet tárgyalja. Köztük több olyan XVIII. századi mű szerepel, amely a magyar történelmi öntudat racionális kiépítésének dokumentuma (például: Bél Mátyás és Katona István művei). A természettudományos művek száma sem jelentéktelen. A természettan-matematika szaknál 40, a földrajz-természetrajz-vegytan szaknál 130, az orvostudomány szaknál pedig 71 kötettel találkozhatunk (köztük Newton és Hufeland művei). Az orvostudomány szaknak fele magyar nyelvű mű, a többi szaknál valamivel kisebb arányban találkozunk magyar nyelvű szerzőkkel (például: Diószegi, Weszprémi, Mátyus István). Valamennyi szaknál találunk Sárközy könyveket a mezőgazdaságtól a vegyes irodalomig (Nagyváthy, Pethe Ferenc és mások műveit). Nagyon sok szótár, lexikon és korabeli kézikönyv gazdagítja még az állományt. Végül pedig tucatnyi magyar és német nyelvű folyóirat, amelyeket rendszeresen járatott. A magyarok közül megemlíteném a Magyar Kurírt, az Erdélyi Múzeumot, a Minervát, a Hasznos Mulatságokat, valamint az első magyar irodalmi folyóiratunkat a kassai Magyar Museumot. Valószínű azonban, hogy ennél több lapot is járathatott. Ezt a feltételezésemet a Tudományos Gyűjtemény előfizetői listája is megerősíti. A Csurgói Református Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium könyvtárának szakkatalógusa. Csurgó, 1939. /Csurgói Könyvtár 8-9./