Magyar Könyvszemle, 2004 (120. évfolyam, 1-4. szám)

2004 / 4. szám - Gerics József - Ladányi Erzsébet: A Hartvik legenda keletkezési körülményeiről

GERICS JÓZSEF - LADÁNYI ERZSÉBET A Hartvik legenda keletkezési körülményeiről II. Orbán pápának 1096-ban az újonnan trónra lépett Kálmán királyhoz kül­dött levele közfelfogás szerint jelentős, de nem azonnali befolyást gyakorolt a ma­gyar király politikájára. Megítélésünk szerint a levél utóbb hatással volt a Kálmán meghagyásából Hartvik püspöktől készített Szent István életrajzra is, de nem Orbán, hanem már a következő pápa idején. Orbán súlyos sérelemként előadja, hogy a magyarok már az előző király (II. László) idején a levélben igen keményen bírált, „tolvajnak és rablónak” nevezett Wibert (­­III. Kelemen) ravennai ellenpápa, továbbá név szerint említett „bűntársa és támogatója”, IV. Henrik császár köve­tőihez csatlakoztak. Orbán ezért felszólítja Kálmánt, hogy Wiberttel és IV. Hen­rikkel szakítva, térjenek meg a törvényes pápához. A levél emlékezteti Kálmánt az első keresztény magyar király, a „boldog emlékű” István törvényes pápák iránti hűségére, felszólítja az ő példájának követésére, s megígéri: ha Kálmán sza­kít az ellenpápával és István nyomdokába lépve, odaadó híve lesz a törvényes pápának, akkor ő is megkapja az egyháztól, ami „tisztséget és méltóságot” István annak idején kiérdemelt.­ Kétségtelen, hogy számunkra ismert elvi álláspontot Kálmán nem fejtett ki Orbán életében. Van azonban tudomásunk Kálmánnak, illetve az esztergomi érseknek 1099 júniusában olyan eljárásáról, amely világosan mutatja a magyar királynak és környezetének nem gregoriánus (vagy antigregoriánus) alapállását és egyházpo­litikáját szinte pontosan a 11-12. század fordulóján. Prágai Cosmas (fi 125) krónikája szerint ti. 1099. június 11-én Esztergomban Sze­­raphin érsek áldozópappá szentelte I. Bratislaus cseh herceg káplánját, Hermann dia­kónust, bunzlaui prépostot és magát Cosmast, a már házasságban élő történetírót. Hermannt, mint választott prágai püspököt a császár a cseh herceg kérésére már megelőzően pásztorbottal és gyűrűvel adományozta meg. A szentelést a kró­nika szerint a herceg és Kálmán baráti összejövetele előzte meg Morvaország­ban a hluki mezőn május 29-én. A herceg itt kérte fel a választott prágai püspök . A levél kiadása: Diplomata Hungáriae antiquissima. (röv.: Diplomata) Vol. 1. (1000-1131). Edendo operi praesuit Georgius Györffy. Bp. 1992. 317-318.­­ II. Orbán pápa volt 1088. márc. 12-1099. júl. 29. A császár által gyámolított Wibert ravennai érsek 111. Kelemen néven ellenpápa volt 1080. jún. 25. (megkoronázták 1084. márc. 24.)- 1100. szeptember. (Szentpétery Imre: Oklevél­­tani naptár. 1912. 33.) A ravennai érsekséget mindvégig megtartotta. (Tellenbach, G.: Libertás. Stuttgart, 1936. 207.)

Next