Magyar Könyvszemle, 2004 (120. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 4. szám - Gerics József - Ladányi Erzsébet: A Hartvik legenda keletkezési körülményeiről
GERICS JÓZSEF - LADÁNYI ERZSÉBET A Hartvik legenda keletkezési körülményeiről II. Orbán pápának 1096-ban az újonnan trónra lépett Kálmán királyhoz küldött levele közfelfogás szerint jelentős, de nem azonnali befolyást gyakorolt a magyar király politikájára. Megítélésünk szerint a levél utóbb hatással volt a Kálmán meghagyásából Hartvik püspöktől készített Szent István életrajzra is, de nem Orbán, hanem már a következő pápa idején. Orbán súlyos sérelemként előadja, hogy a magyarok már az előző király (II. László) idején a levélben igen keményen bírált, „tolvajnak és rablónak” nevezett Wibert (III. Kelemen) ravennai ellenpápa, továbbá név szerint említett „bűntársa és támogatója”, IV. Henrik császár követőihez csatlakoztak. Orbán ezért felszólítja Kálmánt, hogy Wiberttel és IV. Henrikkel szakítva, térjenek meg a törvényes pápához. A levél emlékezteti Kálmánt az első keresztény magyar király, a „boldog emlékű” István törvényes pápák iránti hűségére, felszólítja az ő példájának követésére, s megígéri: ha Kálmán szakít az ellenpápával és István nyomdokába lépve, odaadó híve lesz a törvényes pápának, akkor ő is megkapja az egyháztól, ami „tisztséget és méltóságot” István annak idején kiérdemelt. Kétségtelen, hogy számunkra ismert elvi álláspontot Kálmán nem fejtett ki Orbán életében. Van azonban tudomásunk Kálmánnak, illetve az esztergomi érseknek 1099 júniusában olyan eljárásáról, amely világosan mutatja a magyar királynak és környezetének nem gregoriánus (vagy antigregoriánus) alapállását és egyházpolitikáját szinte pontosan a 11-12. század fordulóján. Prágai Cosmas (fi 125) krónikája szerint ti. 1099. június 11-én Esztergomban Szeraphin érsek áldozópappá szentelte I. Bratislaus cseh herceg káplánját, Hermann diakónust, bunzlaui prépostot és magát Cosmast, a már házasságban élő történetírót. Hermannt, mint választott prágai püspököt a császár a cseh herceg kérésére már megelőzően pásztorbottal és gyűrűvel adományozta meg. A szentelést a krónika szerint a herceg és Kálmán baráti összejövetele előzte meg Morvaországban a hluki mezőn május 29-én. A herceg itt kérte fel a választott prágai püspök . A levél kiadása: Diplomata Hungáriae antiquissima. (röv.: Diplomata) Vol. 1. (1000-1131). Edendo operi praesuit Georgius Györffy. Bp. 1992. 317-318. II. Orbán pápa volt 1088. márc. 12-1099. júl. 29. A császár által gyámolított Wibert ravennai érsek 111. Kelemen néven ellenpápa volt 1080. jún. 25. (megkoronázták 1084. márc. 24.)- 1100. szeptember. (Szentpétery Imre: Oklevéltani naptár. 1912. 33.) A ravennai érsekséget mindvégig megtartotta. (Tellenbach, G.: Libertás. Stuttgart, 1936. 207.)