Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1945. január-szeptember (1-122. szám)

1945-09-01 / 116. szám

1915. szeptember 1. szombat. — 116. szám. MAGYAR KÖZLÖNY könyvek, hatósági bizonyítványok és egyéb ok­iratok dij- és illetékmentesek. (2) A sokgyermekes anyák megsegítése céljá­ból rendezett nyilvános gyűjtések, hangverse­nyek, ünnepélyek, előadások és mulatságok — amennyiben azok megtartását a belügyminisz­ter a népjóléti miniszterrel egyetértve előzetesen engedélyezte — illetékmentesek és tiszta jöve­delmüknek a sokgyermekes anyák megsegíté­sére fordítandó része tekintetében adómentesek. 6. §. (1) A népjóléti miniszter rendelettel szabá­lyozza: a) a sokgyermekes anyát megillető igazol­vány és jelvény (1. § (2) bekezdése) mintáját, előállítási módját, kiállítási feltételeit és annak a jogosult részére való kiadását, b) a sokgyermekes anyák nyilvántartását, végül c) a sokgyermekes anya és gyermeke köz­gyógyszer ellátásával felmerülő költségek vise­lésének módját. (2) A sokgyermekes anya és gyermeke köz­kórházi ápolására és a költségviselés módjára vonatkozó részletes szabályokat a népjóléti, valamint a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg. 7. §• 1(1) Amennyiben cselekménye súlyosabb bün­­tetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és egy hónapig terjedő elzárással büntetendő, aki 1. az 1. § (2) bekezdésében megjelölt igazol­ványt vagy jelvényt jogosulatlanul használja vagy általában 2. a jelen rendeletben vagy a népjóléti mi­niszternek a jelen rendelet alapján kiadott ren­deletében foglalt rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza. (2) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX. tc. 59. § (1) bekezdése 3. pontjának alkalmazása szem­pontjából szakminiszternek a népjóléti minisz­tert kell tekinteni. 8. §. A jelen rendeletben foglalt kedvezmények az anyát, illetőleg a gyermeket folytatólagosan megilletik abban az esetben is, ha a gyermekek száma az igényjogosultság fennállásának tar­tama alatt az 1. § (1) bekezdésében megállapí­tott mérték alá csökkent. 9. §• A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról az érdekelt minisz­terek gondoskodnak. Budapest, 1945. évi augusztus hó 22-én. Miklós Béla s. k. miniszterelnök. Mindaddig tehát, amíg az egyes területek tényleges átcsatolására vonatkozó közlés az említett lapban nem jelenik meg, a hivatkozott rendelet 6. §-ában érintett területek eddigi köz­­igazgatási beosztásukban maradnak. Felhívom azoknak a vármegyéknek alispán­jait, amely vármegyéknek a területéhez az át­csatolandó területek jelenleg tartoznak, hogy az átcsatolandó terület lakosságának meghall­gatása és az átcsatolás szempontjából figye­lembejövő összes körülmények gondos mérle­gelése után az átcsatolás határidejére vonatkozó indokolt javaslatukat — a vármegye főispánja utján — legkésőbb folyó évi november hó 15-ig hozzám terjesszék fel. Budapest, 1945. évi augusztus hó 29-én. Dr. Erdei Ferenc s. k. belügyminiszter. A belügyminiszter 95.536/1945. B. M. számú rerelete a magyar közigazgatás területi beosztásának ideiglenes rendezése tárgyában kiadott 4.330/ 1945. M. E. számú rendeletben foglalt terület­­átcsatolások határidejére vonatkozóan. Valamennyi vármegye alispánjának. (Baranya, Győr-Moson, Komárom-Esztergom, Sopron és Tolna vármegyék kivételével.) A magyar közigazgatás területi beosztásának ideiglenes rendezése tárgyában kiadott 4.330/ 1945. M. E. számú rendelet 6. §-ában felsorolt törvényhatóságok közötti területátcsatolások mikénti végrehajtásával kapcsolatban a követ­kezőket rendelem : Figyelemmel a közellátással kapcsolatos be­szolgáltatásokhoz fűződő érdekekre, továbbá a közigazgatási, közlekedési és egyéb szempon­tokra, az átcsatolások határidejét — az összes körülmények, valamint az egyes átcsatolások­kal kapcsolatosan lefolytatandó tárgyalások eredményétől függően — 1945. évi december hó 31.-ében állapítom meg. Az átcsatolás megtörténte az erre vonatkozó közlésnek a Magyar Közlönyben való meg­jele­nésével nyer befejezést. A földmívelésügyi miniszter 125.209/1845. F. M. számú rerelete a tejellenőrzési díjak mértékének újabb meg­állapítása, továbbá fizetésének a módozatai és felhasználása tárgyában. A tej értékesítéséről szóló 6.860/1935. M. E. szám alatt kiadott (Rendeletek Tára 1935. év­folyam, 681. oldal) 3. §-ában kapott felhatal­mazás alapján az alábbiakat rendelem : 1. A székesfőváros területén kívül lévő tejipari vállalatok tejellenőrzési díja. 1­ §• (1) A székesfőváros területén kívül lévő tej­ipari vállalatok átalányösszegben megállapított tejellenőrzési díjat kötelesek fizetni. A fizetési kötelezettséget az üzem időleges szüneteltetése nem érinti. (2) A 159.000/1941. F. M. számú rendelet (Rendeletek Tára 1941. évfolyam, 2.230. oldal — a továbbiakban R.) 6. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja alá tartozó tej- és tejtermékáru­­sítók tejellenőrzési díjat nem fizetnek. (3) A tejellenőrzési díjátalány összegei a következők : a) Kistejgyűjtő és tejgyüjtő üzemeknél (A. 6. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontjai) 1. napi 500 literen aluli forgalommal, havonta 50 pengő ; 2. napi 500 litert meghaladó, 1000 literen aluli forgalommal, havonta 200 pengő ; b) Tejgyüjtő üzemeknél 1. napi 1000 litert meghaladó, 5000 literen aluli forgalommal, havonta 1000 pengő ; 2. napi 5000 litert meghaladó forgalommal, havonta 3.600 pengő ; c) Tejfölöző üzemeknél (A. 6. §-a (1) bekez­désének e) pontja) 1. napi 500 literen aluli tejforgalommal, havonta 80 pengő ; 2. napi 500 litert meghaladó, 1000 literen aluli forgalommal, havonta 350 pengő ; 3. napi 1000 litert meghaladó, 5000 literen aluli forgalommal, havonta 1.200 pengő ; 4. napi 5000 litert meghaladó forgalommal, havonta 4.000 pengő ; d) Túrógyártó, vajgyártó, sajtgyártó (érlelő), sűrített tej, tartós (konzerv) tej- és tejpor­­gyártó, valamint nem emberi táplálkozás cél­jára szolgáló tejkészítményeket előállító üze­meknél (B. 6. §-a (1) bekezdésének f)—j) pont­jai) 1. napi 1000 literen aluli tejforgalommal, havonta 400 pengő ; 2. napi 1000 litert meghaladó, 5000 literen aluli tejforgalommal, havonta 2.500 pengő ; 3. napi 5000 literen felüli te­jforgalommal, havonta 6.000 pengő ; e) Városi kisebb tejellátó üzemeknél (II. 6. §-a (1) bekezdésének k) pontja) havonta 2.500 pengő ; f) Városi tejellátó üzemeknél (I. 6. § a (1) bekezdésének 1. pontja) havonta 6.000 pengő. (4) Azok az üzemek, amelyek kizárólag juh­túrót gyártanak és hoznak forgalomba, a fenti tejellenőrzési díjat csak február, március,­­ április, május, június és július hónapokban­­ tartoznak fizetni. (5) A B. 6. §-a (1) bekezdésének c)—f) pont­jaiban megjelölt ipart saját kezelésben folytató azok a szövetkezetek, amelyek a Tejtermelők és Tejszövetkezetek Országos Szövetségének közvetlen tagjai, a (3) bekezdésben megállapí­tott tejellenőrzési díj felét kötelesek fizetni. Ez a kedvezmény azonban a szövetkezeteknek fiókvállalatait, fióküzemeit nem illeti meg. (6) Amennyiben a tejiparengedélyes egy üzem keretében több tejiparágat gyakorol, a tejellenőrzési díjakat csak a legnagyobb terje­delmű iparág után kell fizetni (B. 43. § (2) be­kezdés) . 2. §. (1) Az iparhatóságnak a tejiparengedély kiadásakor meg kell állapítania az e rendelet alapján fizetendő tejellenőrzési díjat. (2) A jelen rendelet hatálybalépése után az iparhatóságnak, a már kiadott tejiparengedé­lyek alapján működő tejipari üzemek által e rendelet szerint fizetendő tejellenőrzési díjat, újból meg kell állapítania. (3) Az 1. § alá eső tejipari vállalatok által fizetendő tejellenőrzési díjak összegének bár­mily címen (iparengedély kiadása, vissza­vonása, elvonása,­­ hatályát vesztése, üzem minősítésének megváltoztatása) történő változ­tatására vonatkozóan hozott véghatározatot és végül a tejellenőrzési díjjal kapcsolatos bár­mely határozatot az iparhatóság a Tejtermé­kek Ellenőrző Állomásának is köteles meg­küldeni. (4) Az iparengedély kiadása tárgyában hozott véghatározatnak a B. 19. §-a (2) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell az üzem által gyakorolható iparágnak a K. 6. §-a (1) bekezdésében foglaltak szerinti megjelölését, az üzem által forgalomba hozható tej napi leg­nagyobb mennyiségét, az e rendelet alapján megállapított tejellenőrzési díj összegét, vala­mint az annak fizetésére megállapított kezdő időpontot. Ez az időpont az ipargyakorlás tényleges megkezdésének időpontjánál későbbi nem lehet. (5) Az iparengedélyek visszavonása, hatályos vesztése tárgyában hozott véghatározatban a kivetett tejellenőrzési díj fizetési kötelezettség végső határidejét, — a tejellenőrzési díj módo­sítása tárgyában hozott véghatározatban pedig a módosított összegű díj fizetésének kezdőnapját is meg kell állapítani. (6) A (2) bekezdés alapján újból megállapí­tandó tejellenőrzési díjak a jelen rendelet ki­hirdetésének a napját követő hó 1. napjától kezdődően fizetendők. 3. §• A székesfőváros területén kívül lévő és az 1. § alá eső üzemek ellenőrzése alkalmával a járási gazdasági felügyelők, tejgazdasági szol­gálatra rendelt gazdasági felügyelők, valamint a vegykísérleti (vegyvizsgáló) állomások kikül­döttei kötelesek az esedékessé vált tejellenőrzési díjak befizetéséről is meggyőződni Az üzemek vezetői az ellenőrzés alkalmával kötelesek az e díjak befizetését igazolni. A díjbefizetés nem igazolásáról az ellenőrzést teljesítő közeg a Tej­termékek Ellenőrző Állomását értesíteni köte­les. II. A székesfőváros területén lévő tejipari vállalatok tejellenőrzési díja. 4­ §• (1) A székesfőváros területén lévő tejipari vállalatok az üzemükbe beérkező minden liter tej után 10 fillér tejellenőrzési díjat kötelesek fizetni. Az üzembe beérkezett tejmennyiségből sem azon a címen, hogy ugyanazon tejmennyi­ség után más üzem keretében már tejellen­őrzési díjat fizettek, sem a tej hasznavehetet­lensége címén, sem egyéb címen levonásnak nincs helye. (2)­­ Ha az előbbi bekezdés értelmében fize­tendő tejellenőrzési díj városi tejellátó (R. 6 § (1) bekezdés k)—l) pont) vagy tejterméket gyártó (R. 6. § (1) bekezdés f)—i) pont) üzem­nél havi 3.000 pengőt, juhtúrót feldolgozó üzemnél havi 300 pengőt sem tesz ki. tejellen­őrzési díj címén az ezen összegekig terjedő­­ különbözetét is meg kell fizetni. 3

Next