Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. augusztus-december (188-297. szám)
1946-08-20 / 188. szám
t esetekben a kedvezményi ügyben való határozathozatalt a megjelenésre kitűzött újabb időpontig függőben kell tartani; ha azonban a határozatot a bevonulásig kellő időben nem lehetne meghozni, vagy már tényleg szolgáló katona kedvezményben részesítéséről van szó, a honvédelmi miniszter határozatát kell kérni. (29) A kedvezmény megszűnik: a) ha a szolgálatköteles személy kedvezményének jogcímét elveszti vagy b) ha a kedvezményt kérő a kedvezményre való igény fennállását kellő időben nem igazolja és mulasztását elfogadhatóan ki nem menti. 8. §• A családfenntartói kedvezmény szempontjából figyelembejövő hozzátartozók keresetképtelenségének megállapítása. (1) Amennyiben a családfenntartói kedvezmény megadása valamely családtag keresetképtelenségétől függ, ezt az alábbi rendelkezések szerint orvosi vizsgálat alapján kell elbírálni, kivéve, ha a keresetképtelenség igazolt katonai rokkantság, illetőleg hadirokkantság következménye (7. § (15) bek.), vagy ha hitelt érdemlő okirat alapján nyilvánvaló, hogy a családtag mindenkorra keresetképtelen. (2) A keresetképességet rendszerint annak a sorozóbizottságnak kell elbírálnia, amelyiknél a kedvezményben részesíteni kért újonc előállott. Kérelemre azonban az ennek a sorozóbizottságnak a székhelye szerint illetékes járási főjegyző (polgármester) megengedheti, hogy a vizsgálat és a keresetképesség elbírálása az illető családtag lakóhelye szerint illetékes sorozóbizottság előtt történjék. Ebben az esetben a járási főjegyző (polgármester), aki az engedélyt megadta, megkeresi a családtag lakóhelye szerint illetékes járási főjegyzőt (polgármestert) a családtag sorozóbizottság elé állítása iránt. (3) A hozzátartozó keresetképességének megállapítása végett a sorozóbizottság előtt személyesen köteles megjelenni és ott személyazonosságát felszólítás nélkül is hitelt érdembően igazolni. (4) A megállapított fogyatkozást a bizottsági leletben pontosan fel kell tüntetni. Ha valamely fogyatkozás az orvos véleménye szerint az újoncállítás helyén pontosan el nem bírálható, mert az csak hosszabb ideig tartó vagy műszerekkel való vizsgálat vagy megfigyelés útján lehetséges, akkor az elnök a megvizsgálandó fogyatkozásának megállapítása végett a legközelebbi kórházba küldheti. A keresetképtelenségnek a legközelebbi alkalommal a sorozóbizottság előtt eszközlendő megállapításánál a kórházi orvosi leletnek csak felvilágosító jellege van, de a sorozóbizottság ahhoz nincs kötve. (5) A keresetképtelenség osztályozása a következő lehet: a) „Jelenleg keresetképtelen”; Így kell osztályozni az olyan személyt, akinél a fogyatkozás természete szerint meg van a lehetőség arra, hogy idővel ismét keresetképes lesz; b) „Mindenkorra keresetképtelen, ha a keresetképtelenséget olyan fogyatkozás okozza, amely a keresetképesség beállásának lehetőségét teljesen kizárja. (6) A „Jelenleg keresetképtelen1* osztályozás esetén a leletben ki kell mondani azt, hogy a keresetképtelenség előreláthatólag mennyi ideig tarthat. (7) Az eskór betegség csak akkor jön figyelembe, ha az oly mérvű, hogy az abban szenvedőt valóban keresetképtelenné teszi. A családtagot eskór megállapítása végett a bizottság csak egészen kivételes esetben utalhatja kórházba. (8) Ha a kedvezménynek már besorozott személy részére vagy bármely esetben vő részére való megadásáról van szó, akkor a sorozóbizottsági leletben azt is meg kell említeni, hogy a keresetképtelenség mikor, a besorozott tényleges szolgálatának megkezdése előtt vagy az után, illetve, ha a vőnek a kedvezményben való részesítéséről van szó, az após keresetképtelensége a vő házasságkötése előtt vagy után keletkezett-e. (9) A keresetképtelenség szempontjából a családtagot a bizottságban közreműködő tiszti főorvos, illetve tiszti orvos vizsgálja meg. A keresetképtelenség tárgyában a bizottságban közreműködő tiszti főorvos, illetve tiszti orvos véleménye alapján a sorozóbizottság elnöke határoz. (1. sz. minta). (10) A sorozóbizottság elnökének a keresetképtelenség megállapítása tárgyában hozott határozata ellen a honvédség képviselője kifogással élhet. Ebben az esetben a hozzátartozót a honvéd orvos is megvizsgálja s ha eltérő véleményt nyilvánít, s ennek alapján a honvédség képviselője kifogását fenntartja, a hozzátartozót vegyes felülvizsgáló bizottság elé kell állítani. (11) Amennyiben a családtag keresetképtelenségének megállapítása végett — sorozóbizottság működésének hiányában — sorozóbizottság elé nem állítható, a keresetképtelenség kérdésében az illetékes tiszti orvos véleménye alapján az illetékes járási főjegyző (polgármester) határoz, aki határozatát az illetékes honvéd kiegészítő parancsnoksággal is közli. A honvéd kiegészítő parancsnokság a keresetképtelenség megállapítása tárgyában hozott határozat ellen kifogással élhet s ebben az esetben a hozzátartozót vegyes felülvizsgáló bizottság elé kell állítani. (12) Ha az elsőfokú elutasító határozat ellen azért adtak be fellebbezést (11. § (5) bek.), mert a hozzátartozót keresőképesnek találták, a honvédelmi miniszter elrendelheti a hozzátartozó vegyes felülvizsgáló bizottság elé állítását s evégből az iratokat leküldi az illetékes járási főjegyzőnek (polgármesternek), aki a felülvizsgálati lelettel kiegészített iratokat a honvédelmi miniszterhez visszaterjeszti. (13) A vegyes felülvizsgáló bizottság elnökét a honvédelmi miniszter jelöli ki. (14) A bizottság tagjai: a) a honvédség részéről: egy törzstiszt, egy a kiegészítési ügyekben jártas tiszt és egy honvédorvos, akiket az illetékes honvéd kerületi parancsnokság jelöl, illetve rendel ki; b) a polgári hatóságok részéről: a honvédelmi miniszter által kijelölt törvényhatóságnak egy, katonai ügyekben jártas és a felülvizsgáló bizottság székhelyén szolgálatot teljesítő tisztviselője és az ennek a törvényhatóságnak a területére illetékes tiszti főorvos, akiket a törvényhatóság első tisztviselője jelöl és rendel ki. (15) A vegyes felülvizsgáló bizottság elé állítás tekintetében a járási főjegyző (polgármester) intézkedik, aki a tárgyalási, illetve kedvezményi iratokat oly időben küldi meg a vegyes felülvizsgáló bizottság elnökének, hogy azok a bizottság működésekor rendelkezésre álljanak. A vegyes felülvizgáló bizottság eljárására nézve a sorozóbizottsági vizsgálatra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók. (16) A 11. § (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a családtag a honvédség képviselője által a keresetképesség tárgyában hozott határozat ellen emelt kifogása folytán állíttatott vegyes felülvizsgáló bizottság elé. Ebben az esetben a vonatkozó iratokat a felülvizsgálati lelettel kiegészítve kell a honvédelmi miniszterhez felterjeszteni. 9. 3-A több katonát adó családok egyes tagjainak kedvezménye. (Rövidítve: „Tkacs." kedvezmény.) (1) Az atya, vagy özvegy anya, illetőleg ezek halála után magának a hadkötelesnek kérelmére kedvezményben lehet részesíteni az olyan törvényes származású fiút, akinek legalább három testvére vagy féltestvére rendes tényleges katonai szolgálatot teljesít vagy teljesített. A kedvezmény szempontjából féltestvérnek számítanak akár az atya, akár az anya előző házasságából származó fiuk. (2) A kedvezmény odaítélése szempontjából a honvédség kötelékében a megszabott időtartamú kisegítő szolgálat rendes tényleges szolgálatnak számít. (3) A besorozott, de katonai szolgálatra még be nem vonult testvér (féltestvér) a kedvezmény odaítélésének előfeltétele szempontjából nem vehető figyelembe. (4) A rendes tényleges szolgálattal kivételesen egyenlőértékűnek tekintendő annak a testvérnek (féltestvérnek) a rendesnél rövidebb szolgálata, aki a katonai szolgálat teljesítésével szoros kapcsolatban meghalt vagy megsebesült, illetőleg rendes tényleges szolgálati idejét a katonai szolgálat sajátosságából kifolyólag elszenvedett sérülés, illetőleg megbetegedés folytán nem tölthette le és ezen a címen felülvizsgálat folytán korábban bocsáttatott el a katonai szolgálatból, avagy az említett sérülés, illetőleg megbetegedés következtében a tényleges katonai szolgálat alatt meghalt. (5) A hadifogságban eltöltött idő a kedvezmény szempontjából a tényleges katonai szolgálathoz hozzászámítandó. (6) Az 1944. évi október hó 15. napját követően az u. n. Szálasi-féle honvédségben teljesített katonai szolgálat a kedvezmény szempontjából figyelembe nem vehető. (7) Ha a kedvezményi igény három fiú szolgálat teljesítése következtében már megállapítható, kérelemre minden további fiút kedvezményben kell részesíteni. (8) Megszűnik a kedvezményre való igény ha a) a kedvezmény előfeltétele szempontjából figyelembe jövő három fiú közül a rendes tényleges szolgálatot teljesítőt a (4) bekezdésben említett eseten kívül a rendes tényleges szolgálat letöltése előtt elbocsátják, a tényleges katonai szolgálati kötelezettség alól felmentik vagy meghal; b) a kedvezményi kérelem előterjesztésére jogosult személy a 12. § (3) bekezdés szerinti jogcímigazolási kötelezettségét elmulasztja és mulasztását elfogadhatóan ki nem menti. 10. §: A 2—9. §-ban felsorolt kedvezmények iránti kérelmek előterjesztése. (1) A kedvezmény iránti kérelmet az érdekeltnek, illetőleg a hozzátartozónak a sorozás évében, a sorozásig a járási főjegyzőnél (polgármesternél), a sorozás ideje alatt az illetékes sorozóbizottságnál, a sorozás befejezése után pedig ismét a járási főjegyzőnél (polgármesternél) kell benyújtani. Ha a jogcím a besorozás vagy már a bevonulás után következett be, a kérvényt csak ennek a körülménynek igazolása mellett lehet benyújtani. (2) Azok, akik a 2. §-ban megjelölt földjáig juttatottak kedvezményére támasztanak igényt, kötelesek igazolni : a) telekkönyvi kivonattal, kataszteri birtokívvel, ezek hiányában adóívvel, illetőleg az átadó végzéssel, határozattal azt, hogy milyen módon jutottak a gazdaság birtokába, valamint azt is, hogy a gazdaság milyen nagyságú és azon milyen művelési ág szerinti gazdálkodás folyik ; b) a birtok fekvése szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) községi vagyonbizonyítványával (2. számú minta) azt,hogy a földet hivatásszerűen maguk művelik és a gazdaság földjövedelme egy öttagú család helyi viszonyoknak megfelelő eltartására elegendő, de nem haladja meg az ilyen jövedelem háromszorosát. (3) A 3. §-ban meghatározott több gyermekes családokat megillető kedvezmény elnyerése iránti kérvényhez a család minden tagjára — köztük az elhaltakra is — vonatkozó adatokat pontosan feltüntető családi értesítőt kell csatolni. (4) A papjelölti, illetőleg papi kedvezmény iránti kérvényhez a 4. § (3)—(5) bek , illetve az 5. § (1) bek. szerinti bizonyítványt, olyan esetben pedig, ha az említett kedvezményeknek a 4. § (6) bek., illetve az 5. § (3) bek. alapján való odaítélését kérik, az ezzel kapcsolatosan rendelkezésre álló igazoló iratokat kell csatolni. (5) A 6. § szerinti öröklött mezőgazdaság birtokosát megillető kedvezmény elnyerése iránti előterjesztett kérvényhez mellékelni kell : a) annak igazolásául, hogy milyen módon jutott a gazdaság birtokába : telekkönyvi kivonatot, kataszteri birtokivet, ezek hiányában az adóívet, a bíróság hangatikáradó végzését vagy egyéb határozatát, illetőleg földbirtokpolitikai intézkedés alapján szerzett birtokon gazdálkodók közül azok, akiknek az ilyen gazdaság még nem telekkönyvi tulajdonuk, de tényleg birtokukban van, egyrészről azt, hogy a szóbat forgó birtokhoz jogelődjük földbirtokpoitikai intézkedése során jutott, valamint azt MAGYAR KÖZLÖNY 1946. augusztus 20, kedd. — 188. szám.