Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1947. október-december (222-295. szám)
1947-10-01 / 222. szám
2 MAGYAR KÖZLÖNY 1947. október 1 Országos Munkabérmegállapító Bizottság Elnöke, 501/1947. szám. Az Országos Munkabérmegállapító Bizottság elnöke , 8.620/1940. M. E. számú rendelet 5. §-a értelmében közzéteszi a gyáripari kollektiv keretszerződést. Kollektiv keretszerződés, mely egyrészről a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, másrészről a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (Szakszervezeti Tanács), mint csúcsérdekképviseletek között a mai napon a következőkben jött létre : I. Általános rész. 1. E kollektív keretszerződésben lefektetett megállapodások az ország összes gyáripari és bányaipari szunkáltatóira és azok munkavállalóira kötelező erejűek, tekintet nélkül arra, hogy a munkáltató, vagy a munkavállaló tagja-e vagy sem a kollektív szerződéseket megkötő valamely érdekképviseletnek. 2. A szerződő csúcsérdekképviseletek megállapodnak abban, hogy a gyáripar és a bányaipar egyes szakmáira illetékes munkáltatói egyesületek és a szakszervezetek haladéktalanul megkötik a szakmai kollektív szerződést. A szakmai kollektív szerződés e keretszerződés rendelkezéseitől csak akkor térhet el, ha valamely szakma különleges kérdését rendezi és az eltéréshez alulírott csúcsérdekképviseletek hozzájárulnak. 3. A szerződő csúcsérdekképviseletek megállapodnak abban, hogy a szakmai kollektív szerződések megkötése után a gyáripar és a bányaipar egyes iparágaira illetékes munkáltatói egyesületek és a szakszervezetek haladéktalanul megkötik az iparág kollektív szerződését. Az iparág kollektív szerződése az illető iparágban alkalmazott összes fizikai és a kollektív szerződés hatálya alá tartozó szellemi munkavállalókra (tehát az ott foglalkoztatott idegen szakmabeliekre is) joghatályos, azok munka- és munkabéri tételeit rendezi. Rendelkezései e keretszerződéstől csak akkor térhetnek el, ha valamely iparág különleges kérdését rendezi és ezt a szerződést megkötő csúcsérdekképviseletek jóváhagyták. A kollektív keret, a szakmai és az iparág, valamint üzemi szerződések védelméről a mindenkor érvényben levő és idevonatkozó kormányrendeletek intézkednek. 4. A szakmai, illetve iparág kollektív szerződés, úgyszintén az arra vonatkozó módosítások és függelékek érvényességéhez az alulírott csúcsérdekképviseletek együttes, előzetes hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás kérdésében elfoglalt álláspontjukat a szerződő felek a szerződés, valamint a módosítások és függelékek beérkezésétől számított 8 napon belül közüik az Országos Munkabérmegállapító Bizottság elnökével. Alulírott szerződő felek a keretszerződés rendelkezéseit pontosan betartják és gondoskodnak arról, hogy a hozzájuk tartozó érdekeltségek és érdekeltek a keretszerződés, valamint a reájuk érvényes kollektív szerződés rendelkezéseit szigorúan betartsák. E szerződés érvénybe lépése napjától a szerződő felek, úgyszintén a gyáripari, illetve bányaipari szakmai munkáltató egyesületek és a szakszervezetek között fennálló keret, illetve szakmai (üzemi) kollektív szerződések érvényessége megszűnik. Ugyan a naptól hatályukat vesztik a munkáltató és a munkavállaló között esetleg fennálló egyezség olyan intézkedései, amelyek a jelen kollektív keretszerződés rendelkezéseitől eltérnek, ilyen egyezség kötése a kollektiv keretszerződés érvényességének tartama alatt tilos. 7. Szerződő felek a termelés zavartalansága érdekében megállapodnak abban, hogy valamely kollektiv szerződésről, függelékről, módosításról aluliról szerződő felek, illetőleg a kollektiv szerződést kötő felek hivatalos közlést a munkáltató, az üzemek, üzemi bizottságok, bizalmiak, vagy munkavállalók részére csak akkor tehetnek, ha az Országos Munkabérmegállapító Bizottság elnöke a csúcsérdekképviseletek által hozzájárulásukkal benyújtott szerződés ellen a benyújtástól számított 3 napon belül kifogást nem emel. 8. Ha a munkáltató — az illetékes munkáltató egyesület véleményezése alapján — vagy a nála alkalmazott munkavállalók többsége az illetékes szakszervezetek véleményezése alapján kéri, az alulírott csúcsérdekképviseletek előzetes hozzájárulása után az illető üzemre és annak fizikai és a kollektív szerződés hatálya alá tartozó szellemi munkavállalóira érvényes üzemi kollektív szerződés köthető. A vállalat vezetősége és az üzemi bizottság javaslata alapján a vállalatra illetékes iparág munkáltató egyesülete és a szakszervezetek (szakszervezetek munkaközössége) között létrejött üzemi kollektív szerződés és annak esetleges függeléke érvényességéhez alulírott csúcsérrtékképviseletek együttes hozzájárulása szükséges. A szerződés felterjesztése kérdésében a 4. bekezdés rendelkezései alkalmazandók. 9 Az üzemi kollektív szerződés megkötésével a szakmai, illetőleg iparági kollektív szerződések eltérő rendelkezései az üzemi kollektív szerződés hatályába tartozó munkavállalókra nem vonatkoznak. II. Munkaidő: A) Általános rendelkezések. 1. A fizikai munkavállalók rendes munkaideje heti 48 óra. 2. A fizikai munkavállalók heti 48 óra munkaideje úgy osztandó be, hogy a rendszerint eltérő is lehet, de a napi 911 órát csak napi 8 órától az illetékes munkáltatói érdekképviselet és az illetékes szakszervezet budapesti központja előzetes hozzájárulásával haladhatja meg. A napi munkaidő lehetőleg osztatlan legyen. Az ugyanezen fejezet 4. bek. szerint járó napi 30 perces fizetett étkezési és tisztálkodási szünet esetén a munkaidő osztatlannak, ennél hosszabb étkezési és tisztálkodási szünet esetén osztottnak tekintendő. 3. Mind a fizikai, mind a szellemi munkavállalók napi rendes munkaidő beosztását, kezdetének és befejezésének időpontját a munkáltató az üzemi bizottsággal (bizalmivá!) és az érdekelt bizalmiak bevonásával együttesen állapítja meg, ugyancsak ők kötelesek megállapítani azt, hogy a folyamatos üzemekben a vasárnap, vagy az azt megelőző nap (ünnepnap vagy az azt megelőző nap), melyik órájától számított 24 órán belül végzett munka tekintendő és díjazandó vasárnapi, illetőleg ünnepnapi munkának. 4. A munkavállalót arra a napra (akár munkanap, akár vasárnap, akár ünnepnap), amelyen legalább ténylegesen 8 órát dolgozott (illetőleg a heti 48 órai munkaidő egy napra eső hányadát ledolgozta), 30 perces együttes fizetett étkezési és tisztálkodási idő illeti meg. Ha a hét valamely munkanapján rendszeres munkaidő 8 óránál kevesebb, az esetben a 30 perces együttes fizetett étkezési és tisztálkodási idő erre a napra akkor illeti meg a munkavállalót, ha azon a napon legalább 4 órán át dolgozott. Ezt a 20 percet lehetőleg úgy kell beosztani, hogy az étkezési szünet az aznapi rendes munkaidő felébe, vagy első kétharmada és utolsó harmada közé essék. Miután a 3 műszakban dolgozó munkavállalók 30 perces együttes fizetett étkezési és tisztálkodási ideje nem iktatható be az előző mondat rendelkezései szerint, ők az étkezést úgy tartoznak elvégezni, hogy azzal a folyamatos termelő munkát ne akadályozzák. 5. A 30 percért járó fizetés alapja a munkavállaló folyó heti bére, illetve túlórapótlék nélküli órakeresete. (JEB. 4. bek. 6. A szellemi munkavállalók munkaideje ugyancsak 48 óra. E munkavállalók heti munkaideje 44 óra csak