Magyar Közlöny, 1995. december (115-118. szám)

1995-12-27 / 115. szám

6820 MAGYAR KÖZLÖNY 1995/115. szám (3) A munkáltató a táppénzkiadások fedezetéhez a biz­tosítottnak a 18. § aj pontjában említett keresőképtelen­sége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadának megfizetésével hozzá­járul. A hozzájárulás részletes szabályait a Kormány ren­deletben állapítja meg.” 12. § (1) AT. 103/A. §-a (3) bekezdésének 5. és 21. pont­ja helyébe a következő rendelkezés lép: (nem képez társadalombiztosítási járulékalapot) „5. a társadalmi munka ellenértéke, ha azt a biztosított nem veszi fel, hanem valamely közérdekű célra felajánlja, valamint a társadalmi munka elismeréseként nem a mun­káltató által adott jutalom, ideértve a munkavállalói ér­dekképviseletet ellátó szervezet által ilyen címen adott juttatást is.” „21. a munkáltató által viselt (átvállalt) albérleti (szál­lás) díj teljes összege, továbbá a Magyar Honvédség hiva­tásos állományú tagjai részére a szolgálati érdekből más helyőrségbe történő áthelyezés miatt jogszabály alapján folyósított lakhatási költségtérítés.” (2) A T. 103/A. §-ának (10) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép: „(10) Nem képez járulékalapot a magánszemély mun­káltatója által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára történő befizetés a havonta fizetett tagdíj összegének erejéig, de legfeljebb havi húszezer forintig.” 13. § (1) A T. 103/D. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozó.) „és az egyéni ügyvédi tevékenységet folytató személy, az egyéni szabadalmi ügyvivő.” (2) A T. 103/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a követ­kező rendelkezés lép: „(2) Az egyéni vállalkozó — a kiegészítő tevékenységet folytató (118/A. §), valamint a tevékenységet kezdőnek minősülő kivételével — az e tevékenységéből származó és a tárgyévet közvetlenül megelőző naptári évben elért sze­mélyi jövedelemadó alapját képező jövedelme (a továb­biakban: adóköteles jövedelem), átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem egy naptári hónapra jutó összege, de legalább a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes minimális bérnek megfelelő összeg után köteles a 103. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosí­tási járulékot fizetni, legfeljebb évi 900 000 forint (havi 75 000, napi 2500 forint) jövedelem után.” (3) A T. 103/D. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:­­Az egyéni vállalkozó nem köteles járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt­ „b) katonai szolgálatot vagy polgári szolgálatot tel­jesít.” (4) AT. 103/D. §-a (7) bekezdésének bevezető mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási, illetőleg az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a bal­eseti járulékot” 14. § (1) A T. 103/B. §-ának (1) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép: „(1) E törvény alkalmazásában társas vállalkozás: a köz­kereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői tár­saság, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói mun­kaközösség.” (2) AT. 103/B. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: ,,b) katonai szolgálatot teljesít, ideértve a polgári szol­gálatot teljesítőt is.” 15. § A T. 104. §-a előtti alcím helyébe a következő alcím lép: „A járulékfizetési kötelezettség teljesítése és a végrehajtási eljárás” 16. § A T. a következő 104/A. §-sal egészül ki: „104/A. § (1) A társadalombiztosítási követelések (tar­tozás) végrehajtására az e törvényben foglalt eltérésekkel a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lilt. törvény (a to­vábbiakban: Vht.) I., továbbá III—VII. fejezeteiben meg­határozott szabályokat kell alkalmazni. (2) Ahol a Vht. bíróságot említ, ott a Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztárat (Kirendeltséget) (a továb­biakban: MEP), ahol a bíróság vezetőjét, ott a MEP veze­tőjét, ahol bírósági végrehajtót, ott a MEP társadalombiz­tosítási végrehajtókat kell érteni. Ahol a Vht. végrehajtást kérőt említ, ott a MEP-et, ahol adóst, ott a fizetésre köte­lezettet kell érteni. (3) A társadalombiztosítási szerv jogerős határozata, fizetési meghagyása, illetőleg a járulék fizetésére kötele­zett munkáltató, egyéb szerv és személy által tett járulék­­bevallás, továbbá a járuléktartozás rendezésére irányuló megállapodás végrehajtható közigazgatási okirat. (4) A társadalombiztosítási követelést a beszedési bank­számlával (a továbbiakban: bankszámla) rendelkező köte­lezett esetén azonnali beszedési megbízással kell behajta­ni. Az azonnali beszedési megbízás a kötelezett bármelyik bankszámlája ellen benyújtható. (5) A bankszámlával nem rendelkező magánszemélyt terhelő társadalombiztosítási tartozást a társadalombizto­sítási szerv letiltása alapján a kötelezett munkáltatója, illetőleg a folyósító szerv a Vht. 7. §-ának (1) bekezdésében foglalt munkabérből köteles levonni, és a társadalombiz­tosítási szervnek átutalni. (6) Ha a (4) és (5) bekezdésben foglalt eljárás nem, vagy előreláthatóan nem vezetne eredményre, a fizetésre kötele­zettel szemben ingó- és ingatlanvégrehajtásnak van helye.

Next