Magyar Krónika, 2014. június-december (1. évfolyam, 1-7. szám)
2014-08-01 / 3. szám
Áprilisban, Ibolya napon mutatták be a gödöllői Grassalkovichkastélyban Erzsébet királyné egyik ruhájának rekonstrukcióját, amelyet Vinzenz Katzler: A királyi család Gödöllőn című, 1871-ben készült litográfiája alapján készített Kralovánszky Mária textilrestaurátor. Az acélkék selyemtart ruhát a kastélyban időszakosan rendezett programokon Szabó Dóra, az Operettszínház művésze viseli, hagyományosan ő alakítja Erzsébet királynét. Katzler metszete Gödöllőhöz kapcsolódik, ezért is vették e képet alapul az öltözék elkészítéséhez, amely csak látszatra volt könynyű feladat. Erzsébet királyné egyszerű, ám elegáns délutáni ruhájának rekonstrukciója egy kisebb fajta divattörténeti kutatást vett igénybe. Az öltözék színét F. Dózsa Katalin művészettörténész segítségével választották ki. Bár színezett metszetről van szó, a ruha színe mégsem volt egyértelmű. Kezdetben lilában gondolkodunk, aztán rájöttünk, hogy az acélkék tónus inkább hasonlít az eredetihez, a XIX. században ugyanis jóval természetesebb színeket használtak, mint a XX. században - kezd a ruha modernkori történetébe Kralovánszky Mária, aki 1995-ig dolgozott a Nemzeti Múzeumban textilrestaurátorként, azóta szabadúszó. Munkája során nem csak rekonstrukcióval foglalkozik: számtalan régi textilt mentett már meg az enyészettől. A legkorosabb ruhadarab, ami kezei közé került, egy gótikus hímzéssel készített miseruha volt a XV. századból. Mégis leginkább olyan textilneműkkel szeret foglalkozni, amelyekben érzi meg az embert, s amelyeknek nem csak koruk, de személyes történetük is van. Erzsébet királyné délutáni ruhája eredetileg hernyóselyemből készült, de ezt a méregdrága anyagot nem tudtuk megszerezni, így esett a választás a műselyem taftra. Ez az öltözet nem vitrinbe készült, hanem azért, hogy Erzsébet hasonmása viselje a kastély különböző rendezvényein - ez a tény is indokolta a selyemnél jóval strapabíróbb műszálas anyag kiválasztását. Katzler metszetén Erzsébet királyné, ölében Mária Valériával, ülő helyzetben látható. A rekonstrukció kiindulási pontját a kis hercegnő kora szolgáltatta: Mária Valéria három éves lehetett a kép készültekor, vagyis 1871-ben járunk - meséli Kralovánszky Mária. A dátum kulcsfontosságú volt, hiszen ekkoriban, ahogy manapság is, évente változott a divat. - A korabeli divatlapok, festmények segítségével próbáltunk képet alkotni a ruha pontos stíljéről: a ruhaujj vagy a szoknya bősége és formája évről-évre változott, 1870 már a tumor kezdete. Ebben az időszakban a harang alakú szoknyarész, a krinolin hatalmas bősége egyre inkább szelídül, a szoknyarész hátl kezd megemelkedni. Sissi délutáni ruhája már a krinolin és a tumor közti átmenetet mutatja. Ez utóbbi stílus a hátsó szoknyarész, vagyis a farrész megemeléséből kreált divatot, amit abronccsal vagy lószőrrel kitömött párnával idéztek elő - magyaráz Kralovánszky Mária, aki a mia formájának kialakításához a vászon alsószoknyába behúzott, formatartó műanyag huzalokat használt. Nem volt egyszerű ugyanakkor a díszítés megoldása sem, bár a metszeten nem látszik sem hímzés, sem gyöngy, a szegélyeket csak rojtokkal díszítették. A vékony és kényes raffhoz illeszkedő díszítés felkutatása azonban külön gondot jelentett. Végül a restaurátor - egyéb híján - függönyrojtokkal oldotta meg a feladatot, amit a ruha színéhez igazítva ugyancsak acélkékre festett. S hogy tökéletesen korhű öltözet lett az eredmény, az annak is köszönhető, hogy Kralovánszky Mária az alkotás folyamata alatt mindvégig konzultált F. Dózsa Katalin divattörténésszel, aki a korszak szakértőjeként, hosszú Szabó Dóra viseli Sissi újjáalkotott ruháját Fotó: Kaján Marianna A királyi család Gödöllőn - korabeli metszet Kralovánszky Mária Fotó: Vermes Tibor