Magyar Kurir, 1790. január-június (4. évfolyam, 1-21. szám)
1790-05-04 / 20. szám
Ugyan azon Országban lévő , két Református felé ciak számokra egy nagy szivü , és kegyességü Erdélyi Gróf, kinek el felejthetetlen nevét, még most, önként elhalgatjuk, két rendbéli Communiohoz való drága, arany edényeket, és igen gazdagon és mesterségesen, arannyal kivarrót keszkeneket ajánlnékoza, mellyeket is, a fenn emlitett nagy érdemű Deputátus Urak, az itt lévő Hell. Cons tarto Considoriumtól s hol eddig, letére valt, által is Vevének, olly meghatározással, hogy annak edgyike, a’ Viszokai Reformata Eklésiánál maradjon, melly is, a’ Superintendens mostani lakó hellyé. Erről mászszor bővebben. Egy kereskedő a’ minapiban ide Bécsbe egy 5 esztendős korú Gyermeket hozott, a’ ki Furlaniának Mossai Sz. Lőrintz nevezetű falujában, közel Goritziához ésAquilejához szegény paraszt szülöktől született, e’két esztendökig szopott, ’s azon idő alatt se nem járt, se nem beszéllett; midőn harmad-fél fészterdős korában járkálni kezdett volna, számba sem vette az Attya’ 30 fontnál nehezebb szántóvasával elé ’s hátra futkározni. Most már magassága 3 láb és 9 uj; vállainak szélessége 13 ujnyira terjed, kezei és lábai is mesok ; ujjai rövidek, de tömöttek ’s csontosok , keféivel felemel egyszersmind egy mázsát, ’s karjai között széltiben hordoz két 10 — 12 esztendős Gyermekeket; sőt aztis lehet itt Bétsben látni, hogy ezen gyermek egy másfél mázsánál nehezebb válás katonát minden erőlködés nélkül felvészen vállalra , ’s alá ’s fel fütkározik vélle a’ néző-szobába , az hová az embereket 10 — 20, ’s 30 krajtzár fizetésért botsátyák bé a’ nézésre. Kert Bécsben 18'dik Májusban '179.