Magyar Kurir, 1802. január-június (16. évfolyam, 6-46. szám)
1802-01-19 / 6. szám
is Ka r Iob ago ^ Dóccmb, ßl: dlkón. Melly vétkes lépésekre vetemedhetik az emberi indulat akkor, midőn a’ természeti szeretet’ helyébe gyülölség és boszszúállás kívánása férkezett bé, egy új kedvetlen bizonysága lehet ennek a’ következendő történet is. Egy igen gazdag és előkelő polgár, minden igazi ok és fundamentom nélkül a’ maga jámbor jó feleségével rosszúl élvén, arra az embertelen gondolatra és határozásra tökéltette el magát, hogy a* feleségit fel akassza. Azonközben, hogy magát a’ gyanútól meg * menthesse , és a’ közönséggel azt hitethetik el, hogy az asszony maga vólt volna a’ maga gyilkosa, mérget adott jó bőven bé néki, ’s azután tsak hamar fel akasztotta. A’ megvisgáltatása után minden gonoszságai világosságra jöttek a* bűnös férjhunak, és már most az Agrams tömletzben várja a’ nyomorúlt a* meg* ítélteted* Nevezetes ezen szomorú történetben az a’ ritkaság, hogy a’ szerentsétlen aszszonynak egy férfi ten vére, a’ ki az Ottochaner Regementben Kapitány lévén, *s éppen ezen időben néhány emberek* kel ki küldettetvén , a’ velle lévőkkel egy egyűtt egy vizbe veszett, a’ melly erőten meg volt'áradba. "In ti — ’ A* Gróf Batty dal Tódor Grobnigg jószágában is nagy pusztitásait lehet szemlélni a’ sok elsőnek, áradásnak* A’ szöllő fák az áldalokról lesmosattattak, az aljasabb helyeken pedig el tűrjedtek, *s helyekbe halmok emelkedtek fel* A’ csatornához hasonlító záporserlőkön és menydörgéseken kívül, hogy az emberek közzül is sokak el nem vesztek,' csak az ilteni gondviselésnek lehet m •• • ' v él koszolni. A 1 7 * R 17 Y' » Strasburg, Jan. g . dikdn. ifi juf' ^ raB , y . •/ * * | J ffF i ' a r' A’ Rénus’ vizének kiáradásáról érkező hí-