Magyar Kurir, 1811. január-június (25. évfolyam, 1-52. szám)
1811-03-26 / 25. szám
vesekő az utolsóbb rendbelinél, és ebből egy feni szakkor készítésére 30—30 piát nedvesség kívántatik". A’ Tachaui uradalomnak nagy erdőiben, 50,000 mind két rendbeli juharfák találtatnak ollyánok, mellyek a’ meg fúrásra alkalmatossak, és az Urasáénak Windischgraetz herczegnek bé adott piamim szerént, minden esztendőben három sőt négyszáz mázsa trukkort is lehet azoknak tevekből, a’ fáknak megkárositatások nélkül készíteni. Nem régiben egy ide való ifjú a’ veszett éhtől megmaradtatván , semmi orvosló szer nem használt néki, és tiz nap múlván , nagy kínok közt megholt. Ezt a’ veszedelmes nyavalyát hydrophobiának nevezik az Orvosok, annak leg nevezetesebb symptomajáról avagy jeléről, melly szerént az illy nyavalyába esett ember minden folyó matériától, nevezetessen a’ víztől nagyon meg retten, és annak lenyelése, vagy tsak meg kostolása után is kimondhatatlan szorongattatások támadnak benne. A’ több , nevezetes külső és belső symptomak a’ rajta esett sebnek meg kékülése, meg dagadása, meg keményedése, a’ nehéz lélegzet, a’szív körül való nyughatalanság , félelem, test reszketése, tagok vonulása, értelem nélkül valóság, dühösség tajtékzás, síarapóság s. a. t. ” Ennek a’ szörnyű nyavalyának orvoslására, a múlt 186-ik esztendőben a’ Bayreuthi Kerűletnek első Physicusa, és Medicinalis Consiliarius Nemes Schallern úr egy igert hathatós gyógyitó eszközt talált fel, ’s avval leg elsőben is egytíz esztendős leánykának orvoslásában tett próbát, a’ kiben a’ veszett eb harapásából származott symptomak úgy annyira meg nevekedtek .