Magyar Kurir, 1815. január-június (29. évfolyam, 1-52. szám)
1815-05-05 / 36. szám
210 a’ linea neki minden ellentállás nélkül áltál fog adattatni, ’s talám nem is történtek volna semmi ellenségeskedések, ha Excád azokat a’ jelenteteket vette volna, a’ mel-yek, mint mi igen későre tudtuk meg, előre el nem látott történetek miatt, másfele tértek. Minthogy az Austriai seregek Cesenaban az nápolyi seregekre lőttek vala, azt kelle a’ Királynak gondolni, hogy ez az Ur’ parantsolatjábol történt légyen, és hogy Ezcád a’ maga Udvarától, éppen ellenséges utasítást vett légyen a’ Királyra nézve. Mihelyest ő Felsége magát akaratja ellen, egy ily nagy Hatalmasság ellen való hadakozásba keveredve lenni szemlélte , szükségesnek lenni tartotta minden segedelemeszközöknek hasznokat venni, mellyek néki Olasz országban régtől fogva ajánltattak, ’s a’ mellyeknek kiterjedések felől eddig még tsak közelebbről sem akart megbizonyosodni ő Felsége. A’ mi ármádáinknak Bologna, Ferrara, és Modena felé való mozdulásaik, tudva vannak Excád előtti az alatt, míg ezek estek, által látta a’ Király a’ Lord Bentink nyilatkoztatásaibol, hogy az ellene elkezdetett ellenségeskedések nem valamelly öszszebeszélésbéli plánumnak következései valának, mivelhogy azt a’ jelentést tette ez az Anglus Generális, hogy nálla semmi ef féle nyilatkoztatás nem tétetett légyen ; egyszersmind azt is által látta ől. Felsége , hogy Anglia, mellyel a’ békességet fenntartani akarja, részesülhetne a’ hadakozásban, ha ez folytattatna. Ez a’ kettős tudósittatás azt a’ kívánságot szülte, hogy jó lenne, ha az Austriai Udvarral való megengesztelődés megeshetne. Ehez képpest tudtára adta ő Felsége Lord Bentinknek, hogy hátrafelé való mozdulásra határozta magát , ’s Excellentziádnak fegyvernyúgvást projektáltatott volna, ha attól nem félt volna , hogy ez a’ projektum arra magyaráztatik, hogy arra czélzó eszköz légyen, hogy az ő K. Felsége ármádái ellen való hadi rendeléseknek folyamatja megállittassék abban a’ szempillantatban, midőn ezek a’ hátrálásához hozzá fognak. — „Most, midőn a’ Király minden ármádáival abban a’ lineában áll, a’ mellyet e’ végre kiválasztani jónak ítélt, most, minekutánna elegendőképpen megmutatta, hogy ezen mozdulásai nem kénszerűttetés, hanem egészszen az ő Felsége rendelései szerént történtek , hatalmat adott nékem ő Felsége, hogy adjam tudtára a" Marschal Urnak, hogy ő Felsége Bétsben új nyilatkoztatásokat kívánt macának, ’s a’ maca részéről is az Excád Udvarának új nyilatkoztatásokat tétetett, (*) a’ mellyektől szerentsés következést vár. Azonközben megparantsolta ő Felsége, hogy projektáljak, a’ vér minden haszon nélkül való kiontatásának eltávoztathatásáért, fegyvernyúgvást Exc.ádnak. Ő Felsége kivánnya, Generális Ur, hogy ez a’ projektum fogadtassék el, melly esetben a‘ Király egy telyes hatalommal felruháztatott Generálist fogna kinevezni , hogy azzal, kit Excád ezen czélra határoz , azt a’ kuéát elintézze, mellyet mind két rész ármádáinak elfoglalni kellene.“ (*) (A’ Kurír, ki a'i Nápolyi Királytól ezeket a’ nyilatkoztatásokat Bétsbe akarta hozni, Trieslból viszsza igazittatott.) Az Austriai Cs. K. ármáda’ Gén. Stábja’ vezére, e’ képpen választott.“ „Generális Ur! Midőn ő K. Felsége a’ maga ármádáját a’ Márkokban öszszegyüjtötte, midőn minden készületek a’hadakozást jelentették, az Austriai Császári Udvar, a’ ki mind ezeknek semmi indító okát nem tudta, megvilágosittatást kívánt magának , és a’ midőn mind ezek a’ maga seregei által elfoglaltatva lévő Legátziók (Bologna, Ferrara, és Modena) ellen intéztetve lenni látszanának, kívánságához ilyen nyilatkoztatást tett, hogy ezen vidékeknek megsérteztetéseket forma szerént való ellenségeskedésnek fogja tartani.” „Tehát nem a’ Cesenaban történt