Magyar Kurir, 1815. január-június (29. évfolyam, 1-52. szám)
1815-06-30 / 52. szám
304 Liverpool nem találta jónak lenni a’ dolognak ismét visgálás alá tejendő vétettetését .• — „A’ Britannus Catholicusok úgy mond most mindent kivannak; elébb meg kellene határozniok, hogy mit kívánnak, ’s az után lehetne fontolás alá venni, hogy mit lehetne nékiek megengedni.“ — Mások is vélekedtek a Lordok között úgy, mint Liverpool, melyre nézve viszsza vettetett a’ Gróf Donoughmore jovallása. Azólta , hogy az Ánglus ármáda Belgiumban van, a’ Troohvichi nagy fegyveres házból 30 millió puskatöltések, 30 ezer hordó puskapor (minden hordót 90 fontra számlálván) hozattattak aljai a szárazEurópába. — Plymouthian mostanság 20 ezer puskát, 300 ezer puskatöltést raktak hajóra , a’ mellyek egyenesen vitettetnek a’ Royalisták’ számára a’ Frantzia partokra.— Az Északi Amerikából Londonba már megérkezett legújabb hírek. Május 25-dikén indúltak onnét. Az egygyesűlt Statusokban kijövő újságlevelek közzűl a’ nevezetesebbik , melynek neve National Intelligencer , egy czikkelyt adott ki, a melly abban a’ tekintetben is méltó a figyelmetességre, hogy szemlélhetni benne, miképpen gondolkozzanak az oda való lakosok a Frantziaországi új történetekről: —“ „Mi Amerikaiak, úgymond, sem nem reméltünk, sem nem kívánunk semmit egy idegen Országrószéktől is. Frantziaországra nézve is éppen ilyen az állapotunk ; nekünk mind egy , Bonaparte vagy egy Lajos , egy Császár vagy egy Király uralkodjék is ott. Mi 16-dik Lajost nem gyűlöljük, Napóleonnak sem tartozunk semmi kötelességgel. Ezen utolsónak a kereskedést illetett rendelései, nekünk igen ártalmasok voltak, noha már még az ő számkivettetése alatt megszűntek vala olyanok lenni. Amerika az egész világgal békességben élni kíván, nem akarja magát az Európai politikai dolgokba avatni. Tsak jussainknak nyilvánságos megsértetése ragadhat ki bennünket békességes nyugodalmunkból. Nem kívánunk egyebet az Európai Hatalmasságoktól, tsak hogy függetlenségünket ’s a’ mi ezzel öszszetsatoltatva lévő jusainkat tartsák tiszteletben. A’ mi neutralisságunk azonközben már most, minthogy a’ hadakozás Frantzia ország és Anglia között gyanithatóképpen kiüt, ismét ki fog létettetni a’ veszedelemnek. Ha ezek a’ Frantzia országi változások az előtt történtek volna, hogy a’ mi Angliával való békességünk Gentben megköttetett, mi hasznot tudtunk volna azokból hajtani magunknak , de minthogy így nem történt a’ dolog, már most semmi okunk is nintsen a’ Bonaparte' megjelenésén való örvendeztésre.“ Megjegyzésre méltó innep az Ánglusoknál annak a’ Magna Chartának innepe, mellyen ezen sziget’ lakosainak személyes szabadsága fundálodik. A’ Norfolki Hertzeg már előre elútazott Londonból a’ maga nagy jószágaira, hogy ott, Arundel-Castel nevű fényes kastélyában készületeket tétessen ehez a’ nagy innepi pompához. Egyebek között különösen erre az alkalmatosságra egy Gothus templomot építtetett, a’ melynek hoszsza 80 , szélessége 35 ’s magassága 30 lábnyom. Gothiai, festett üvegekből való ablakai vannak; mindenféle Heraldikai tzifraságok, emblémák, szemléltetnek rajta, mellyek mind igen finom munkával készültek. A’ kastélyban találtató nagy és pompás szobák, mind Gothiai ízlés szerént tzifrittattak fel; hasonló drága készületek létettek mind ezeknek megvilágosittatásokhoz. A’ legnagyobb vendégség Junius 21-dik napjára volt határoztatv , melly a’ Kék - striflikötő Rend’ minden tagjainak volt határoztatva. Megjelenni készültek erre a’ fényes pompára a’ Regens Princzel és testvér ötseivel egyetemben az országnak többnyire majd minden tagjai. Gazdag készületek létettek a’ régi Ritteri tusakodásokra (touruirozásokra) is, a’ melly játékra három napok határoztattak, mellyek után a’ fő Asszonyságok’