Magyar Kurir, 1815. január-június (29. évfolyam, 1-52. szám)

1815-01-31 / 9. szám

50 ísncak foglalatját magános és bizonytalan tuthásitásokból közlötte a’ publikummal. Abban az igen fontos munkában, mellyel a’ maga utazásai által híressé Lett könyv író Col qu bon, a’ múlt esztendőben Londonban , a’ Britanniai birodalomnak szerentséjéről, hatalmáról, és jövedelmeinek kútfejeiről, e’ világnak mind a’ négy részében ki adott, annak negyedik szakaszában azt jegyzette meg, hogy azon Országnak birtoka, mellyet az utolsó esztendőben a’ föld mivelés, a’ bányák, a’ kézmivek , a’ minden féle kereskedések, a’ hajókázás , a’ hilászat, és más egyébb tárgyak, mellyel II. Britanniának nagy hasznára szolgáltak, leg nevezetesebbek. Ennek a’ munkának végezetében igy szóll az író: Ha szinte, úgymond, legfőbb kötelessége volna is a’ kormányszéknek a’ köz rendű emberek közt az erköltsi jóságot elő mozdítani, és a’ titkos vétkeket jó törvényes intézitők ó'ta meg akadályoztatni, mindazáltala’kormányszéknek kötelessége az is, hogyi a’ több rendbeli embereknek szokásaikat el ke ' mellőzne . Ha szinte, úgymond , a’ leg főbb rendű emberek közt (a királyi famíliától fogva a' barocettekig) sok megkülöüböztetett rangal hívjanak is, olly ranggal, mellyek azon hivatalt, mellyet viselnek, meg nemesítik, mindazáltal eléggé sajnálni nem lehet, hogy sokan más útat követenek, és fett a’ magok betsületekkel nem gondolnak, sem a’ haza boldogságáért nem szorgalmatoskodnak , a’ kik az ő idejüket vagy játékkal, vagy más alávaló mul íságokkal töltik el, ’s annál fogva minden betsületeket ’s tekinteteket el vesztik a helyett, hogy születéseknek, és rangjoknak jussait állhatatosokká tennék. Semmi sem szolgal egy országnak annyi hasznára és ditsősségére, mint azok a’ magános virtusok, mellyek a’ nevességségnek valóságos jelei. Semmi sem alatsonitja meg az Országot annyira , mint azok a’ motskok, mellyek az örökös rendbeli embereket azoktól a* hasznoktól meg fosztják a* mellyekhez nékiek más okukra nézve is jussak volna. Azok a’ férfiak , a’ kiknek indulatokat és erköltseiket a’ jó nevelés megpallérozta, és a’ kik magokat tudományaik által meg külömböztették, hogy ha a’ szerént viselik magokat , közönséges betsülletre érdemesek. A’ nemességnek 2 - dik klassisát (Baronettek) a’ fő rendű és falusi nemeseket, számolt betsületet érdemlő és virtuusus személyek teszik. Ezek közt is sok derék személyek találtatnak, de vagynak ollyanok is, a’ kik inkább követik a’ rész példát mint a’ virtusokat ’s a’ t. A’ 12.dik Decemberi Londoni tudósítások szerént , sok conferentiát tartott a’ Spanyol Országi követ az Anglus ministerekkel, mellyből azt lehet ki hozni, hogy ezen két kormányszék közt fontos de terhes kötések legyenek. Annak is hír van, hogy Canning ur, a’ ki a’ Brasiliai kir. udvarhoz küldetett követségbe, ottan keveseteszközölhetett, mellyre nézve rövid idő múlva Európába viszsza fog jönni, és mind addig Lisbonában i maradni, míg a’ reá bízatott dolgot eszközölheti. Spanyol Ország: Mallagaból Spanyol Országnak egy igen nevezetes városából (a’ hol a’ leg jobb Spanyol Országi bor terem) Dec. 17-én azt írták, hogy abba az Országba a’ leg keményebb igazgatás formáját akarják fel állítani. Ennek az Országnak vitéz bátorságú lakosi nem tsak a’ valusbéli, hanem a’ politica inquisitio alá is vettettek , melly miatt minden felebaráti szeretet , minden egy más iránt való birodalom meg szűnt. A’ ki a’ jelen való igazgatás formájról leg kissebbet szóil is, bizonyos veszedelemben forog szabadságának elvesztésére nézve. Azok, a’ kik a’ király körül vannak, minden szándékjokat , és erejeket arra forditják, hogy a’ királyt a’ kormányozásnak ezen médiában állandóvá tehessék. Azok a’