Magyar Kurir, 1815. július-december (29. évfolyam, 53-104. szám)
1815-09-15 / 74. szám
432 nak viszszaállittatását elősegéllették , hanem ez az elégtétel tsakugyan nem fog tökélletes lenni mind addig , míg a’ Süvetsegyes Hatalmasságok minden Frantziakat a’ magok Királyoknak thrónusa köríti öszsze gyűjíni , ’s az ő legjobb attyoknak hatalma alatt egygyetrenegy famíliává lenni , nem látnak. Kétségkívül találtatnak ezen famíliában háládatlan fiuk, hüségtelen alattvalók , hazájoknak elárulói , ‘s hitszegő emberek, a’ kik megérdemlik azt, hogy a’ nemzetből, melynek gyalázatjára , ’s azon társaságból, melynek ostoroztatására vannak, örökre kitaszittassanak. De azonközben nem kell elfelejteni azt, hogy tsak a’Király és az ő küldöttjei mondhatják ki a’ bűnösökre az igazságos megfenyittetést. A’ Frantzia Király érezte ezen megbüntettetésnek szükséges voltát , minthogy ezt már megparantsólta. Tsak a’ Királyt illeti ez az igasságtétel, ’s az alattvalók meg nem sérthetik ezt a’ szent just a’ nélkül, hogy egyszersmind a’ Királyi Felséget is goromba módon meg ne sértsék , azonközben tsakugyan kételen vagyok, Polgármester Úr! negvallani, hogy mi az igasságnak sőt magának a’ tsupa jóságnak országló páltzája alatt is azokat a’ szomorú történeteket’s azon belső hadakozásokat, a’ mellyek Frantzia országot a’ legkegyetlenebb firannusnak országlása alatt oly sokáig sanyargatták, bánkódva szemléljük naponként megújittatni magam is szemlélője voltam, azólta, hogy ezen városba megérkeztem, ezen rendetlenségeknek. Nékem hatalom adatott arra, Polgármesterül- hogy megmondjam az Úrnak, hogy a’ Szövetséges Hatalmasságok, mélységes boszszankodással, és undorodással szemlélik ezeket a brút zenebénáskodásokat, ezen minden princípiumoknak megtagadtatását, Frantziák által a'magok Királyoknak szemei előtt, kinek szivét mind ezek igen keserítik, elkövettetni, annyival is inkább hogy magok a’ Szövetséges Hatalmasságok is tsak azért jöttek ide, hogy ezen országnak a’ békesség’ áldásait megszerezzék. Nem kell elfelejtkezni arról, hogy a’ népnek magamagának eleget tenni , annyi , mint a’ Státusban a rendet felfordítani, a’ Királynak ellenségévé lenni, ’s az országot a’ fejetlenségnek állapotjára juttatni— „Adugyék-ld köztetek minden gyülölséges és boszszúálló érzékenység a’ kiboszszúálláson gondolkodik sokkal szerentsétlenebb, mint a’boszszúállás’tárgya. Míg egyik bűnnek nem kell a’ másik bűnt megbüntető eszköznek lenni. Tsak az igasságtevő széknek szabad az igasságnak pallasát kezébe venni. A’ legnyilvánságosabb jelek, mellyeket az alattvalók a’ magok Királyok eránt való szeretésről és hűségről mutathatnak, az ő parantsolatainak pontos telyesítése, akaratjának követése, ’s kívánságainak megelőzése. De mi bánkodással szemléljük, hogy a’ 8 -dik Lajos’ szavára , az ő Frantzia országba való viszszaérkezésétöl fogva, nem halgatnak az ő parantsolatainak nem engedelmeskednek az ő hatalmát még azok sem esmérik meg, kiknek a’ volna kötelességek , hogy azt másokkal is megesmértessék ’s tiszteletben tartassák és hogy a’ jó indúlatú polgároknak tsendességét naponként a’ legnyúghatatlankodtatóbb történetek háborgatják. Erre nézve, a’ magok esküvéseikhez hűségesek maradván, minden erejek által segíteni akarják a’ Szövetséges Hatalmasságok a’ magok Felséges Szövetségeseket 18-dik Lajost, a’ végre, hogy Frantzia országnak az erős és tartós békességet, ’s minden Frantziáknak ezen boldog állapottal való bátorságos élést , megszerezhessék. — Azon parantsolatokhoz és telyes hatalmakhoz képpest , mellyek nékem adattattak, kérem a’ Polgármester úrat, hogy gondoskodjék affelől, hogy estvéli 9 óra után, a’ piatzokon, utzákon, kávéházakban, kortsmákon, és egyéb közönséges hellyeken való minden öszszegyülekezés, szorosan megtiltattassék, hogy senki is más valakit, akár ki légyen az, és semmiféle okokra nézve «SgRWSSwar