Magyar Kurir, 1816. január-június (30. évfolyam, 1-51. szám)

1816-03-26 / 25. szám

ijj földrengés Portugalliában. A. Londoni ú­ságlevelek szerént e’kö­vetkezemet írjak. Februarius’­2-dik napján Lissabonból: ,, Al a é­jfélutámni 1 óra előtt mint­egy 5 minutummal vettem észre az itt történt Földindulás alkalmatosságával azt, hogy az ágyam í­gy vagy talám másfél minuto­­moki°- mozg­ásban volt, azután kezdett ezen megrázkódtatás nevekedni s úgy tetszett , mintha az egész mozgás egy más utat vett volna magának, míg egyszerre egészszen meg szűnt. Leírhatatlan azon megrém­ilés, melly engemet akkor el fogott volt, tud­ván ezen változásnak valóságos okát. A’ ház’ lakosai mind talpra ugrottak és min­den ember gyertyáért kiáltott. Én az ab­lakomat fel nyitottam. A’ Levegő terhes volt és egy sűrű köd lepte el a’ Várost, a’ tavul lévő lámpásokat tsakugyan megtud­tam más tárgyaktól külömböztetni. Hirte­­len világos lett és egy jelenséget lehetett észrevenni, melly úgy tettzett, mintha a’ földre leereszkednék, de tsak hamar egész­­szer el tűnt, és a’ legnagyobb setéttség lett. Az én szobámban lévő Thermometrum Go Pharenh. állott. Ekkor minden eltsende­­sedett egészen a’ reggeli 7 óráig a’ mikor egy ujjabb megrázkódtatás kezdődött el. Ettől a’ szempillantattól fogva béborúlt az Ég és a’ békövetkezett éjszakán egy sebes zápor első volt. —­ A Portugallusok an­nyira megrettentek, hogy kiki el hagyván lakóhellyét, az uttzákra szaladott ki, min­den ember féltette a’ Házát az öszszerom­­lástol. Mig ezen föld mozgás, tartott tso­­portonként repdesek szerte széllyel a’ levegőben minden féle madarak, mellyek a' mint akkor tett­ett siránkozva kiáltoz­tak. Egy tengeri Tiszt, a’ ki vellem egy házban lakik azt beszélni, hogy azon föld indulások közt, a' mellyeket ő Palermo­ban ért, egy sem volt Oly nagy, mint ez. Sok előkelő Famíliák hajókra ültek. A’ de Rocco nevű nagy Piatz tele volt az oda szaladott Lakosokkal, sokan voltá­nak ollyanok , kik mezítelen , vagy tsak félig voltak felöltözve ’s a’ t. — Egy sze­­rentsétlen a’ nagy megrettenés miatt az uttzán meghalt. A' Tagus ((Tajó) vizének túlsó portyán ezt a’ változást értették. Az utolsó sebes mozduláskor valamelly siket morm­olás hallatott , melly a’ meszsze lé­vő kotsi dörgéséhez hasonlított. Lombardia. Császár ő Felsége Mártz. 11-dik nap­ján megérkezett B­e­r­gá­m­ó­b­a, ’s a’követ­kezett napon dél után Császárné ő Felsége is szerentséltette azt a’ maga megérkezésé­vel­ A’ Terzi palotájánál, melybe ő Fel­ségek bészállani melloztattak, egy trium­phalis kapu vala az ő Felségek’ fogadtatá­sára felállittatva. A’ város’ főbb lakosai eleibe menvén ő Felségeknek , a’ városba való bejövetelben kísérői voltak ő Felsé­geknek, a’ minden felől nagy sokasággal öszszegyülekezett ’s örvendező népnek so­rai között. A’ fő tisztviselői karok a’ palo­ta’ szalájában tették­­ meg a’ magok tiszte­­letjeket , a’ hova előre öszszegyülekeztek vala. Három napot töltöttek a’ Felségek Bergamóban, a’ melly időnek nagyobb ré­szét a’ város minden féle, közönséges és magános , kereskedésbeli ’s egyéb intéze­teinek megszemlélésére, és számos audien­­tziaadásokra méltóztatott kegyesen fordí­­tani. F.ge. Már.z. 12-ik és 13 i­k napj­­a est­ve , gazdagon megvilágosittatott a’ város. Mártzius’ 15-dikén délelőtt Bresciába érkeztek , elébb Felséges Urunk’s kevéssel azután Felséges Aszszonyunk is , a’ hol ha­sonló nagy tisztelettel és örvendezéssel fo­gadtattak. Eladó Könyvek ’s egyéb Tudósítások a’Me­zei Gazdákhoz. Pesten, Eggenberger, Kilian és Kiss L­tván könyvárosoknál, és én nállam is ma­gamnál (még mo­l — in der neuen Stadt, in der drey Rappingasse , — másképp* zwey Adlergasse, jNro. 236. in Pest talul-

Next