Magyar Kurir, 1826. július-december (40. évfolyam, 1-52. szám)
1826-08-08 / 11. szám
meleget mutatott, ’s azon idő alatt olly vastag köd és földi-füst vagy inkább gőz fogta' el a’ levegőt, hogy a' nap* sugárai tsak nagyon gyengén hatottak rajta általa , mnelly időben többire dél-keletről fútta’ szél. Nem meszsze Koseleztől Tschernigoff táján néhány falukban hallatlan öldöklést vitt véghez a’ menykő a* juh-nyájakban. Hétezerszáz juhot ölt meg. Pernauból (Lieflandban) így írtak: — „Itt két esztendők alatt nagyon rósz állapotra jutottak a* kertek. Tavaszon a’ hernyók miatt ki se rügyezhettek a’fák; annyival kevesebbé hajthattak virágot, ’s még most kezdenek, a’ hernyóknak tellyes elpusztulása után virágzani. E’ mindenkor így volt két esztendők alatt. Nagy Britannia. Szörnyűség az, a’ mire az Ánglus fabrikás vidékek jutottak. Manchester városa körül, mikor onnét az utóbbi tudósítások megindultak , 40 Ánglus mértföldnyi kerületű vidéken, 200,000-re telt a’ munka nélkül lévő fabrikások száma. Tsak egyedül Manchester városában 46 ezer embereket tartottak könyörületes adományból. Oily adományt, mellyet Nagy Britanniában Szegények’pénzének neveznek, mellyel ott tartozásképpen fizetnek a’ közönségek a’ szegények’ kassájába, melyből osztán azoknak kiosztatnak, ugyan Manchesterben 25,éop famíliák kaptak, egyegy famíliát általjában 5 emberekre számítván. Boltonban éppen ekkor ismét öt fabrikák szüntek meg a’ munkától, melly miatt egyszerre két ezer ember maradott kenyér nélkül. Spitalfieldsben goco-re tett mostanság azon dologtalan fabrikásoknak száma , kik a’ közönség’ kassájából tartatnak , de már ez is úgy kiüresedett, hogy ezen napokban bé kellett volna zárattatnia, ha a' Király a’ magáéból 10,000 forintot nem adott volna bele. Dublinban két halottakról illy halotti bizonyságtételt írt a’ holtak’ ítélőszéke: „Eleségnek nem léte miatt haltak meg.“ A Manchesteri Magistratus közönséges hirdetést bocsátott a néphez, hogy óvja magát az olly lármás öszszegyülekezésekben való részesülésektől, mellyekkel a’ rosz gondolkodású emberek tsak a’ közönséges tsendességnek megháborítására czélozhatnak. Julius’ 15-dikén mindazonáltal 1000—1200 felfegyverkezett munkátlan fabrikások mentek ki Manchesterből Micheton felé , ’s hogy semmi erőszakoskodásra nem került a’ dolog, tsak a’katona és polgári felvigyázók' előre való gondoskodásának lehetett köszönni, mellyet a’ támadók látván, széllyel osztottak lakhellyeikre. A’ Kurír így beszéltt ezen veszedelmes környűlállásokrol Julius 25-dikén:—., „A’ fábrikai munkának megszűnése , az abból következett éhség, folytában tartanak azon vidékeken, hol az emberek nagyobbára tsak ebből élnek. Úgy látszik azonközben, hogy nem nevekedik a’ veszedelem. Olykor olykor történnek a’ kenyér nélkül maradott emberek közti rosa czélzással való öszszegyülekezések is, ’s olly iparkodások dolgában sints fogyatkozás, mellyek ezen lármázásoknak élesztésére czéloznak, mellyek ugyan még eddig mindenkor foganat nélkül maradtak, hanem hogy meddig fognak a’nélkűl maradni, ezt előre megmondani Olvasóinknak nem vagyunk alkalmatosok. De az a’ reménség táplál bennünket, hogy szerentsétlen fábrikás vidékinken lakó népeinknek eddig kimutatott türedelmes Charaktere, kiknek sorsokban egész országunk szomorkodva részt vesz*, őket ezen túl se fogja elhagyni, ’s ők az ezen nem érdemlett ínségek alatt való szenvedések között is azon iparkodni meg nem szűnnek, hogy elöljárójiknak gondoskodására magukat méltókká tegyék. Egyszersmind annak tudása