Magyar Kurir, 1830. január-június (44. évfolyam, 1-52. szám)
1830-03-26 / 25. szám
ISIS letét és háládatosságát magokr il, űrökre megszerezték. Szabad legyen nekem ezzel tsak némelly vonásokat érinteni, mellyek azon Jótéteményeket imilt amott követtek. Egy, a’ Duna mellett fekvő, Jed les zee nevű , Faluban , mellyel az árvíz egészen elöntött, minden lakosok az ottani Serfözö házba , mint legbátorságosabb helyre, szaladtak a’ szerentsétlenség elöl, a’ Serfözö nemtsak szívesen fogadta, hanem az ínségnek napjaiban étellel és itallal is tartotta a’ szegény kárvallottakat. Megértvén azt Ő Ts. és Kir. Felsége, a’ derék embert jeles tettéért a’ közép polgári érdem jellel megajándékozta. Ezt is közlötték az újságlevelek érdemes Olvasóikkal. De talán még a’ Fővárosban sem tudják mindnyájan, a’ Birodalomnak tágas részében pedig bizonyosan tsak igen kevesen, hogy még minő tiszteletben és megkülömböztetésben részesült az említett Serfözö. Ő Ts. és Kir. Fö Hertzegsége, a’ mi szeretett Korona örökösünk, kitestvérével Ferentz Ts. és Kir. Fö Hertzeggel, a’ veszedelemnek helyein majd nem mindenütt a’ legelső jelen volt, vígasztalt, és segedelmet nyújtott. Mártzius 11-kén meglátogatta az említett Serfőzöt, kikérdezvén ötét a’ kiállott nyomorúságnak minden legkissebb környkiállásairól olly eleven részvétellel, mintha az tulajdon Ts. és Kir. Testvéreit szabadította volna meg a’ végső veszedelemből, sőt, a’ kegyesen leereszkedő Fő Hertzeg még ebéden is a’Serfözönél maradott volt. Viszsza jővén Fő városba, azonnal szeretett édes Attyának, a’ mi Felséges Urunknak, kit tsak különös nagy könyörgés bírhatott arra, hogy az egésségtelen nedves hideg levegőben a' veszedelemnek helyein alattvalóinak segedelmére személyesen meg ne jelenjen , mindenekről hírt hozott. Mártzius 15-kén pedig a’ Tsászárné és Királyné, a’ mi, minden szívet magához hódító Felséges Aszszonyunk jelent meg az említett Serfőzőnek látogatására , és annak olly belső megindulással köszönte meg a szegények iránt kimutatott jószívűségét, valamint tsak egy édes Anya tulajdon gyermekeinek megszabadításáért képes köszönni; a’ Serfözö leányának pedig , ki az apróbb gyermekeknek viselte gondját, a’ nyakára egy arany lántzot függesztett tulajdon kezeivel Felséges Aszszonyunk. Igaz, hogy a’ Felséges Uralkodóház tsak tsendességben, hirdetés nélkül kívánja sok Jóteteményit éreztetni; — de azonban mellyik hív Alattvaló hallgathatna el Uralkodóinak illy gyönyörű vonásai mellett ? — A’ Tsászári Háznak ime’ karakteri vonása is a’ többihez adva , — betses és drága maradand az alatta való Nemzetekre nézve, illik tehát, hogy az senki előtt esmeretlen ne maradjon. Frantzia Ország. A’ Fö Kendeknek Felírása a’ Királyhoz, noha az nagyobb részént tsupán a’ Megnyitó beszéd pontjainak viszonozása , közönséges tetszést nyert mindeneknél. Ez a’ Felírás tisztelettel tellyes hangon írattatott, a’ Királyi beszédnek szavait újra mondja; de nem üres pusztasággal, hanem inkább magyarázza azokat ártatlan finomsággal. Nevezetes hely benne az, a hol Frantzia Országot menti a’ béketelen nyughatatlanságnak vádja ellen: „Frantzia Ország szintúgy nem akar Anarchiát, mint a’ Király nem alul Despotismus!.—. A‘ Courcier ezt írja: „A.. Válasz Felírásnak készítésére kinevezett Biztosság Márt. 11 kén déltől fogva estvéli fi óráig Ülést tartott. A’ készítendő Felírás hihetően nem elébb mint Ifikén fog a‘ Követek Házának eleibe terjesz-