Magyar Kurir, 1833. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)
1833-05-07 / 37. szám
BETSI MAGYAR KURÍR. ÉS SOKFÉLLÉ, TOLDALÉKUL. 18 11. Indult: Kedden, Május’17-dikén, 1835. NAGY BRITANNIA. Az Alsó Háznak Ápr. 17 dikén tartatott ülésében Grant Lord Ügyész beszédének Folytatása: — Azt is kérdezte valaki, hogy lehet majd, ha talán a’ Bili keresztül menne, a’ jelen Parlamentet Keresztyén Parlamentnek nevezni? Én ezen kérdésre, egy más kérdést teszek : Keresztyén e’ a’ jelen Parlament? Keresztyén e’ a’ Nemzet? — A’ Nemzet egy kis része, nem Keresztyén , ’s mégis itt e’ Házban képviselője vagyon.Hát e’szerént, vallyon mondhatjuk e’, hogy e’ Házat nem lehet Keresztyén Háznak nevezni? Kérem az érdemes tagokat, javallatom megtámadásakor , tsak a’ Keresztyénség nevében szólljanak, melly minden elnyomattatást, és vallásos tűredelmellenséget nyilván kárhoztat! Mindenkinek javát akard! ez, jelszava az igaz Keresztyénnek! (nagy tetszés) De, mind politikai, mind vallásos ellenválaszok tétettek, a’ Zsidók Felszabadíttatások ügyében! Legközelébb azt állították, hogy nem képezhetők a’ polgárosításra, mivel szüntelen valamelly különös Patriotismussal tűnődnek, melly őket nem az állatok lakta Országhoz köti, hanem valamelly távolhoz ,mellyben egykor jutni reménylenek. Én már ezen ellenvetést sokszor hallottam, — de ez nem áll erős lábon: mert ha a’ Zsidók nem képesek kötelességeket teljesíteni, miért nem száműzik őket inkább? hanem valakinek, megengedni az Országban való lakást, de a’ mellett polgári jussoktól megfosztani, nagyon rész practikai Logica. Egyébberánt ezen ellenvetést az emberi természet nem esmérésének, és a’ Zsidó nép régi történetében való járatlanságnak kell tulajdonítani. Az ő szent könyveik megparantsolják, miképpen viseljék magokat a’ fogságban , ’s megintik, hogy annak az Országnak, mellyben laknak javáért, imádkozzanak. Napoleon 1807- ben a Sanhedrint (Zsidó fő pap) maga ebbe hívatta, ’s kérdezte tőle, vallyonak vallásoknál fogva, Frantzia Ország, vagy pedig Palaestina polgárjainak tartják e’ magokat? Ő erre azt felelte: minden Zsidó magát annak az Ország polgárjának tartja , mellyben lakik, mindenik köteles a’ törvényeknek engedelmeskedni, ’s magát a’ környűlállásokhoz alkalmaztatni. Azok, kik a’ Zsidóknak azt vetik szemekre, hogy ők a’ hűséges jobbágy, és polgár kötelességeit nem is tellyesíthetik, azok járatlanok mind a’ régi, mind az újabb históriában, mert ők mindenkor ellenkezőt bizonyítottak. Már a’ Babyloniai fogság alatt is ugyanezt vetették szemekre. Akkor tájban egy Persa Királyhoz Kérőlévé! nyujtatott bé a’ Persáktól, azon panaszolkodván, hogy az Országban egy Nemzetség ágazott el, melly sem a’ Király hatalmát elesmerni, sem a’törvényekre ügyelni nem akar; a’ Kérő levél így záratott bé :Ha