Magyar Lapok, 1937. április-június (6. évfolyam, 61-118. szám)

1937-06-22 / 112. szám

VI. évf., 112. szám. — Kedd, 1937. június 22. Ötvenperces magyanyelvű faszádét mond­ott fendzsi csehszlovák miniszterelnök a komáromi Jókai-szobor alapkőletételén „A nemzeti érzés erejének nem a gyű­­lködés a fok­mérője, hanem a tisztelet, amellyel minden nemzet a más nemzetbeli érzésének adózik" Komáromból jelentik. Vasárnap Jókai szü­lővárosának Csehországhoz tartozó részében nagy ünnepséggel tették le a Jókai-szobor alap­kövét. Megérkezett Hodzsa Milán csehszlovák miniszterelnök is, akit a magyar kultúrház bejáratánál Szijj Ferenc ny. komáromi polgár­­mester köszöntött. A teremben ott volt a Jókai­­család két tagja, Hegedűs Lóránt ny. pénzügy­­miniszter és Jókai-Ihász Miklós volt képviselő. Hodzsa igen melegen köszöntötte Hegedűs Lórántot. A díszgyűlésen Szijj elnök megkö­szönte Hodzsa Milánnak azt a tízezer koronás adományt, amellyel a kormány hozzájárult a Jókai-szobor felállításához. Ezután a kertbe vonultak, ahol Biró Lucián bencés tanár a szo­bor történetét ismertette, majd Hodzsa ötven­perces magyar beszédet mondott. — Köszönetemet fejezem ki — mondotta — a Jókai Egyesületnek, hogy lerótta nagy adósságát Jókaival szemben. Mindnyájunk er­kölcsi kötelessége gondoskodni, hogy ezen a helyen a nagy költő szobra álljon! A magyar képzelet Jókai Mórban találta meg a lelki ve­zért, aki a valóságot meg tudja édesíteni. Aki pedig a valóságot meg tudja édesíteni, az jóte­vője az emberiségnek. — Nemcsak azért vagyok itt, hogy annak a Jókainak emlékét ünnepeljem, aki az egész világé. A csehszlovák kultúrközvélemény pon­tosan tudja azt, hogy Jókai a magyar nemzeti kultúrának volt oszlopa, abban az időben, ami­kor a szenvedő magyar életnek leginkább volt szüksége az ilyen egyéniségekre. Nem találok összeférhetetlenséget a magam hivatali állása és a magyar nemzeti kultúra hősének megtisz­­telése között, mert a nemzeti érzés erejének nem a gyűlöl­ködés a fokmérője, hanem a tisztelet, amellyel minden nemzet a más nem­zetbeli értéknek adózik. A nemzeti ér­zés nem elzárkózást jelent! Hodzsa ezután idézte Jókai Mórnak a Hon című napilapban 1874 márciusában kö­zölt cikkét, amelyben elismeréssel beszélt Prá­gáról. — Aki így tud beszélni egy nemzetről, — folytatta Hodzsa, — abban nincs elfogultság. Ahogy Jókai Mór, a nagy magyar nacionalista meg tudta becsülni az én fajomat, úgy az én fajom is meg fogja becsülni mindazt, amit Jó­kai jelent. Nem engedem elvitatni azt a tényt, hogy a mi nemzeteink kulturális fejlődésének párhuzamos a vonala és ezért lehetséges az, hogy ma a csehszlovák kormányelnök idejön és ünnepli Jókai emlékét. De miért ne beszél­nénk Jókairól, a politikusról is, aki 1848 már­cius 15-én Petőfi Sándorral együtt elindította a magyar szabadságharcot? Petőfi nemcsak a magyar nemzeti dalt írta, de megírta a világ­­­szabadság dalát­ is. Nemzeteink tavaszi ébredé­se ugyanazon érzelmek alapján történt! Miért Rómából jelentik: Mégis kivégezték Kun Bélát — jelenti Moszkvából a Corriera della Sera tudósítója. A tekintélyes olasz lap részle­teket is tud a kivégzés előzményeiről és azt írja, hogy Kun Béla meg akart szökni Moszk­vából, de már késő volt, mert még csomagolt, amikor megjelentek a lakásán a GPU emberei ne valljuk meg ezt, amikor mindnyájan tud­­­uk, hogy elég volt a nemzetek közötti visa»-* vonásból. — A Duna nemcsak elválasztó vonal, ha­­­nem kapocs is. A folyamok nemcsak határokat jelentettek a történelem során, hanem kapcso­­­latokat is.­­ A Duna nemcsak elválaszt bennün­ket, hanem közelebb fog is hozni egy­máshoz. Nem fogunk megijedni az akadályoktól és ha húszszor sikertelen marad a törekvésünk, huszonegyed­szer is megpróbálkozunk. • Arról beszélt ezután, hogy Kövér Metuópá­­ban meg kell szüntetni a nemzetek közötti gyűlölködést. — Éppen ebben az időben — folytatta —­ a Dunamedence erkölcsi, politikai és gazda­sági konszolidációjának esélyeit kedvezően­ ítélem meg. — Meg kell becsülnünk a szomszéd nem­­zeteket, ha azt akarjuk, hogy a mi nemzeti ér­e­zésünk is megbecsülésben részesüljön. Köszö­nöm, hogy ezt az ünnepet rendezték, mert és nemcsak az önök ünnepe, hanem ünnepe egy­ eszmének, amelyért érdemes küzdeni! Hodzsa ezután megérintette egy kalapács­osal a Jókai-szobor alapkövét, a következői mondat kíséretében: „Jókai Mór emlékének ées művének hódolatát fejezi ki a csehszlovák mi­­­niszterelnök." Hodzsa után Hegedűs Lóránt beszélt, meghatott hangon, a Jókai nemzetsz nevében. Majd három kalapácsütést tett az alapkőre. Az első kalapácsütésnél ezt mondot­­ta: „A magyar nemzeti kultúráért.“ A máso­­diknál: „Komárom dicsőségéért.“ A harmadiké nál: „Jókai Mór halhatatlanságáért.“ és felmutatták a letartóztatási végzést. Ez közvetlenül a Tuh­acsevszkij letartóz­tatását követő napon történt. Kun Béla az utóbbi időben baráti körben nyíltan hangoz­tatta már, hogy nem ért egyet Sztálin politiká­jával és különben is tudták róla, hogy szoros kapcsolatban állt úgy Jagodával, a néhány hét­tel ezelőtt letartóztatott volt GPtt-főnökkel, mint Tuh­acsevszkij tábornokkal. Már Jagoda letartóztatása óta szemmel tarkí­tották , amikor Tuh­acsevszkij is börtönbe­ került, Kun Béla érezte, hogy jobb lesz, ha­ külföldre megy. Ezzel azonban megkésett. Már néhány nap­pal letartóztatása után hadbíróság elé állítot­ták, ahol rábizonyították, hogy elfordult a je­lenlegi orosz kormányzattól, különféle ellen­zéki akciókban vett részt és éppen azokkal a® elemekkel állott összeköttetésben, amelyek az utóbbi időben mind börtönbe kerültek, haza­árulás vádjával. Ügyét gyorsított eljárással tárgyalták és a halálos ítéletet azonnal végre­hajtották. MEGDÖBBENTŐ INCIDENS A VAKOK-­ BÓL ÁLLÓ ÉNEKKAR MIATT EGY FŐVÁ-­­ROSI MULATÓBAN. Bucuresti. Saját tud. Nagy botrány volt tegnap éjjel a bucuresti­ Str. Buzesti Cosna kerthelyiségben. Egy vakok­ból álló énekkar be akart menni a helyiségbe, de a vendéglős száz lest adott­­nekik a portási útján és nem akarta beengedni őket. A vakok­ ellenszegültek. A kapus a pincéreket hívta, akik elverték a vakokat. A vendégek meghaj­­í­tották a vakok kiáltozásait és védelmükre kel­tek. Erre óriási botrány keletkezett, a vendé­é­gek két pártra szakadtak s már-már egymás­nak estek, amikor egy szakasz ce­ndőr felvo­nulása megakadályozta, hogy a verekedés álta­lános közelharccá fajuljon. Kun Bélát rögtönítélettel kivégezték Egyik nagy olasz lap részleteket közöl az egy­kori hírhedt magyar népbiztos utolsó szerepléséről. Szökni akart, de a GPU emberei elfogták A német nagyvezérkar főnöke, Beck tábornok (x) a világkiállításra Párizsba érkezett. Látogatása magánjellegű ugyan, de azért a francia nagyvezérkar főnökének (xx) társa­ságában tekintette meg Párizs nevezetességeit.. Képünk a párizsi pályaudvaron történt ün­neplés fogadtatásról készült. Beck tábornok Párizsban. 3

Next