Magyar Lapok, 1940. október-december (9. évfolyam, 208-283. szám)
1940-11-16 / 246. szám
A képviselőház a költségvetés Varga miniszter a kereskedelem keresztényesítéséről és a visszatért részek közlekedési berendezésének fejlesztéséről beszélt Budapestről jelentik Lapunk tegnapi számában már közöltük vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter beszédének bevezető részét Beszéde lapunk zártakor még tartott, így értékes költségvetési indokolásának további részét az alábbiakban ismertetjük: közösség tudatának a hadseregben való fokozásáról beszélt előbb a miniszter, majd áttért a fegyelem fenntartásánk és erősítésének feladatára. Megállapította, hogy ebből a szempontból a magyar hadseregnél semmi kívánnivaló sincsen. A fegyelem biztosítéka az a bajtársi szellem, amely ma a legénység és a tisztikar között töretlenül él. Szükségesnek mondotta a haderőből minden politikai befolyást távoltartani, mert a hadsereg politizálása az állam pusztulását jelenti . A bevonultak családtagjainak bevált segélyezése rendszeréről s azokról a kártalanításokról beszélt azután, amiben azok részesültek, akiknek igavonó állatait, felszereléseit igénybevette a honvédség. Megemlítette, hogy a honvédség milyen önfeláldozással dolgozott az árvíz sújtotta területeiken, majd köszönetet mondott az egész magyartársadalomnak, amiért segítségére voltak a honvédség hozzátartozóinak. A repülőerők fejlesztésének szükségességére mutatott rá ezután, majd nemcsak a hadsereg, hanem az egész nemzet önellátásának szükségességét hangoztatta. A korszerű kiképzés költségeinek fokozódását ismertette, majd beszéde befejező részében emelt, hangon mutatott rá, hogy úgy a kárpátaljai előnyomulás, mint az erdélyi megszállás alkalmával a magyar hadseregben úgy a vezetés, mint a hadsereg fényesen megállta a próbát. — Azt hiszem, elemi kötelességet teljesíttek, amikor itt az egész nemzet nevében megköszönöm munkájukat. Gosztonyi Sándor, Pándi Antal és Tauffer Gábor felszólalása, után a honvédelmi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben is elfogadták, majd áttértek a kereskedelmi és közlekedésügyi tárca költségvetésének tárgyalására. A kereskedelmi tárca vitája Angyal László előadó ismertette a kereskedelmi tárcákra váró feladatokat. Hangsúlyozta, hogy hosszú évek után az Államvasutaknak ez az első költségvetése, amelynek rendes kezelése felesleget mutat. Zimmer Ferenc, Laky Dezső, Kunder Antal, Ilovszky János és Kabók Lajos szóltak hozzá a kérdéshez. A Ház péntek délelőtt folytatta a kereskedelem és közlekedésügyi tárca költségvetésének tárgyalását. Tasnádi-Nagy András elnök 10 órakor nyitotta meg az ülést. Közölte a Házzal, hogy Pál G Gábor erdélyi képviselő beadványt, nyújtott be, bejelentve, hogy a keleti és erdélyi országrészek képviselői önálló egységgé alakultak. A felíratkozott szónokok közül Müller Antal következett szólásra. Helyesli, hogy 42 millió pengőt irányoznak elő közmunkákra A képviselőhöz vitájának folytatásában Csoór Lajos sürgette a postamesterek, levélhordók és alantas beosztású vasutasok fizetésének megjavítását. Szükségesnek tartja az útrendszerközpontosítását- A költségvetést elfogadja. Piukovich József kérte, hogy a zsidó kereskedelmi ügynököket és képviselőket váltsák fel keresztény kereskedőkkel- A költségvetéstnem fogadja el. Festetich Domonkos gróf rámutatott azokra a nehézségekre, amelyek az áruhiány miatt mutatkoznak a kereskedelemben. A költségvetésit elfogadja. A felszólalásokra Varga József kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter válaszolt. Rámutatott arra, hogy a tárcája körébe eső munkakörök jelentősége, sok rendkívüli feladattal bővült. A kereskedelem ügykörének ellátása, elsősorban az árszabályozással kapcsolatos teendők miatt, a közlekedési ügyköré pedig azért, mert a visszatért területek közlekedési hálózatát be kellett illeszteni az ország közlekedésébe. A kereskedelmi átalakulás terén a háborús viszonyok óta a felelősség ig nőtt. A termelés terén, a teljesítmény fokozására, racionalizálásra, a termelésnek a megváltozott viszonyokhoz való alkalmazására, kell törekedni- A kereskedelemben viszont szabályozólag kellett eljárni. Nagyon megnehezítette a kereskedelem helyzetét, hogy sok árucikk, melyet importálni kellett, nem jut el az országba. De megnehezítette az ellátást a gyenge mezőgazdasági termelés az állatállomány csökkenése, ipari téren pedig a termelésnek a honvédelem szolgálatában történt felfokozott igénybevétele és végül mind mezőgazdasági, mind ipari téren megnehezítette az ellátást, a hála Istennek megnagyobbodó ország fokozódó szükséglete is-A visszatért területek közlekedésének és egyéb berendezéseinek fejlesztése érdekében végzett munkálatok végső fokon áldozatot követelnek minden fogyasztótól- A kormány a fogyasztási cikkek forgalmának korlátozását adagolás útján kívánja elérni. Ennek egyik módja jegyrendszer, mely jelenleg a cukornál, petróleumnál és Budapesten a zsírnál van meg. A ruházkodásnál egyelőre megfelelő megoldásnak tartja, hogy rövidesen szabványosob minőségű szöveteket és kész ruhákat juttatnakszabott áron forgalomba. A fogyasztási korlátosszasan taglalta a keresztény kereskedelemhelyzetét. Nem elég a hatóságok támogatása, a társadalomnak is támogatnia kell a keresztény kereskedelmet.. Az árkormánybiztosság kiváló munkát végzett. Hozzájárult az árellenőrzéssel a pénz értékállandóságának biztosításához- A belső vendégforgalmat fejleszteni kell A költségvetést elfogadja. Meskó Zoltán arról beszélt, hogy a zsidó kereskedők még ma is könnyebb helyzetben vannak az áru és hitelszerzés terén. Sürgette a harmadik zsidótörvényt, hogy végre rend legyen ezen a téren. Elismerően beszélt a nemzeti önállósítási alapról és a MÁV működéséről. Sürgette a teljes vasárnapi munkaszünetet- Bár bizalommal van a kereskedelmi miniszter irányában, a kormány általános politikáját helyteleníti és ezért a költségvetést nem fogadja el. Ezó intézkedések általános gazdasági jelentőségén kívül meg kell vizsgálni azoknak a kereskedelemre való kihatását is. Itt két lényeges újítást alkalmaztunk, a körzetrendszert és a kereskedők kijelölésének rendszerét. A kijelölt nagykereskedők mindenütt kizáróan keresztények. A cukor és petróleumellátást illetően a keresztényesítés 90 százalékban befejeződött A keresztény kereskedelem áruellátásának nehézségeit orvoslandó, áruellátási bizottságot létesítettek, melynek segítségével a keresztény nagy- és kiskereskedők igényeit kívánják kielégíteni. Rámutatott arra, hogy a kereskedelem keresztényesítése terén további lépés volt az 1939 évi 4-ik törvénycikk végrehajtási utasítása, melyet néhány héttel ezelőtt adtak ki-A miniszter azután a kereskedelem hitelellátásáró beszélt. Ígérte, hogy a jövőben még erőteljesebben fog érvényesülni az a törekvése, hogy a kereskedelmi pályák a keresztény magyar kereskedők számára elismertebb kenyérforrásá váljanak. Azután a kereskedőképzés színvonalának növeléséről beszélt. Rámutatott azután arra, hogy a magyar árpolitika vezetőelve a háború kitörése óta a pénz értékének megőrzése és az árszínvonal tartása volt. A központi árirányítás megkezdése óta legfontosabb feladat az árszabályozással kapcsolatos teendők ellátása. Az árkormánybiztos a jövőben gondoskodik, hogy a fogyasztóközönség alegfontosabb közszükséglet cikkek áralakulásáról, vidéki viszonylatában is gyorsan tájékozódhassák. Külkereskedelmi vonatkozásban a háborúshelyzet nehézségek elé állította a kormányt. Ezek a nehézségek Olaszország hadbalépése óta csak fokozódtak, mert a tengerentúllal való összeköttetés is megszűnt. (A miniszter ezután a külkereskedelem egy évi mérlegét és a külfölddel kötött megállapodásokat ismertette.) A belső kereskedelem terén napról-napra fokozódó teendők, ellátására önként kínálkozott a külkereskedelmi hivatal szervezetének bekapcsolása. Nagy jelentőségű a külkereskedelmi hivatalnak ebben az irányban való továbbfejlesztése, amiről rövidesen törvényjavaslat készül-A jelen költségvetés összeállítása során elsősorban arra, törekedett, hogy a visszatért területek közúti hálózatának, közgazdasági és honvédelmi szempontból való kibővítésével, új Varga József miniszter másfélórás beszéde— A szociális gondolat és a magyar sors Ára 10 fillér (3 lej)