Magyar Mezőgazdaság, 2018. április-június (73. évfolyam, 14-26. szám)

2018-04-18 / 16. szám

Módosult a zöldítési rendelet Az uniós joggal történő harmonizálás és a gyakorlati tapasztalatok jogrendbe történő átültetése révén 2018. március 30-án hatály­ba lépett a 10/2015. (111.13) FM-rendelet (zöl­dítési rendelet) módosítása, melyek lénye­gét a NAK szakembere a következőkben fog­lalta össze: Az állandó kultúrából kikerültek a kecske­­rutafajok, melyek azonban nitrogénmegkötő ökológiai fókuszterületként (továbbiakban: EFA) igényelhetők. Változnak továbbá az egyes EFA elemek definíciói is:­­ erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv: erdőterülettel közvetlenül határos, tá­mogatható szántóterületen az erdőszéllel párhuzamosan, egybefüggően minimum 30 méter hosszan elhelyezkedő, legalább há­rom, legfeljebb tíz méter széles földterület;­­ fás sáv: legalább 50 százalékban fás szárú vegetációval borított, szántóterülettel határosan elhelyezkedő, minimum három, legfeljebb tíz-húsz méter széles földterület; átlagos szélességgel rendelkező, jellemzően sávszerű kiterjedésű földterület, amely a) a szántóterülettől fizikailag elkülönül, b) teljes sávszélességében lágy szárú nö­vényzet legfeljebb öt, mesterséges elem legfeljebb két méter hosszan sza­kítja meg, és c) a szántóterülettel legalább harminc méter hosszan szomszédos; (Fás sáv és az egységes kérelmében bejelentett szántóterület között legfeljebb öt méter szélességű, szilárd burkolattal nem fe­dett egyéb terület lehet.) - táblaszegély: legalább 50 százalékban lágy szárú növényzettel borított, legalább három és legfeljebb húsz méter átlagos szé­lességgel rendelkező, földterület, amely a szántóterülettől fizikailag elkülönül, azzal közvetlenül, egybefüggően legalább har­minc méter hosszan határos, továbbá teljes sávszélességében mesterséges elem legfel­jebb két méter hosszan szakítja meg. Az ökológiai jelentőségű területként fi­gyelembe vett táblaszegélyen mezőgazda­­sági termelés nem folytatható, azon kizáró­lag kaszálás, legeltetés, valamint mechanikai gyomirtás történhet. Az idei évtől megszűnik a külön vizesárok­­kategória, valamint a fasor, mely utóbbi - ahol releváns - ott beolvad a fás sáv elembe. A konyhakert fogalma a következőkép­pen alakul: „olyan, a gazdaság más földterü­leteitől elkülöníthető terület, amelyen a gaz­daság jellemzően saját felhasználására ter­melést folytat, és teljesülnek a mezőgazda­­sági üzemre vonatkozó jogszabályi előírások és támogatási jogosultsági feltételek". A növényvédőszer-használati tilalom miatt meghatározzák a növényvédő szer fogalmát. Az állandó gyepterület kapcsán újdonság, hogy a nád nem képezi a gyepalkotó fajokat, azaz, ha a nád domináns az adott vegetáció­ban, úgy a terület gyepként támogatásra nem jelölhető. Diverzifikációhoz köthető változások Egyazon nemzetségbe tartozó kultúrák közül a tönkölybúza (Triticum spelta) külön­böző növénykultúrának tekintendő. Vető­magkeverék használata esetén, ha a vető­magkeverékek összetevői legalább egy kom­ponens tekintetében egymástól eltérnek, ak­kor a keverékeket különböző növénykultúrá­nak kell tekinteni. Kedvezően változnak a diverzifikáció alóli mentességi feltételek, miszerint, nem kell di­verzifikálnia annak, akinek a szántóterület mérete 10 hektárnál kisebb; akinek a szántó­­területe több mint 75 százalékban parlagon hagyott terület, ideiglenes gyepterület, hüve­lyes növénnyel bevetett terület - nitrogén­­megkötők -, vagy ezek kombinációja. A fenn­maradó terület meghaladhatja a 30 hektárt, tehát a korlátot eltörölték. Állandó gyep: pontosították, hogy vis maior ismételten akkor nem jelenthető feltört állandó gyepre, ha a vis maior a visszatelepí­tési kötelezettség alól mentesítené ismétel­ten a gazdálkodót. EFA A hazai szabályozásban is rögzítették, hogy az EFA kötelezettség megállapításakor szántóterületnek minősül: - minden szántóföldi kultúrával hasznosí­tott terület - beleértve a parlagterületeket is -, - FIMKA védett tájképi elem (fa- és bokor­csoport, gémeskút, kunhalom, magányosan álló fa, kis kiterjedésű tó) területe, - támogatható területként nyilvántartott szántó területére eső vízvédelmi sáv és táb­laszegély, rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény és­­ minden EMVA jogcímen történt erdőte­lepítés, amely a 2008. évben MePAR-ban tá­mogatható területenként szerepelt. A rövid vágásfordulójú fás szárú energeti­kai ültetvény és a támogatással létesített er­dőterületek akkor is beleszámítanak az alap­értékbe, ha azokat a gazdálkodó nem jelölte EFA-nak. Bevezették a táblával szomszédos EFA fás sávot, táblaszegéllyel közvetlenül határos fás sávokat, táblaszegélyek megfelelő paraméte­rek esetében (másodlagos EFA). A táblaszin­tű EFA elemek vonatkozásában bevezették a növényvédőszer-használati tilalmat (beleért­ve a csávázószert is). Ezen tilalom ismereté­ről és alkalmazásáról a gazdálkodónak az egységes kérelemben nyilatkoznia kell, vala­mint vezetnie szükséges a Gazdálkodási Napló GN01, GN06, GN07 betétlapjait, me­lyeket öt évig meg kell őriznie. Ha a mezőgaz­dasági termelő a tilalmi időszakon kívüli idő­szakban használ növényvédő szert, akkor arra vonatkozóan a GN10 betétlapjait is ve­zetnie kell igazolásként. Tilalmi időszakok: - parlag: január 1-jétől augusztus 31-éig, - nitrogénmegkötő növények: • egynyári növények esetén a vetéstől a betakarításig, • évelő növények esetén az igénylés nap­tári évének azon részében, amely alatt a növény a területen van, • csávázott vetőmag használata esetén az évelő növénnyel bevetett terület a ve­tést követő évben vagy években kerül­het elszámolásra­­ ökológiai másodvetés - erdőszélek menti sáv: • egynyári növények esetén a vetéstől a betakarításig, • évelő növények esetén az igénylés nap­tári évének azon részében, amely alatt a növény a területen van, • csávázott vetőmag használata esetén az évelő növénnyel bevetett terület a ve­tést követő évben vagy években kerül­het elszámolásra. - energetikai célú fás szárú ültetvény: fennállás időszakában sem növényvédő szer, sem műtrágya nem használható A növényvédőszer-használati tilalom alól kizárólag a 94/2015. (XII. 23.) FM-rendelet kö­vetkező vis maior eseményei mentesíthetik a mezőgazdasági termelőt: az ügyfél növény­­állományának egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés; zár­lati, vagy Magyarország területén még nem honos károsító, illetve károkozó ellen hozott hatósági intézkedés. Nitrogénmegkötő növé­nyek esetében a minősített vetőmag-haszná­­latot nem csak címkével, hanem számlával, illetve a minősítést igazoló bizonyítvánnyal is igazolhatja a gazdálkodó. Az ökológiai fókuszterületi mentességi ka­tegóriák esetében is törölték a 30 hektáros korlátot, tehát a meghatározott százalékos ér­tékek vonatkozásában a fennmaradó szántó­­terület meghaladhatja a 30 hektárt. Az ökológiai másodvetésben alkalmazha­tó növények körébe beemelték a „melioráci­ós retek" növényt. A nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület szorzószáma 0,7-ről 1-re, míg a rövid vágásfordulójú fásszárú energetikai ültet­vény esetében a szorzó 0,3-ról 0,5-re emel­kedett. (NAK/Sztahura £) 2018. ÁPRILIS 18. ♦ MAGYAR MEZŐGAZDASÁG

Next