Magyar Műhely, 1981. július (19. évfolyam, 64. szám)
1981 / 64. szám - Petőfi S. János: Szöveg és jelentés
PETŐFI S. JÁNOS SZÖVEG ÉS JELENTÉS E. Ebben a tanulmányban két kérdéssel kívánok foglalkozni: 1) A ’szöveg’, ’jelentés’ és ’interpretáció’ terminusok értelmezésével, valamint a szöveg és jelentés különböző megjelenési formáival; 2) Erdély Miklós téziseinek (« Tézisek az 1980-as Marly-i konferenciához ») kritikai elemzésével. 1. Szöveg, jelentés, interpretáció Bár a nyelvészetben alig van olyan terminus (metanyelvi kifejezés), amit valamennyi nyelvész azonos értelemben használna, a ’szöveg’, ’jelentés’ és ’interpretáció’ terminusok a par excellence nem meghatározott értelmű terminusok közé tartoznak. E meg nem határozottság néhány alapvető megnyilvánulási formájára szeretnék a következőkben néhány példát hozni. 1.1. Elemezzük kiindulópontként az úgynevezett szemiotikai háromszöget. Lyons Introduction to Theoretical Linguistics című művében a szójelentés kérdéseit tárgyalva a jelentéssel kapcsolatos alapvető relációkat a következő ábra alapján elemzi: 1. ábra Lássuk egy példán, hogyan függnek össze az elemek. Vegyük példának az « író » szót, aminek formája az « í », « r » és « e » hangok (vagy betűk) rendezett egymásutánja. Azoktól az eltérésektől eltekintve, amelyek különböző személyeknél e hangok kiejtésében (vagy e betűk írásképében) fennáll Word tst 61 Meaning (Concept) {[jelentés (értelem)] [forma] [referált/jelölt] 36