Magyar Múzeumok, 1997. 3. szám (Vol. 3.)
MŰHELY - Németh Lászlóné: Költségvetési rendszer felépítése, gyakorlati tapasztalatok a finanszírozás terén a Magyar Nemzeti Múzeum gazdálkodásán keresztül
MŰHELY Ha az eltöltött időt nézzük, akkor messze az utolsók közt szerepelnek. A logikus magyarázat szerint, a valóban egyszerű, könnyen kezelhető felülettel rendelkező rendszer után a látogató a „körmönfontabb“ CD felülettől valószínűleg megijed és inkább elhagyja ezt a fejezetet. Szerencsére hamarosan kitűnő kontroll lehetőséggel rendelkezünk ebben a tekintetben, mert elkészült a „Mátyás király “ teljesen rendszerintegrált verziója. A felhasználói körről adataink alapján annyit tudunk mondani, hogy a rálépések és az eltöltött idő terén a magyar és az angol verzió között kb. 2/3-1/3 a megoszlás aránya. Készül azonban a statisztikai rendszer újabb modulja, amelyet éppen ezen adatok gyűjtésére terveztünk. Igyekeztünk a kérdéseket úgy összeállítani, hogy a felhasználó ne unjon bele, de legyen lehetősége saját véleménye kifejtésére is, lehetőleg nemcsak lakonikus igen/nem formában. A nyolc kérdés nagyobb része arra vonatkozik, mennyire tetszett a rendszer, míg másik részük - talán nem pontos szociológiai fogalmakkal - a felhasználók összetételét igyekszik majd feltérképezni. Ismereteink szerint ez az első kísérlet arra Magyarországon, hogy a multimédia rendszerek múzeumi alkalmazását a látogatók szempontjából értékeljék a szakemberek. Ezek az alkalmazások kiváló lehetőségeket biztosítanak nemcsak a statisztikai adatgyűjtésre, de a kiértékelés utáni gyors változtatásokra is. A rendszerek tervezése során végig szempont volt, hogy tartalmukat gyorsan és egyszerűen lehessen majd változtatni, bővíteni (akár jelentős mértékben is), ami egy állandó kiállítás hagyományos részeit tekintve már komoly beavatkozás. A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállítása a megnyitás óta parázs viták tárgya, igaz ezekben a vitákban a multimédia vajmi kevés figyelmet kapott. Talán, ha a fentiekhez hasonló, egzakt megfigyelést és értékelést lehetne végezni a kiállítás más részein is, akkor a nem kevés szubjektív „számonkérés“ helyett tényeken lehetne vitatkozni. ■ Jegyzetek 1. Lásd a szerző írását a Magyar Múzeumok 1996/3. számában. 43-45. o. 2. Bemutatása megjelent a CI Panoráma 1997-es számában. 3. Minden képernyő kép egyben önálló lap, önálló tematikai egység. 4. Mátyás király és kora: Magyar koronázási jelvények. 5. A nyári hónapokban majd remélhetőleg változik az angol javára. 6. Lásd pl. a Magyar Múzeumok 1997/2. 30-32. o.-n. Költségvetési rendszer felépítése, gyakorlati tapasztalatok a finanszírozás terén a Magyar Nemzeti Múzeum gazdálkodásán keresztül* Németh Lászlóné A kulturális örökséget őrző és bemutató múzeumoknak jelenleg 83%-ban állami támogatásból, 17%-ban saját bevételből kell gazdálkodniuk. Az ország romló gazdasági helyzete miatt az állami támogatás évről-évre csökken, ezt bizonyítja, hogy 1994-ben ez a rész még 92% volt. Az utóbbi öt évben a múzeum működési költségvetés-szerkezete fölbomlott. Pl. amíg 1994-ben az összköltségvetés 40%-át tette ki a működéssel kapcsolatos személyi jellegű kifizetés és ennek társadalombiztosítási és egyéb járulék vonzata, ez az arány ‘97-re már 70%ra tolódott el. A dologi kiadásokra mindössze 30% maradt, ez az épület üzemeltetésére fordítandó. Itt jelentkeznek azok a költségek, mint világítás, fűtés, víz, posta, épület, gépek, biztonságtechnikai karbantartások, takarítás, stb. ahol az infláció hatása a legnagyobb. Arra a szakmai alapfeladatra, amire az intézmény létrejött, az összköltségvetés mindössze 4%-a jut. A dolgozók átlag nettó bére akkor, amikor több mint 42%-a diplomás, több nyelven beszél, több éves munkaviszonnyal rendelkezik, '97-re havi nettó 26.800 Ft. Minden múzeumról elmondható, hogy összköltségvetésének 48-52%-a valamilyen címen - adó, járulékok -visszaforog az állami költségvetésbe. Egy 300 milliós költségvetésből valójában 156-144 millió marad az intézménynél nettó felhasználási lehetőségként. A kincstári rendszer bevezetése az intézmények számára egyelőre többletmunkát jelent. A naptári évre szóló költségvetés 1/12-ed részre történő lebontása, keretmegnyitása nehézséget okoz, főleg a kisebb intézményeknél. A tevékenység egyik intézményben sem olyan, amely a gyakorlatban lehetővé tenné az egyenletes keretfelhasználást. Pl. télen nem lehet régészeti ásatásokat folytatni, egy-egy felbukkanó értékes műtárgy vásárlását nem lehet ütemezni. A havi keret megnyitásánál jobb lenne, ha az intézmények mindig az előző hónapban igényelhetnék a következő keretet a Kincstártól. Mindez gördülékenyebb gazdálkodást eredményezne. Központi cél a működési költségvetésnél az állami támogatás csökkentése más források bevonásával. Itt jelentkeznek a szakmai feladatokkal kapcsolatos különféle pályázatok. Egy múzeum pályázhat a fenntartó minisztériumnál, a Nemzeti Kulturális Alapnál, az önkormányzatnál és sok más különböző helyen. A költségvetésben az úgynevezett program- és feladat-finanszírozás formája, megítélésem szerint, ma még nem igazán eredményes. Túl nagy a bürokrácia és az idővel való versenyfutás. Mire egy-egy pályázat lezáj-Budget structure and practical experience in financ ing as illustrated by the budget of the Hungarian National Museum* At present the museums preserving and presenting the cultural heritage have to cover their financial costs from the state subsidy (83%) and their own revenues (17%). Owing to the deteriorating economic situation of Hungary'. the state subsidy decreases from year to year, as shown by the fact that the state subsidy amounted to 92 per cent of the budget in 1994. Over the past five years the internal structure of the * Extracts from the document presented at the 'Internal and External Museum Contacts’ workshop of the Dutch-Hungarian Museum Management Symposium. * Kivonat az 1997. április 9-i Holland-magyar múzeumi menedzsment szimpózium anyagából, a múzeum „külső és belső" kapcsolatrendszere témakörből. 11