Magyar Múzeumok, 2008. 6. szám (Vol. 14.)
KÖZÉPPONTBAN. A RENESZÁNSZ ÉV - Buzás Gergely: A magyarországi reneszánsz építészet emlékei a Magyar Nemzeti Múzeum és a Visegrádi Mátyás Király Múzeum kiállításain
múzeumok (...) térszkennelések, három dimenziós modellek képei és a belőlük készült animációs filmek láthatók tablókon, posztereken, kivetítőkön és monitorokon. Búzás Gergely: A magyarországi reneszánsz építészet emlékei a Magyar Nemzeti Múzeum és a Visegrádi Mátyás Király Múzeum kiállításain A Reneszánsz Év 2008. rendezvénysorozata keretében a Magyar Nemzeti Múzeum és filiája a visegrádi Mátyás Király Múzeum két új kiállításon is a reneszánsz kor építészetét mutatja be. Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum épületében október-november hónapban a Reneszánsz Látványtér, Virtuális utazás a múltba című kiállításon az 1480- as és 1580-as évek közötti évszázad Magyarországi építészetének legfontosabb emlékeiből tekinthet meg reprezentatív válogatást a látogató. Ezek az emlékek azonban szinte kivétel nélkül elpusztult épületek, legfeljebb átépített részleteik, romjaik és kőfaragványaik töredékei maradtak ránk. E kiállítás rendezői nem elégedtek meg azzal, hogy csak ezeket a töredékeket tárják a látogatók elé - bár ezekben sincs hiány: a kiállításon mintegy 200 kiemelkedő jelentőségű későgótikus és reneszánsz kőfaragvány látható az ország minden tájáról - de különös hangsúlyt helyeztek az egykor volt épületek rekonstrukciójának bemutatására is. Ehhez a modern kutatás- és kiállítástechnika számos eszközét felhasználták. Fotogrammetriai felmérések, térszkennelések, három dimenziós modellek képei és a belőlük készült animációs filmek láthatóak tablókon, posztereken, kivetítőkön és monitorokon. A kiállítás első része a korszak két, egymás mellett élő építészeti stílusának, a későgótikának és a reneszánsznak a formakincsével ismertet meg. A későgótikát elsősorban a bonyolult szerkezetű és gazdag formaképzésű hálóboltozatok képviselik. Az antik formakincset felelevenítő reneszánsz klasszikus tagozatait elsősorban a budai királyi palotából származó faragványokon mutatja be a kiállítás. Mellettük egy gazdag sorozat látható azokból 15-16. századi, jobbára illusztrált építészeti traktátusokból, melyek e stílus formakészletét egész Európában elterjesztették. A kiállítás következő része Mátyás és a Jagellók palotaépítkezéseit mutatja be: a visegrádi és a budai királyi palotát, a tatai várat és a nyéki villát. A reneszánsz először ezeken az uralkodói építkezéseken jelent meg Magyarországon. A visegrádi palota reneszánsz elemeket is tartalmazó későgótikus épülete valamint gótikus és reneszánsz kútjai maketteken jelennek meg. A palota épületét és címerdíszes későgótikus zárterkélyét, valamint a hatalmas visegrádi várrendszert számítógépes modellek ábrázolják. A budai palotáról szintén virtuális modell nyújt képet. Egy kivetítőn láthatják a kiállítás látogatói a budai palota híres, loggiás belső udvarának a legújabb kutatási eredmények alapján készült rekonstrukcióját. Itt tekinthető meg az a nemrégiben előkerült két monumentális vörösmárvány párkánydarab, amely nagy valószínűséggel a budai palota Herkules-domborművekkel díszített Mátyás-kori díszkapujának keretéből származik. Szintén a kiállítás újdonsága a tatai vár H. Ulászló kori reneszánsz loggiájának bemutatása. A következő terem a Mátyás és Jagelló-kori egyházi központok néhány kiemelkedő reneszánsz emlékét mutatja be. Esztergomból a mindenki által jól ismert, A visegrádi palota címeres erkélyének rekonstrukciója