Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)

ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)

nyait magánúton végezte. Tanára Studer O. volt. A szombathelyi reálgimnázium tanára. A Faludy F. reálgimnáziumban a karéneket, a Zenedében zeneelméletet tanított. A Kultúr­­egyesület zenekarának és több kamarazene­társaságnak volt tagja. Templomban gyakran szólózott. Zenetörténeti előadásokat tartott és a helyi lapokba kritikákat írt. Radványi Ottó tanár, Simontornya. *1899, Losonc. Zenei tanulmányait magánúton foly­tatta. Hajdúnánáson, Nyíregyházán és Süme­gen több zenekart szervezett és vezetett. Mint kísérő zenész és mint hangszerelő is dolgozott. Szerzeményei: chansonok, magyar dalok, vonóskvartett (10 tétel Gyermekszoba c. Hubay 3.-nek ajánlva), oratórium (Báthory István 400. évfordulójára), indulók (Mussolini­nak ajánlva és két levente induló), stb. Meg­szervezte és 2 éven át vezette a Simontor­­nyai Bőrgyári Fúvószenekart, majd a Simon­­tornyai Ref. Vegyeskar vezetését vállalta el. Vezénylete alatt két­ dalosversenyeken is résztvesznek. Jelenleg édesanyja özv. Rad­ványi Gyuláné sz. Márky Anna által össze­gyűjtött mintegy 500 darab igen régi magyar nóta sajtó alá rendezésével foglalkozik. Ragyóczy Jolán (Hannig Pálné) zongora­­tanárnő. Tanulmányait a Zeneművészeti Fő­iskolán végezte, ahol a zongora­ szakon 1930- ban oklevelet nyert. Tanárai: Hegyi E., Ste­fániai I. A Magyar Női Zongorakvintett tagja. Mint ilyen számos bel- és külföldi hangver­senyen vett részt, így a budapesti és a ró­mai rádióban is. A rádióban 1929 óta állan­dóan szerepel önállóan és a Szfer. Zenekar­ral mint szólista. 1931-ben fellépett a japá­nok tiszteletére adott díszhangversenyen a Dunapalotában. A Baár-Madas ref. leány­­líceum zongoratanárnője. Rajna Sándor zeneszerző, karnagy. *1888, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Fő­iskolán folytatta. Tanára: Koessler. Szerzemé­nyei: Könnyű zene, zenekari művek (Magyar ünnepi nyitány, Királyért és hazáért, Megjött a hős, bluett stb. stb.). Szerzeményei a rá­dió műsorán is szerepeltek. Mint karmester több színházban működött. 1929 óta szim­­fonikus zenekart dirigál. Gyakran szerepelt mint zongora­kísérő. Énekpedagógiával és korrepetálással is foglalkozik. Rajnai Amália (Sztojanovits Jenőné) zene­tanárnő, áll. eng. magánzeneiskola igazgató. *1875, Budapest. Tanulmányait a Nemzeti Ze­nedében és a Zeneművészeti Főiskolán vé­gezte, ahol 1912-ben középiskolai énektanítói oklevelet nyert. Tanárai: Zimai L., Aggházy K. Éveken keresztül énektanára volt a rákosligeti polgári iskolának. Sok — főképpen kamara­zene — hangversenyen szerepelt. Zeneisko­láját 1900-ban Rákosligeten alapította. Jelen­leg Budapesten áll. eng. magánzeneiskolája van és a zongora-tanszak vezetésével foglal­kozik. Rajter Lajos karnagy. *1906, Bazin. Tanul­mányait a wieni zeneművészeti főiskolán, a mesteriskolát Dohnányinál végezté. Szerze­ményei: zenekari művek, kamarazeneművek (Divertimento c. zenekari kompozíciója 1932- 46- ben a szfér. pályadíját nyerte). Többször szerepelt mint vendégdirigens Svájcban és Ausztriában, Prágában és Pozsonyban. 1934 óta a magyar rádió karnagya. Rákos Viktor énektanár. *1897, Budapest. Énektanulmányait Budapesten Anthes Gy.-nél és Berlinben Stückgold és Chorst kamara­énekeseknél végezte. Énektanítással foglal­kozik 1928-tól 1931-ig Németországban, azóta Budapesten. Ráthfalvi-Ruszinkó Nándor zeneszerző, kar­mester. *1898, Pestszenterzsébet. Zenetanul­mányait a Zeneművészeti Főiskolán folytatta. Szerzeményei (kb. 80 mű): indulók, inter­mezzo, szvit, magyar dalok, táncdalok, stb. Ismertek: őrségváltás, Texas song, Szere­­ted-e még az orgonavirágot, Papírkatonák dísszemléje, stb. Műveit a rádióban a ka­tona-, postás- és rendőrzenekarok, továbbá több szalonzenekar játsza. Hanglemezre Kal­már Pál, Fekete Pál és Ambrózy Ferenc éne­kelték szerzeményeit. Tagja 1930-tól a Zene­szerzők Szövetkezetének. Jelenleg a Pest­­szenterzsébeti Levente Zenekar karmestere. Mint hangszerelő működik gramofon- és film­gyáraknál. Ratvay János, Szeged. *1903, Szeged. Mint dalos részt vett a soproni, debreceni, szegedi, budapesti országos versenyeken. A Szegedi Dalárda és Oratórium Egyesület tagja 1925 és titkára 1932 óta. A Szegedi Dalos­kerület titkára 1932-től. Az OMDSz-től 10 éves működéséért oklevelet kapott. Recska Ilona zenetanár, Baja. Tanári okle­velet nyert a Zeneművészeti Főiskolán. Ta­nára Laub I. Áll. eng. magániskolája van. Szá­mos jótékonycélú és kultúrelőadáson mint hangversenyművésznő működött közre. Reiner Frigyes karmester. *1892, Budapest. Zenei tanulmányait a Nemzeti Zenedében és a Zeneművészeti Főiskolán végezte. Tanárai: Thomán, Koessler és Szendy. Oklevelet nyert 1910-ben. 1911-ben karmester a Vígoperá­­ban, 1912-ben a laibachi színház, 1913-ban a Népopera karmestere. Innen F. Busch a drez­dai operához szerződteti (1914—21). Európai és amerikai vendégszereplések után (milánói Scala stb.), 1922-ben a Cincinnati Filharmoni­kusok igazgatója és karnagya. 1929-ben a newyorki filharmonikusok karnagya. 1932 óta a philadelphiai opera igazgatója, karnagya és tanára a Curtis akadémia karnagyképző tanfolyamának. Utolsó budapesti vendégsze­replése 1933-ban. Reiner Károly ny.­ig. kántor-tanító, Makó. *1870, Arad. Kántor-tanítói oklevelet szerzett és egyházzenei kurzusokat hallgatott. 18 évig Ujarad főkántora és egyházi karnagya volt. 1930-ban alakította a Makói Filharmonikus Zeneegyesületet, melynek két évig karnagya volt. Jelenleg zenetanítással foglalkozik. Reinitz Béla dr. zeneszerző. *1878, Buda­pest. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Szerzeményei: Ady-, Petőfi-, Vajda-dalok. Har­minc kabaré-dala jelent meg (Bárd kiad.) Er­­dé Viktor név alatt. Árnyak Haarlem fölött c. 3 felv. daljátéka német színpadokon ke­rült színre (1930). Barlangvasút 1934-ben.

Next