Magyar Nemzet, 1901. július (20. évfolyam, 166-191. szám)

1901-07-07 / 171. szám

1901. július 7. MAGYAR NEMZED­­ oszlopot zalathnai terméskőből faragják ki ugyan­annak a faragóis­kolának növendékei, a melyet Lukács Béla alapított szülővárosában Zalathnán. — Walkó Lajos halála, Walkó Lajos halála mindenfelé nagy részvétet keltett. A Magyar Le­számítoló- és Pénzváltó­ Bank tegnap és ma szá­mos levelet és táviratot kapott, melyek a Walkó Lajos halálán való részvétet tolmácsolják. Széll Kálmán miniszterelnöktől a következő távirat ér­kezett Rátótról : »Legmélyebb fájdalommal értesülök Walkó Lajos váratlan elhunytáról. Érzem a pótolhatatlan veszteséget, mely az intézetet érte. Felejthetetlen lesz előttem emléke. Fogadják egykori elnöküktől, ki önökkel együtt gyászolja a nagy veszteséget, a legmélyebb részvétet. Széli.« Részvétét fejezte ki Hegedűs Sándor kereske­delmi miniszter is a következő táviratban: »Walkó Lajos derék igazgatójuk halála fölött mély részvétét fejezi ki és kéri ennek a családnál leendő tolmácsolását Hegedűs Sándor.« Rakovszky Istvántól, az állami számvevőszék elnökétől, az alábbi távirat érkezett Gradoból: »Igaz részvéttel osztozom bánatukban a derék ember és kitűnő igazgató elhunytával. Rakovszky István.« Walkó Lajos temetése ma délután öt óra­kor volt nagy részvét mellett. — Államtisztviselők mozgalma. Az állami tiszt­viselők mozgalmának fővárosi bizottsága pénteken tartotta második ülését Benedek Sándor közigaz­gatási ítélőbíró elnöklésével. Elhatározta az ülés, hogy az országos kongresszus előkészítésére bizott­ságot küld ki, a­mely a Köztisztviselők Országos bizottságával közösen és immár egyértelműleg fog eljárni. Felkéri a fővárosi bizottság a vidéki bi­zottságokat, hogy a kongresszust Budapesten tart­sák meg. A szombathelyi összes állami tisztviselők közre­működésével ez évi június hó 27-ik napján a kö­vetkező határozatokat hozta: I 1. Az értekezlet örömmel üdvözli az állami tisztviselők helyzetének javítására a tordai állami tisztviselők által megin­dított, a szegedi, gömörkishont vármegyei és zala­egerszegi állami tisztviselők által nagy erővel fel­karolt mozgalmat s ahhoz való csatlakozását ki­jelenti : szükségesnek tartja, hogy ez év szeptember havának elején Budapesten országos tisztviselői kongresszus tartassák; a kongresszus megtartására Budapestet tartja a legalkalmasabb helynek, mint a­hová az ország minden részéből a legkönnyebben eljuthatni; kimondja, hogy az országos kongresz­­szuson, tartassák az akár Budapesten, akár Szege­den, mindenesetre képviselteti magát, de annak módozataira nézve a további lépéseket a szegedi intézőbizottságtól várja; a tisztviselői kérdés ren­dezése tekintetében a következő kérelmek teljesí­tését kéri és várja a törvényhozástól: 1. Az ál­lam tekintélyét is emelő tisztességes megélhetés biztosítása végett a fizetés és lakáspénz oly mér­tékben való felemelését, hogy a fizetés legalább is az osztrák állami tisztviselőkével, a lakáspénz pe­dig a katonatisztekével egyenlő legyen. 2. A nyug­díjtörvénynek kedvezőbb megváltoztatását, különö­sen a teljes fizetést biztosító szolgálati idő, az özvegyi nyugdíj, gyermeknevelési pótlék és teme­tési járulék, valamint a nyugdíjjal járó lakáspénz tekintetében. 3. A fizetés fokozatos emelkedésének biztosítását, előléptetés hiányában kárpótlék alak­jában. 4. A tisztviselők gyermekeinek az állami és az államilag segélyezett tanintézetekben való tandíjmentességét. 5. A szolgálati pragmatikát, a tisztviselőnek az államhoz, tisztviselőtársához, fel­jebbvalójához és alantasához való viszonyának ren­dezése végett. A Topán­falván lakó állami tisztviselők is öröm­mel s egyesült erővel csatlakoznak a tordai moz­galomhoz. Nagy számmal jelentek meg a topánfalvi királyi járásbíróság tagjainak felhívására a június hó 23-án kitűzött értekezleten s állandó bizottsággá alakulván, megválasztották intéző elnökké Budov­­szky János járásbirót, jegyzővé Jancsó Gyula er­dészt, ezután elhatározták, hogy országgyűlési kép­viselőjük figyelmét e mozgalomra felhívják. A nyitrai állami tisztviselők vasárnap, június 30-án délelőtt népes értekezletet tartottak Maróty Antal m. kir. táblabiró elnöklete alatt. Az értekez­leten határozatukig kimondották, hogy csatlakoznak a tordaiak által megindított mozgalomhoz. Kimon­dották továbbá egy országos tisztviselői kongresz­­szus tartásának szükségességét, a kongresszus he­géül Budapestet jelölték ki. — Házasság. Szabó Gábor eljegyezte Sebald Irma kisaszszonyt Budapesten. — Beöthy Zsiga halála. Beöthy Zsiga halála alkalmából Wlassics miniszter a következő levelet intézte Rákosi Jenőhöz: Kedves barátom! Szép reményekre jogosító Zsiga öcséd elhunyta alkalmá­ból, a­ki oly híven látszott ápolni családodnak iro­dalmi és művészeti hagyom­ányait, mélyen átérzett részvétemet fejezem ki és baráti szívvel osztozom gyászodban. Igaz hived Trzacsics. — A lipcsei kongresszus. A múlt hónapban a kiadók tudvalevőleg Lipcsében kongresszusra gyűltek össze. A kongresszus lefolyásáról az »Újság­kiadók Lapja« bő tudósítást közölt s ezt most a kongresszus elnöke a következő, Zilahi Simonhoz, a Magyar Újságkiadók Országos Szövetsége elnöké­hez intézett levélben köszöni meg. »Igen tisztelt Kortárs úr! Hálás köszönettel és kiváló örömmel láttam az »Újságkiadók Lapjá«­­nak nekem megküldött példányában a kimerítő je­lentést, melyet ön a lipcsei kongresszusról közölt, de mindenekfölött örömömre szolgál, hogy a kon­gresszus munkája, nemkülönben annak szórakoztató része az ön tetszését kivívta. Engedje meg, hogy önnek s magyar kollégáinak még külön is köszö­netet mondjak az ön megjelenéséért s munkássá­gáért, melyet a szakosztály tanácskozásán, külö­nösen pedig a szerzői jogot illető kérdés megvita­­­­tásában kifejtett. Büszkék lehetünk, ha önnek úgy a kongresszuson, mint a magyar sajtóban kifejtett erélyes tevékenysége a magyar szerzői jog dolgá­ban egy új korszakot fog nyitni. Fölösleges talán mondanom, hogy az ön munkájának a legjobb sikert kívánom. Abban a reményben, hogy szerencsém lesz önnel még a legközelebbi kongresszus előtt valahol találkozni, maradtam, magyar kollégáinkat szívből üdvözölve, Lipcse, 1901. július 3-án, kitűnő tisz­telettel Brockhaus Albert.« — Az elmaradt monszun. Simlából érkezett távirat szerint a monszun-szél elmaradt. A ju­nius első napjaiban beállni szokott nyugati szél, a monszun nyitja meg Kelet-Indiában az esős évszakot. Ha kimarad, akkor nincs eső, kiszá­rad pár hét alatt minden, s pusztító éhhalál dühöng Indiában, mely százezrével szedi áldo­zatait. Érthető, hogy mily rémületet kelt Indiá­ban a monszun elmaradása. India egész észak­­nyugati része, beleértve Gudseratot, Közép-India fensíkjának északnyugati részét, valamint az Indus és Ganges síkjai a múlt hét óta nem kaptak esőt, s ennek rettenetes következményei máris mutatkoznak a növényzeten. — Krüger apó unokahúga, Krüger Fanny kisasszony, a­kit rokoni kötelék fűz a Délafrikai Köztársaság ősz elnökéhez, jelenleg San­ Francziskó­­ban hangversenyez a búr sebesültek javára. A búr művésznő kiváló énekesnő s amerikai körútján nagy sikereket ért el. Érdekes, hogy a hangver­senyt búr asszony, Dewett vezér unokahuga ren­dezi. Krüger kisasszonyt ismerik már Amerikában, mert régebben színházakban is fellépett s szép hangjával feltűnést keltett. — A spanyol kolostorok botránya. Alig van nap, hogy újabb botrányok hire ne érkeznék Spanyolország egyik-másik kolostorából. Az egész spanyol közvélemény­mód felett föl van háborodva, annyival is inkább, mert kiderült, hogy az utóbbi három év alatt kétszáz apácza szökött meg a ko­lostorokból, részint a kegyetlen bánásmód miatt, részint a miatt, hogy az erkölcsük ellen akartak merényletet elkövetni. ILloveras Narcisa apáczát, ki a minap a barcelonai Szent­ Jeromos-kolostor templomának a kórusáról leugrott, hogy elmene­küljön, sérülései miatt a kórházba vitték. A kór­házban apáczák az ápolónők, ezek s a jezsuiták annyira elzárták minden avatatlan elöl a kórházat, hogy Lloveras-szal senki sem beszélhet. Mint min­den hasonló esetben, úgy most is akadtak orvosok (az egyik a kolostor orvosa, a másik kettő pedig hírhedt ultramontán), a­kik bizonyítványt állítot­tak ki arról, hogy Lloveras hisztérikus rohamában követte el tettét,­­de most már megbánta a kór­házban s a Szent­ Jeromos-kolostorról csakis dicsé­retest tud mondani. Alig várja, hogy fölgyógyul­jon, — első dolga lesz visszatérni a kolostorba.« Vagyis erőszakkal fogják visszavinni. A legutóbbi botrány Carcagentében történt, hol Imelda nővért a főnöknő a többi apáczával az ágyhoz köttetett, »mert meg volt szállva az ördögtől.« A szeren­csétlent azután­­egész éjszaka verték, hogy az ördögöt kiűzzék belőle. A világi hatóság, mely erről tudomást szerzett, nem lépett közbe, mert megelégedett a főnöknő azon magyarázatával, hogy Imelda azért ordított egész éjszaka, mert őrült. — Kiállítás M.-Szigeten. A Mármarosmegyei Mezőgazdasági Egyesület augusztus 25-étől szep­­tember 2-áig mezőgazdasági és iparkiállítást ren­dez Mármarosszigeten. Nyegre László képviselő vezetésével ma küldöttség járt a minisztereknél, hogy őket a kiállításra meghívja. Széll Kálmán, Hegedűs és Lukács miniszterek szívesen fogadták a küldöttséget és Hegedűs és Lukács miniszterek megígérték, hogy a kiállítást meg is fogják láto­gatni. A küldöttség ezután Darányi földművelés­ügyi miniszterhez ment és őt is meghívta a kiál­lításra. — A börze áldozata. Erik Rezső, az Osztrák Magyar Bank számvizsgálója, — mint Bécsből az E. U.-nak jelentik — agyonlőtte magát hivatali szobájában. Öngyilkosságának az az oka, hogy elvesztette a börzén felesége vagyonát. — A cseh-orosz barátkozás. Prágából távira­toztak az E. U.-nak, Klima dr., a­ki tagja volt az orosz vendégeket fogadó bizottságnak, a következő táviratot küldte Rittich orosz tábornoknak: A cseh szokolisták szivükből fakadó köszöne­tet mondanak exczellencziádnak az ünnepünkön való részvételéért s arra kérik, hogy ezt a hálájukat fejezze ki az egész szent Oroszországnak. Erre a táviratra Rittich tábornok a következő feleletet küldte: Boldognak vallom magamat, hogy érzésemet nálatok kifejezhettem. Táviratotokat el fogom kül­deni Pétervárra. Üdvözöllek benneteket. Mindenkor szívesen fogok visszagondolni a derék csehekre. — Hajsza anarchisták után, Rómából táv­­iratozzák nekünk . A kormány elhatározta, hogy több rendőrügynököt az Egyesült­ Államokba küld, a­hol az ottani olasz anarchisták főfészkei­ben nyomozásokat fognak végezni. Tegnap este letartóztatták Plimpio Calerini hírhedt anar­chistát.­­ A női­ szabó sztrájk vége. A nő­i szabómun­kások tegnap délután befejezték a sztrájkot. A sztrájkbizottság és a mesterek kiküldöttei ugyanis tegnap jöttek másodízben össze, a­melyen hosszas tárgyalások után a munkások elfogadták a meste­rek által tegnapelőtt felajánlott engedményeket. A sztrájkolók ma délután 4 órakor tartották utolsó ülésüket, a­melyen tudomásul vették a békéltető bizottság határozatát. Vasárnap a munkások béke­kirándulást rendeznek a Zuglóba, a­melyen a mesterek is részt vesznek. Hétfőn már minden mű­helyben megkezdik a munkát. — Indiai csodadoktor, Goslaw Kader indiai csodadoktor váltig hirdette az újságokban, hogy ő és segédje, Knöpfelmacher Gyula dr. minden vaknak visszavarázsolják szemevilágát. A Mérleg­­utczában volt officziójuk és jártak is hozzájuk a könnyen hivők tömegesen. Természetesen a czél a pácziensek megpumpolása volt, a­mennyiben a csodaszerekről kisült, hogy egyszerű kenőcsök, nem is használnak, nem is ártanak. Névtelen feljelen­tésre az ötödik kerületi elöljáróság megindította ellenük a vizsgálatot s ezt dr. Dévai tiszti­orvos indítványára, különösen három vádpontra terjesz­tette ki. Az első szerint ugyanis tisztességtelen reklámot űznek, a második, hogy titkos összetételű szereket használnak, a harmadik pedig, hogy jo­gosulatlanul űztek orvosi gyakorlatot. Az elöljáró­ság a vizsgálatot már be is fejezte és ma délelőtt kellett volna kihirdetni a csodadoktor előtt az Ítéletet. De a vegyészeti hivatal még nem készült el jelentésével és igy az Ítélet kihirdetése holnapra marad. A Tiszába fúlt tanulók, Vedresházán Nagy Gyula és Kovács Bálint gimnazisták, Börzsök Fe­­rencz teológus, Vastag Sándor technikus, Fábry Sándor és Szilasi Tamás gazdasági akadémiai hall­gatók a Tisza túlsó partján levő erdőbe mentek kirándulásra. Este felé tértek haza s a beszedett sok bortól jókedvük kerekedvén, a csónakot vir­tuskodásból el kezdték himbálni. A gyönge csónak fölborult s Fábry kivételével, a­ki nagynehezen partra úszott, valamennyien ott vesztek. — A legdrágább arczkép. Willis londoni mű­kereskedőnél a napokban árverés volt. Elárverez­ték Hoppner múlt századbeli angol mesternek két arczképét. Az egyik, Dysart herczegnő arczképe, százhatvanezer forinton kelt el. A legelső ajánlat 107.500 shilling volt, egy perez múlva ez 172.000-re rúgott. Ismét pár perez múlva már 258.000 shil­linget kínáltak, végre egy Duyern nevű úré lett 302.075 shillingért. Hoppner egy másik arczképe, mely Mrs. Farthingot ábrázolja, 172.000 shillinget hozott. Ezen kívü­l elkelt Lawrencetól a st.-albansi herczegnő arczképe 34.400 shillingért, egy másik arczkép 19.350-ért. 5 *

Next