Magyar Nemzet, 1903. január (22. évfolyam, 1-28. szám)

1903-01-01 / 1. szám

e­ kularizmusok félretolása a közérdekek ut­­jából s ezenfelül a politikai erkölcsök szín­vonalának határozott emelkedése néme­lyeknek nem tetszik. Mindazáltal Széll Kálmán mindezeket az agyarkodásokat vigan kiállotta s az Ausztriával való terhes, kime­ntő, sőt sokszor kínos tárgyalásokat igen nagy egyéni önfeláldozással, de az ország életbevágó érdekeinek törhetetlen védel­mével folytatta. Magyarországnak tehát inkább a par­lamentáris élet, mint a kormányzási poli­tika terén voltak az elmúlt évben defic­itjei, a­mit az ajuló esztendőre nagyon czélszerű megjegyezni. A társadalmi tevékenység azon­ban eléggé eleven volt. Úgy tetszik, mintha a magyar társadalom csakugyan megértette volna a miniszterelnök múlt újévi beszé­dének markáns felhívását, mely a nemzeti társadalmat a nagy hazafias czélok eléré­sére sorompók közé szólította. A mi leg­­örvendetesebb, a társadalmi tevékenység főképpen a gazdasági téren mutatkozott. A verseczi és pozsonyi kiállítások és kon­gresszusok, a kivándorlási értekezletek, a székelyy­­iakc­ió, a gyáripar szervezkedése és sok más gazdasági mozgalom örvende­tes jelenség még akkor is, ha torzsalkodá­sokkal jár. A lefolyt évben fejezte be mun­káját a katolikus kongresszus is, bár a király ő­felsége elé terjesztett autonómia­terv maga kész műnek nem tekinthető. Azonfelül az irodalmi, művészeti, iskolai és másnemű kultúrmozgalmak is elevenek és egészségesek voltak. A magyar társadalmat szemmel láthatólag áthatotta egy virágzó és vonzó magyar nemzeti műveltség léte­­sítésének­ eszméje. A hazai építőművészet legnagyobb monumentális alkotása, az új parlamenti épület is a múlt évben adatott­­ czéljainak. Sajnos, maga a nagy építő­mester, Steindl Imre, alig élte túl sikerei­nek legszebb napját. Veszteségünk kiváló, sőt legkiválóbb emberekben, fájdalom, kívüle is nagyon sok volt. Embertökénk legbecsesebb részé­ben bőven garázdálkodott a halál, mintegy figyelmeztetve bennünket, hogy az élőket A túlságosan fiatal kor oktalan hevülései, a hibás erkölcsi fogalmak félrevezetései, a rossz nevelés, valamint az emberi gonoszságok ezer­féle fajtái zavarják az emberek közt a szerelmi indulatok természetes és egészséges érvényesülé­sét. De mit jelent mindez? Semmiképpen sem azt, hogy a törvény helytelen, ellenben jelenti azt, hogy a kiderített természettudományos igazsággal szemben a modern élet minden elő­ítéletei tarthatatlanok. Mert az óriási akadály­tömeg a múltakból öröklött előítéletekből áll. A nő szabad férjválasztási joga azt jelenti, hogy az emberiség világrendszerének, előkelő fölfogá­sainak, hozomány­vadászatainak, vallási és hi­vatásbeli előítéleteinek és minden más csinál­mányainak össze kell dőlnie a nő egyéni joga előtt akkor, a­mikor férjét, sőt mondjuk ki bátran: általa gyermekeit is megválasztja. Látnivaló, hogy milyen óriási ellentállásba ütközik ennek az ősjognak nemhogy teljes, de bár nagyobb érvényesülése is. Mennyi kénye­lemnek, bevett jómódnak, konvencziónak, illem­nek és hamis erkölcsi fogalomnak kell itt össze­dőlnie, a­míg a nő mai testi és lelki rabszolga­ságából csak valamelyest is kiszabadul. Pedig kell! A­ki rajta tartja a szemét a válópörök őrült szaporodásán és a rossz, sőt nyomorult házasságok, valamint a tökéletlen sarjadékok nagy sokaságán, az sok mindent megbocsájt azoknak a szerencsétlen nőknek, a­kik föllázadnak a világrend ellen s a­mit bé­késen nem bírtak kivívni, öngyilkosság helyett erőszakkal vívják ki. Tehát megszöknek, vagy más valamely botrányt okoznak, saj­nos, legtöbbször a maguk pusztulására. De hiába, a természet nagy mozgató erejét tel­jesen elnyomni soha sem lehet! És mivel jobban becsüljük meg, Tisza Kálmán kor­szakos, nagy alakja márcziusban költözött el közülünk, áprilisban pedig Horánszky Nándort temettük el. De kivülök is sokan tűntek el jeleseink közül, így Tibád Antal, Szigeti József Vadnay Károly, Tolnai La­jos, imént Bartók Lajos és sok mások. A nemzeti élet belső békéjét, hála Is­tennek, nagyobb események nem zavarták meg. Kossuth Lajos születésének százéves fordulója nem lett pártpolitikai esemény­­nyé, hanem a béke és törvényesség határai közt lezajló történeti emlékünnep volt. A zágrábi szerb­ üldözés nemzeti életünket nem érintette. Fájdalmasabb volt azonban mindezeknél a kolozsvári Mátyás-szobor leleplezését követő, nemzeti szempontból sem bölcs parlamenti nyugtalankodás, mely kárt okozott az alkotmány nagy összhang­jában, jóllehet csak pillanatnyi s a kor­mány bölcsesége által helyrehozott kárt. Kevesebb zaj és nagyobb okosság mellett az ehhez hasonló, tulajdonképpen semmire sem jó nyugtalanságok mindenesetre elke­rülhetők volnának. És sok minden jónak nyitna utat a hazafias türelem. Az elmúlt esztendőnek legfontosabb és legnagyobb eseménye azonban a hármas­szövetség formaszerű megújítása volt Ausz­­tria-Magyaroszág, Németország és Olasz­ország közt, a­miről Széll Kálmán a képviselőház június 13-diki ülésén azt a nyilatkozatot tehette, hogy »tartalma tel­jesen egyenértékű a korábbival«. Ez amaz erős pajzs, a béke biztos pajzsa, mely a mi Magyarországunkat is védi és óvja a nagy politikai szerencsétlenségek el­len. Ha politikánknak semmi más ered­ménye nem is lett volna a lefolyt esz­tendőben, mint a békének ilyen hatal­mas és állandó biztosítása, akkor is jónak lehetne azt mondani. Hála Istennek, voltak egyéb eredményei is. Mindenesetre küzdelem az ember sorsa, küzdelem a nemzetek sorsa is. Küzdelem vár reánk tehát az 1903. esztendőben is. De küzdelmünknek megvan a vezető csil­laga, a siker biztos reménye is. A béke az öntudatot a tudomány terjeszti, könnyű megjósolni, hogy ha a társadalmi előítéleteken nem tágítunk, de a házassági törvényeken sem tágítunk, akkor az elnyomott női jog ezernyi ezer botrányokkal fog az új században érvénye­sülni. Megfontolás tárgya lehet, hogy erkölcsileg mi jobb, ezek a botrányok-e vagy pedig a há­zassági intézmények átalakítása? Valósággal Olaszországban és Franczia­­országban újabb válási okokat akarnak behozni, hogy a szertelen etikai feszültségen könnyítse­nek. Az olasz terv szerint, ha a bíró belátja, hogy a két fél együttélése »erkölcsi« okokból lehetetlen, elválaszthatja őket. A franczia terv a kölcsönös egyetértéssel való válást akarja behozni, mindenesetre biztosítékokkal körülvéve. Általában pedig mindenütt foglalkoztatják a jogászi elméket a válási okok. A nő ősjogának tudatra ébredése hadat üzent tehát csakugyan a más társadalmi érdekből berendezett társa­dalmi és jogi korlátozásoknak s bár még eddig a válás könnyítésének ellenáll a tradíczió és a rosszul felfogott vallásos szellem, nem nehéz megjövendölni, hogy a házassági intézmények a társadalmi berendezésekben is, a kódexekben is nagy reform küszöbén állanak, hogy pedig, ha nem lesz nagy reform, akkor a szigorú er­kölcsök nevében a modern társadalom erkölcsi élete fog lealacsonyodni. Egyelőre ne méltóztassanak tehát a házas­sági botrányokon gúnyolódni vagy nevetgélni. Leszámítva a puszta, silány fejlettségeket, nagy erkölcsi törvények szabadságharczai azok rende­sen. Egy más, jobb világ előhírnökei, hogy ne mondjam: vértanuságai, a­melyek sehogyan sem érdemlik meg a gúnyt és a silány tréfálkozást, verőfényes napjait használjuk tehát föl és dolgozzunk, kevesebb beszéddel, több tet­tel , kisebb szenvedéllyel, nagyobb kitar­tással. És mindenekfölött okosabban. 4 MAGYAR NEMZET. ................ 1903. január 1. Bndapest, deczembef 31. = A képviselőház ma délelőtt 10 órakor ülést tartott. Apponyi Albert gróf elnöki jelen­tései során bemutatta az állandó összeférhetet­lenségi bizottság jelentését Beck Marczell orsz. képviselő összeférhetetlenségi ügyében, melyet jövő hó 19-én fog tárgyalni az ugyanaznapi ülésen kisorsolandó zsűri. Az ülés végén Lukács László pénzügyminiszter beterjesztette a kor­mány törvényjavaslatát a főrendek összeférhetet­lenségéről. A javaslatot kinyomatják, szétoszlat­ják, a bizottságokhoz való utasításról azonban később fognak intézkedni.­­ Széll Kálmán üdvözlése. Deésről jelen­tik : Szolnok-Doboka vármegye törvényhatósági bizottságának e hó 30-án tartott rendkívüli közgyűlése Désy Zoltán főispánnak lelkes éljen­zéssel fogadott indítványára egyhangúlag elha­tározta, hogy Széll Kálmán miniszterelnököt a szokott újévi üdvözletében annak különös han­goztatásával üdvözli, hogy az évek óta folyó gazdasági kiegyezéshez sikert kíván s a trón és nemzet érdekeit oly lelkes kitartással védő kormányelnököt tántoríthatlan ragaszkodásáról biztosítja. Az üdvözlő távirat így szól: »Szolnok-Doboka vármegye törvényhatósági bizottságának mai napon tartott közgyűlése, a­midőn a beálló újév alkalmából üdvözli Nagy­méltóságodat, örömmel ragadja meg az alkal­mat, hogy a nemzet életérdekeinek biztosítása, megvédése érdekében kifejtett eddigi munkás­ságáért hálás köszönetét fejezze ki, a jövőre pedig Isten áldását kérje arra a munkára, a­melylyel Nagyméltóságod a trón és a nemzet közös czélját biztosítani igyekszik. Fogadja Nagy méltóságod a törvényhatósági bizottság mély tiszteletének és őszinte ragasz­kodásának kijelentését. Désy Zoltán, főispán.­­ A vallástan tanítása. Aradról táviratozzák a M. T. I.-nak, hogy Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratot intézett a román szentszékhez, a­melyben meghagyta, hogy a csabai és temesvári állami gimnáziumok román tanulóit a vallástanra magyar nyelven tanítsák. A szent­szék még eddig nem hajtotta végre a miniszter rendeletét, sőt feliratot intézett, a­melyben ki­jelenti, hogy a miniszteri feiratot véleményadás végett elküldötte a metropolitának. A magyar kir. belügyminisztérium ügy- és személybeosztása. 1903. január 1-jével a belügyminisztérium­ban új beosztás lép életbe, melyet a következők­ben ismertetünk: I. Elnöki osztály. A belügyminisztérium és az országos levéltár tiszti és szolgaszemélyzetének, valamint a főispánok és a főispáni titkároknak személyes ügyei. A segédhivatalok fölötti felügyelet és azoknak ellenőrzése. A minisztérium gazdasági ügyeinek ellátása. Belügyi költségvetés, zárszám­adás s ezekkel kapcsolatos ügyek (érintkezés a számvevőszékkel). Kitüntetések (kamara és méltóság, uj nemesség stb.). Bizalmas jellegű ügyek. A belügy­minisztériumot érdeklő országgyűlési interpellácziók és határozatok nyilvántartása. Miniszertanácsi ügyek. Az országgyűlés eloszlatása után ennek tiszti személyzete és pénztára feletti felügyelet.Udvari hi­vatalokkal­ érintkezés. Belügyminiszteri államépüle­tek fölötti felügyelet. Fordítási ügyek. Feloszlatott államhatóságok személyzetének ellátási ügyei. Jöve­delmi adófelszólamlási bizottságok elnökeinek ügyei. Az Országos Törvénytár és Rendeletek Tárá­nak, valamint a Budapesti Közlönynek és a Bel­ügyi Közlönynek szerkesztési és kiadási ügyei. Hivatalos táviratok, katonai előfogati díjpótlékok. Az évi jelentés szerkesztése. A minisztérium könyv­tárának ügyei. I. főosztály. Közjogi, községi illetőségi és állami anyakönyvi ügyek. I. a) (közjogi) alosztály. Ország­gyűlés ügyei. (Országgyűlés egybehivást, királyi meghívók szétküldése, az országos képviselőválasz­tásokról szóló törvények végrehajtása fölötti fel­ügyelet). Állami czimerek használatára és vármegyei czimekre vonatkozó kérdések. Országos határi­nde­

Next