Magyar Nemzet, 1903. augusztus (22. évfolyam, 183-207. szám)

1903-08-01 / 183. szám

2 MAGYAR NEMZET. 1903." augusztus 1. nak szabad folyást engedni s igy most, már el­intézték a jegyzőkönyv hitelesítését. Apponyi Albert gróf átvette az ülés vezetését a napi­rend előtt Kossuth Ferencznek adta meg a szót. Kossuth Ferencz az események k­öré tért vissza. — Mindenki tudja, — úgymond, — hogy a legutóbbi ülésekben részt miért nem vettem. Azt hiszem, senki sincs e Házban, de Í­r­ország­ban sem, a ki okaim hazafiságában , tiszta­ságában kételkednék. Ide siettem az esemény súlya alatt, hogy egy magyar képvise­lt meg­vesztegetni törekedtek. És kire jár, hol­­ mások­nál is tettek kísérletet. A magyar közéletre nehezülő gyanú súlyos és gyűlöletes Éppen ezért én felszólítok mindenkit, ha csal gyanúja is van, ha csak kósza hírt is hallott, adja elő a tudomását! Általános helyeslés közepett folytat­­ azután a szónok: — Felszólítom első­sorban Szápé­r László grófot, mondja meg, vannak-e többen­­, a­ki­ket megközelíteni törekedett? Felszólító­­ másod­sorban Khuen-Héderváry Károly gr . minisz­terelnököt, nyilatkozzék ő is, hárítsa e magáról a rettentő gyanút, hogy a vesztegető­ben neki is része van! Szápáry László gróf ma levonta eljárásának konzekvencziáit: lemondott, Mondjon le Khuen-Héderváry gróf is! A szélsőbaloldalnak módfelett m­­ere volt ez a propoziczió. Tomboló tapssal ji­almazta. — A vesztegetési esettel kapcsol­tosan uj szituáczió állott elő — igy végezte a­z­ónok. — Ennek az uj helyzetnek egyedüli szán­­ását én abban látom, ha a miniszterelnök helyét elhagyja. Ha nem tenné, most már én is azok­ f­öl­­­állóit, a a leik kormányzatát minden eszköz­el meg­akadályozni törekednek! E szavaknak a függetlenségi pár­ra fre­netikus hatásuk volt. A hívek fölugrástal sugárzó arczc­al üdvözölték a »megtért« vezér A beszéd hatása alatt valamenny függet­lenségi szónok elállott a szótól. Apponyi elnök megtette propz­iczióját, hogy a Ház válaszsza meg a parlamen­i bírót­­ságot, azután pedig napolja el tanács­cozásait. Ezt a propozicziót egyhangúlag elfogat­ták. Az ülés végén még tanulságos­­ nagy­­érdekű­ vita folyt a kiküldött bizottság jogköré­ről, mely vita tisztázta a prec­edens­­­lül való intézkedés jogi hatályosságát. A szavazás megkezdése előtt, a k­pviselők nyugtalankodásának lecsillapulása után felszó­lalt Khuen-Héderváry Károly gróf m­iniszter­­elnök és kijelenti, hogy Kossuth kíván­­ga nél­kül is megjelent volna a parlamenti izottság előtt. Kossuthak arra a kívánságán hogy a miniszterelnöki állást hagyja el, két szó­val kije­lenti, hogy e pillanatban nemcsak önömm­­ja, de az ország ellen vétene, ha állásáról eltáv­­nék. A képviselők túlnyomó része viharos etszéssel fogadta a miniszterelnök szavait. Ezután szünet, majd a bizottság megvá­lasztása következett és ezzel a mai n­áéz ülés véget is ért. A képviselőház illése julius 31- n. — Kezdete délelőtt 10 órakor.­­ Elnök: Tallián Béla. Jegyzők: Szőts Pál, Esterházy Káln­án gróf, Rátkay László. A kormány részéről jelen vannak: K­­ossváry Dezső honvédelmi miniszter, Darányi Ign­­cz föld­­mivelésügyi miniszter, Wlassics Gyula állás- és közoktatásügyi miniszter, Plósz Sándor iga­zságügy­­miniszter. A jegyzőkönyv hitelesítése. Esterházy Kálmán gróf jegyző fel­­vasta a jegyzőkönyvet. Barabás Béla kifogást tesz a jegyzőkön­yv ellen. Olyan tényeket vettek fel — úgymond — a jegyző­könyvbe, melyek 1903. július 29-ikén ne történ­tek meg. Ez a jegyzőkönyv a kormány főszaká­­nak bélyegét viseli magán. A minisztere­lök nem tett indítványt, hanem egy Írást küldö­tt föl az elnökhöz, melyről senki sem tudta, mi va benne. Mikor ezt eltépték, akkor még egy Írás küldött fel, melyet Tallián alelnök zsebre dugt­a; való­színűleg mentési czélból. (Zaj és ellen­mondás.) Július 80-ikán nem lehet szó olyan d­olgokról, melyek 29-ikén történtek. Az elnök elhi­ztálta a mentelmi határozatot a nélkül, hogy erről a Házat megkérdezte volna. S nem engedte szó­ra jutni Lengyel Zoltánt, ki akkor a házszabályoki­g szólni akart. Kéri a jegyzőkönyvet úgy módosíts­a, hogy a miniszterelnöki indítvány felett 30-ikot határo­zott a Ház. Ezután azt vitatja, hogy két ülést egy nap tartani nem lehet. (Zajos ellentmondás jobbfelől. Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Kubik Béla: Saját szennyeseiket mosogassák ! Vázsonyi Vilmos: Fiumei csendes tengert kérünk! Lengyel Zoltán: Vesztegetnek! (Nagy zaj jobb­felől.) Barabás Béla: Apponyi Albert gróf is azt mondotta szólónak, hogy egy napra két ülést összehívni nem lehet. Ezután azt vitatja, hogy a felhatalmazásról szóló törvényt Széll Kálmán nyúj­totta be s csakis a Széll-kormányra vonatkozhatott. A nagy többség erőszakoskodása nyilvánvaló. Ha Széli visszavonta volna indítványát, akkor a mi­niszterelnök magáévá tehette volna azt. Követeli, hogy Polónyi tiltakozását is vegyék be a jegyző­könyvbe. Polónyi Géza szintén törvénytelenségnek mi­nősíti a többség eljárását. Kijelenti, hogy a jegyző­könyvben foglalt napirend­i napirend soha sem lesz. (Taps a szélsőbalon.) Törvénytelen szerinte a jegyzőkönyv azért is, mert az elnök Lengyel Zoltánt felszólalásában megakadályozta, másrészt azért, mert a jegyzőkönyv hitelesítése nélkül kül­dötték át a Ház határozatát a mentelmi bizottság­hoz. Ezután azt vitatja, hogy a 202. §-t rosszul alkalmazzák akkor, a­midőn az üléseket két órán túl is folytatják. Ez erőszak, mely ellen tiltakoz­nak. (Zajos helyeslés a szélsőbalon.) Holló Lajos hamisítványnak nevezi a minisz­terelnök indítványát. Hibáztatja az elnökség el­járását, hogy ily hirtelen áttette a mentelmi ügyet a mentelmi bizottsághoz. Lengyel Zoltán főleg az ellen tiltakozik, hogy az indítvány sorsa fölött határoztak, mielőtt azt felolvasták volna. Elnök: T. Ház! A házszabályok szerint a jegyzőkönyv hitelesítéséhez négy szónok szólhat. Ez megtörténvén, a hitelesítésre vonatkozó előterjeszté­semet később leszek bátor megtenni. A magam részé­ről nem tartom szükségesnek azt, hogy az elnök mindazokra nézve, a­melyek itt a hitelesítési vita folyamán felhozattak, nyilatkozzék, mert így a kérdésben valóságos polémiába kellene bocsátkoznia a felszólalókkal. Csak azon megjegyzésre szorít­kozom, hogy az elnökség nem tett semmi olyat, a­miért a felelősséget ne vállalhatná a miért bármi vád terhelné. (Nagy zaj és ellentmondások a szélsőbaloldalon.) és igy nagyon természetesnek fogja találni a t. Ház, hogy az elnökség, nevezete­sen magam — miután azon ülést nekem volt sze­rencsém vezetni — a teljes felelősséget vállalja azért, a­mit az elnökség tett s azt viseli. (Nagy zaj és mozgás a szélsőbaloldalon.) A házszabályok 216. §-a értelmében Barabás képviselő úrnak írásban kellett volna beadnia in­dítványát, azonban azt hiszem, meg fog nyugodni a t. Ház abban, hogy a t. Ház beleegyezésével és kivételesen ezen alkalommal ne kívánjuk Barabás képviselő úrtól észrevételeinek írásba foglalását, mert én és a jegyző urak mindazon pontokat lelkiismeretesen följegyeztük, a­melyeket a kép­viselő úr a jegyzőkönyvben kifogásolt. (Helyeslés jobbfelől.) Én tehát bátor leszek ezen pontokat egyenként ismételni és ezen pontokra a t. Ház elhatározását egyenként kikérni. (Élénk helyeslés jobbfelől. Felkiáltások: Helyre! Helyre!) Kérdem a t. Házat, méltóztatik beleegyezni, hogy a sza­vazás így történjék. (Igen !) Az első kérdés (Zaj.), vagyis az első kifogása volt Barabás képviselő úrnak az, hogy a miniszter­­elnök úr indítványt nem tett, ennek következté­ben a jegyzőkönyvbe való ragasztása ennek az indítványnak abban helyet nem foglalhat. Kérdem tehát a t. Ház tagjait, a­kik a jegyzőkönyv ezen részét úgy, a­mint van és felolvastatott, elfogad­ják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Az igazságot le­szavazzák !) Lengyel Zoltán: Kérem a lássan! . . . (Felkiál­tások jobbfelöl: Nem lehet! Szavazás van! Élénk mozgás.) Elnök: Bocsánatot kérek, Lengyel képviselő úr, szavazás közben nem lehet szólni. Méltóztassék helyet foglalni! (ügy van! Úgy van ! jobbfelöl. Zajos felkiáltások: Üljön le!) Csendet kérek, t. Ház! (Zajos felkiáltások a jobboldalon: Nem lehet szólani!) Kérem Lengyel képviselő urat, a szavazás folyik, szavazás közben szót nem adhatok. Még a határozatot sem mondtam ki arra vonatkozólag, a­mi történt. Lengyel Zoltán : Éppen azért szólhatok ! (Nagy zaj a jobboldalon és a középen. Felkiáltások: Nem lehet!) Ellenpróbát tessék elrendelni, ez az első ké­résem, ehhez jogom van. (Nagy zaj a jobboldalon és a középen. Zajos felkiáltások: Ki vele! Rendre!­ Elnök : Elrendelem az elle­npróbát. Ennek ké­réséhez a képviselő úrnak teljes joga van. Méltóz­tassanak nyugodtan lenni. Lengyel Zoltán: Akkor majd a házszabályok­hoz kérek szót! Elnök : Kérem azokat a t. képviselő urakat, a­kik Barabás Béla képviselő úr indítványát el­fogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A Ház többsége a jegyzőkönyv felolvasott szöve­gét Barabás Béla , képviselő úr indítványával szemben hitelesíti. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Barabás Béla : Lássuk, hogy a tényeket ho­gyan szavazzák le! Nem kell vele törődni, csak hadd szavazzanak. Elnök: Csendet kérek, t. Ház. Lehetetlen így egymást megérteni. (Zaj.) Csendet kérek. A követ­kező pontja Barabás Béla képviselő úr indítványá­nak . . . (Nagy zaj.) Csendet kérek! Kubik Béla : Leszavazzák a csillagot az égről! (Mozgás és derültség a jobboldalon és a középen.) Igen ! Elnök (ismételten csenget): Csendet kérek ! Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak csend­ben lenni. Lengyel Zoltán: Kérem szépen! . . . Elnök: Kérem Lengyel képviselő urat, ne zavarja az elnököt. Lengyel Zoltán: Bocsánatot kérek, a házsza­bályokhoz kérek szót. (Nem lehet! jobbfelől és a középen.) Bocsánatot kérek, ez a szavazás... (Bara­bás Béla szólásra jelentkezik. Zajos felkiáltások jobbfelől és a középen: Nem lehet! Rendre! Elnök ismételten csenget.) Barabás Béla: Kérem alásan ... (Zajos fel­kiáltások jobbfelöl és a középen: Nem lehet!) A házszabályokhoz kérek szót! Erre vonatkozik. Elnök: Kér­em szépen . . . Barabás Béla: T. képviselőház! (Nagy zaj jobbfelöl és a középen. Felkiáltások: Halljuk az elnököt!) Bocsánatot kérek, erre vonatkozik. Elnök: Méltóztassék nyugodtan meghallgatni. Az "én felfogásom szerint (Nagy zaj a szélsőbal­oldalon. Felkiáltások a jobboldalon: Halljuk az el­nököt!) szavazás közben szólani nem lehet. (Élénk helyeslés jobbfelől és a középen.) Méltóztassék en­gem nyugodtan meghallgatni. Én a szavazást akként véltem elrendelhetni és a kérdést úgy tet­tem fel a Házban, hogy belenyugszik-e a t. Ház, hogy Barabás Béla képviselő úr indítványát pon­tonként tegyem fel kérdésre. A kérdés feltevése tárgyában a t. Ház tehát már határozott.­­Élénk helyeslés jobbfelöl és a középen.) A tényleges szava­zás közben, bocsánatot kérek, senkinek szót nem adhatok. (Zajos helyeslés jobbfelől és a középen.) Barabás Béla: Nagyon röviden kívánok szó­lani! (Halljuk! a szélsőbaloldalon. Nem lehet­ jobb­felöl és a középen.) Világos házszabálysértés! (Nagy zaj jobbfelől. Elnök ismételten csenget.) Lengyel Zoltán: Kérem a lássan . . . (Nagy zaj jobbfelől. Zajos felkiáltások. Engedetlenségi eset! Mentelmi bizottsághoz!) Horváth Gyula: Halljuk a kaszinót! Nyilat­kozzék Szapáryról! Szapáryról beszéljen a kaszinó. (Nagy zaj.) Lengyel Zoltán: Kérem szépen . . . Majd meg­hallgatnak az urak. (Zajos ellentmondás a jobb­oldalon és a középen.) Igen! Hyerre László Engedetlenség esete! (ügy van­­ jobbfelől.) Horváth Gyula: Halljuk a kaszinót! (Nagy zaj.) Kubik Béla: Vesztegetni akarnak? Elnök (ismételten csenget): Kérem a t. kép­viselő urakat . . . (Nagy zaj jobbfelől és a kö­zépen.) Kérem a t. képviselő urakat a Ház tárgyalá­sainak méltósága és tekintélye érdekében, méltóz­tassanak jobbról és balról is a kérdést higgadtan tárgyalni. Kubik Béla: Eltemették már azt, eltemették a Ház tekintélyét! Elnök, úri kötelességemnek tartom mindenki­vel szemben végrehajtani a házszabályt. Meggyőző­désem szerint ebben az esetben nem tehetek mást. Meggyőződésem az, hogy a Ház ezen ügyet már elbírálta, ez most határozat tárgyát képezi s ennek következtében most a t. képviselő úrnak ezen aktus alatt beszélnie nem lehet. (Nagy zaj a szélsőbal­­oldalon. Helyeslés a jobboldalon.) Lengyel Zoltán: T. képviselőház! . . . (Folyto­nos nagy zaj és lárma.) Peresei Dezső: Ez engedetlenség! Mentelmi eset! A mentelmi bizottsághoz kell utasítani! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Joga van szólani! Felkiáltások a jobboldalon : Rendre! Rendre! Foly­tonos nagy zaj.) Lenyel Zoltán: Én csak egy mondatot akarok befejezni és azt meg is fogom mondani! (Folytonos nagy zaj. Felkiáltások jobbfelöl: Rendre ! Rendre! Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. Eötvös Ká­roly szólásra jelentkezik. Felkiáltások a szélső­­baloldalon: Halljuk! Nagy zaj és lárma a jobb­oldalon.) A kérdés feltevéséhez akarok szólani. (Fel­kiáltások a jobboldalon: Nem beszélhet! Nincsen joga szólani! Nagy zaj. Eláll! jobbról.) Olyan nin­csen ! (Folytonos nagy zaj. Elnök többször csenget.) Elnök: T. képviselőház! Én azt hiszem, hogy a t. képviselőház érdekében van, hogy ezen kü­lönben csekély kérdés békésen intéztessék el. Lengyel Zoltán: Azért kellett tehát felfújni. (Nagy zaj. Halljuk a jobboldalon.) Nekem van igazam. Akárhányan vannak is, nekem van iga­­­­zam. (Folytonos nagy zaj. Felkiáltások a jobb­

Next