Magyar Nemzet, 1938. november (1. évfolyam, 58-83. szám)
1938-11-01 / 58. szám
KEDD, 1938 NOVEMBER 3. Madarsemzet Beck: Kívánatos volna, hogy a Ruténföldet unió alapján Magyarosághoz csatolják Varsóból jelentik a Magyar Távirati Iroda: Beck lengyel külügyminiszter ] nyilatkozott az amerikai Hearst-lapok ] külpolitikai szerkesztőjének, Hillman- nak, Lengyelország külpolitikájáról. ] — Európa megelégelte — mondotta a miniszter —, hogy minden este fegy , verni a párnája mellett feküdjék le. Legutóbb súlyos megrázkódtatásokon mentünk keresztül, amelyeknek következményei még mindig nem múltak el. A továbbiak során Beck külügymi- niszter kijelentette, hogy bizonyára előnyös a status quo fenntartása még az esetben is, ha rossz, mert a politikai térkép állandóságának megvan a maga értéke. Éppen azért érthető, hogy erőfeszítések történnek e térkép megváltoztatásának a megakadályozására. De abban a pillanatban, amikor a status quo megváltoztatása már megkezdődött, sokkal jobb véglegesen elintézni a kérdést, nehogy újra olyan átmeneti helyzet álljon elő, amely konfliktusokkal fenyegethet. Ki kell használni a lehetőséget arra, hogy a békét az érdekelt vidékeken újra állandósítsák. Innen ered a lengyel diplomácia érdeklődése a dunamenti kérdések iránt annak ellenére, hogy a lengyel érdekeket közvetlen tárgyainsok révén már majdnem kimerítően rendezték. Az egyensúly első feltétele azoknak a kérdéseknek a végleges elintézése, amelyek a területi elrendezések következtében a békét megbontották. Lengyelország mindig reális módon tekintett a benesi Cseh-Szlovákiára és ezért végleges megoldásra törekedett. Lengyelország nem hiszi, hogy a kérdés véglegesen meg volna oldva az eddigi területi átengedésekkel és ezért a magyar—cseh vita végét nagy figyelemmel várja. Beck külügyminiszter ezután kijelentette, hogy a lengyel—litván kérdésben Németországgal semmiféle megegyezést nem kötött és szó sincsen arról, mintha Lengyelország megegyezett volna Németországgal Litvánia felosztásában. Lengyelország ugyan határozott hangot használt legutóbb Litvániával szemben, de ennek célja csupán ajószomszédi viszony helyreállítása volt. — A mi politikánk — folytatta a miniszter — a szomszédokkal való békés egyetértés helyreállítására irányul. Cseh-Szlovákia ügyében azonban erélyes fellépésre volt szükség. Itt olyan területről volt szó, amelyet Lengyelország mindig a magáénak tekintett és csak bizonyos körülmények miatt volt azt kénytelen 1920-ban átmenetileg elhagyni. Lengyelország csak azt követelte, ami az övé. Az ügyet most elintéztük és Lengyelország a Cseh-Szlovákiával való jószomszédi viszony helyreállítását kívánja. Magatartásunk nem a triumfáló győzőé, hanem azé a szomszédé, aki szomszédjával való nézeteltérését elintézte. A továbbiak során Beck külügyminiszter a következőket mondotta: — Közép-Európa térképe megváltozott. Remélem, hogy minden ügyet úgy sikerül elintézni, hogy legalább egy nemzedék számára tartós békét lehet biztosítani. Lengyelországnak elég volt a háborúkból erre a nemzedékre, ugyanúgy, mint néhány szomszédjának is. Most olyan kérdések állanak előttünk, amelyeknek megoldásától függ ezen a vidéken az új konfliktusok elkerülése. Lengyelország mindig vonakodott csatlakozni a kisantanthoz és szembeszállt annak politikájával, mert az csupán az ellenségeskedésen alapult. Tagjait olyan politika kapcsolta össze, amelynek célja az volt, hogy sakkban tartsa Magyarországot és fenntartsa Magyarország sérelmes helyzetét, ami nem engedte meg a tartós béke kialakulását. Lengyelország szívesen látná, ha a Kárpátoktól délre élő nemzetek ügyeit barátságosan rendeznék. — Lengyelország támogatja Magyarországnak a Ruténföldre vonatkozó törekvéseit, mert ezek a követelések alkalmasak a tartós béke megalapozására. Ruszinszkót annak idején letétként adták át Cseh-Szlovákiának a régi orosz rendszer részére. Ruszinszkó helyzete olyan volt, mint a Közép-Európa e részében üresen hagyott széké: háttal fordult nyugatnak. Ez a megoldás inkább politikai, mint gazdasági vagy néprajzi jellegű volt. Ruszinszkóban nincsenek csehek. A lakosság politikailag nagyrészt kialakulatlan. A lakosság közül egyedül a magyarok tanúsítanak politikai magatartást. E vidék lakossága népszavaid esetén kétségkívül a Magyaroszághoz való csatlakozás mellett döntene. — Csehszlovákia — folytatta Beck külügyminiszter — már beleegyezett abba, hogy átad Magyarországnak egy hosszú vasúti szakaszt. Ez a vasútvonal a magyar határokkal párhuzamosan fut, s így a megmaradó Ruszinszkó gazdaságilag elszigetelt lesz és az általános egyensúly szempontjából tehetetlenségre lesz kárhoztatva. Kívánatos volna tehát, hogy Ruszinszkót unió alapján Magyarországhoz kapcsolják. Beck külügyminiszter végül a német—lengyel viszonyról beszélt. Megállapította, hogy Németország és Lengyelország között semmi olyan tárgyalás nem folyik, amely Danzig átengedésére, vagy Pomeránián át vezető semleges folyosó teremtésére irányulna. Hillman szerkesztő felvetette, hogy Beck külügyminiszter politikáját bizonyos nyugati hatalmak nem kísérték kellő megértéssel. Beck erre így felelt: — Mikor a lengyel—szovjet megnemtámadási egyezményt aláírtam, a nyugat kultúrájának elárulásával vádoltak meg. Közben néhány évvel később maguk a nyugati hatalmak Varsó, október 31. (A Magyar Nemzet kiküldött tudósítójának telefon jelentése.) A lengyel politikai élet néha komoly belső harcoknak színtere, a különféle pártok összecsapásai olykor hevesen robbannak ki. Annál inkább érdemli meg az elismerést és megbecsülést az a pártérdekeken felülemelkedő, egyéni felfogását mellőző nemzeti egység, amelyben e válságos és döntő idők súlya alatt az egész lengyelség feloldódik. A lengyel—cseh-szlovák feszültség idejében elmosódnak a határvonalak kormánypárt és ellenzék között, a felelősségérzettől áthalva mindenki felsorakozott az egyetemes nemzeti célokért harcoló kormány mögé. Lengyelország időközben már elintézte saját perét Prágával; amikor most további figyelemmel tekint a középeurópai vajutás felé, akkor ezt Magyarország iránt érzett barátsággal és érdekközösségből cselekszi. Amiként előbb nem volt különbség pártok és politikai árnyalatok között a lengyel nemzeti tervek megvalósítása idejében, akkor most is, mint egy ember áll a lengyel nép a magyar törekvések mögött. Bárkivel beszéljen is az ideérkező idegen, a legkülönfélébb politikai nézeteket valló, a legkülönfélébb társadalmi osztályokhoz tartozó mind ugyanazzal a rokonszenvvel nyilatkoztatják ki Magyarország iránt érzett barátságukat. Gróf Hutten Czapski az európai fordulatról Ahelyett, hogy sorra megszólaltatnánk az egyes politikai vezetőket, hogy azok nyilatkozatait egymás mellé állítsuk, bizonyítván azonos felfogásukat. Hutten Czapski grófhoz fordultunk, aki mindenképpen hivatott arra, hogy a lengyel—magyar barátságról egyetemes megállapításokat tegyen. A követeltek egy általános keleti Locarnói Oroszország bevonásával, sőt maga Franciaország kötött szerződést a szovjettel. Mikor Németországgal kötöttem meg nem támadási egyezményt, a kritika azt állította, hogy a lengyel-német viszony bizonyos európai államok biztonságát fenyegeti. Ma ugyanezek a hatalmak meggyőződtek arról, hogy a tartós európai béke lehetetlen a Németországgal való megegyezés nélkül. Az 1921 évi francia—lengyel szerződés — mondotta Beck lengyel külügyminiszter az újságíró újabb kérdésére — mindig tisztán védelmi jellegű, kétoldalú szerződés volt és ennek következtében nem állt útjában semilyen békés európai kezdeményezésnek s nem állt kapcsolatban sem a francia—cseh, sem bármely más keleteurópai francia szerződéssel. A legutóbb bekövetkezett változások tehát semmiképpen nem érintik a francia—lengyel szerződést. lengyelországi Báthory Egyesületnek elnöke, aki maga is pártkereteken felülemelkedvén, egyesítette a lengyelországi magyarbarát rétegek vezető személyiségeit. Családi összeköttetései és politikai működése folytán ismeri az egész Lengyelországot, annak különféle kerületeit, így tehát csakugyan módjában áll megítélni a közhangulatot. Gróf Hutten Czapski a következőkben jellemezte a lengyel közvélemény állásfoglalását: — Magyarország és Lengyelország egyaránt történelmi időket él át. Ami most történik, az nem csupán politikai kérdés. A pár hét óta tartó egyetemes európai politikai fordulat igen nagy fontosságú mindkettőnk állama számára. Jelentős vívmány lett a lengyel— cseh kérdés elintézése, de ugyanilyen fontosságú a közös lengyel—magyar határ problémája is, amely egyik napról a másikra fellelkesítette a mi népünket is. A közös hatál a lengyel szabadság legszebb idejének emlékeit idézi fel, amikor évszázadokon keresztül szomszédok és barátok voltunk. Most elkövetkezett a pillanat, hogy nincs a legcsekélyebb véleményújra egymás közvetlen szomszédságába kerüljünk, ami mindkettőnk számára nagyfontosságú. — A lengyel nép megérzi, tudatosan és ösztönösen is látja ennek a célnak fontosságát, ezért tüntet mellette mindenütt egyforma lelkesedéssel. Vilnában éppen úgy, mint Pozenben, Krakkóban úgy, mint Varsóban. Úgy látom, hogy eltérés sem e kérdésben a különféle politikai csoportok között. Mindazok, akik ismerik a múltat, a tizenhatodik és tizenhetedik század történetét, szükségszerűen észreveszik több pontban a hasonlóságot a mai európai helyzet és a háromszáz év előtti viszonyok között. Erre rámutat a Egy emberként áll a lengyel nép a közös magyar—lengyel határ gondolata mellett A lengyel hadügyminiszter is nyilatkozott a közös határ kérdéséről Varsóból jelentik: Kasprycki tábornok, hadügyminiszter vasárnap megjelent a Lengyel- Kárpátok tanulmányozásának szentelt tudományos kongresszuson. — Csakis az a Lengyelország — mondotta —, amely keleti területekre támaszkodik, a balti államokon és Románián kívül Magyarországgal is határos, lehet biztosítója a Balti-tenger és a Fekete-tenger között lakó népek függetlenségének. lengyel sajtó is, amely a legnagyobb érdeklődést tanúsítja Magyarország iránt és nyíltan hangoztatja vágyát, a közös lengyelmagyar határt. E probléma gazdasági szempontból is igen nagy fontosságú. Megkönnyítené és növelné gazdasági kapcsolatainkat, ami minden szempontból kívánatos volna. — A lengyel—magyar Báthory Társaság a maga hatáskörén belül ugyancsak mindent elkövet e terv és cél érdekében, annál is inkább, mert keretei között ott látjuk a lengyel nép minden rétegének képviselőit. Folyóiratunk, a Przeglad rövidesen külön számot ad ki, amelyben cikkeket, információkat, tanulmányokat teszünk közzé a közös határról, történelmi és napi politikai szempontokat egyaránt figyelembevéve. — Meghatottan értesültünk arról a nagyszerű tüntetésről, amelyet a magyar nemzet Budapesten Bem szobra előtt tartott és ahol gróf Széchenyi Károly beszéde a mi érzelmeinket is tükrözte. A legközelebbi jövőben mi is külön gyűlést rendezünk a közös határ érdekében, ahol felszólalnak majd Magyarország kiváló varsói barátai, hogy az egész lengyel nép nevében beszéljenek. — Európának örömmel és megnyugvással kellene fogadnia a közös lengyel—magyar határt, mert az nemcsak népeinknek használna,, nemcsak országainkat erősítené meg, de egyben legfőbb biztosítéka lenne az egyetemes békének. " N. M. Újra felállítják az Ipolysági járásbíróságot A Magyar Távirati Iroda jelenti. A Budapesti Közlöny legközelebbi száma közli az igazságügyminiszternek az ipolysági járásbíróság felállításáról szóló 41.000/1938. I. M. számú rendeletét, amely szerint a 7780/1938. M. E. számú rendelet 1. szakasza alapján az ipolysági járásbíróság a balassagyár- hogy jó szöveteket, jól vásárolhat Nagykovácsynál! Női ruhaszövet divatcsikos, 70 cm. 2.90 Női télikabát* fekete, tiszta gyapjú, divatos szövésű, ^ mmm Női ruhaszövet tiszta gyapjú, divat-SziSb*”: '* 8.50 Férfiszövet tiszta gyapjú, sport- 0 Férfiruhaszövet tiszta gyapjú kam do __ garn, 140 cm. széles "*■ Férfi télikabát gyapjúszövet, fekete és sötétszürke 4D - színben.— ______ Vidékie mintákat készséggel ’ OmwÁziMJ mati törvényszék kerületébe tartozik és működését 1938 november 7. napján kezdi meg. Bródy munkatársát is letartóztatják Varsóból jelentik. Az „Expres“ távirati iroda prágai jelentése szerint Volosin ruszinszkói miniszterelnök felhatalmazást kért Sirovy cseh-szlovák miniszterelnöktől, hogy Fencik ruszin minisztert hazaárulás miatt letartóztathassák. Prágai kormánykörökben erről a kérdésről minden közelebbi felvilágosítást megtagadnak. 3 Német—szlovák—rutén tárgyalások Az United Press érdekes, bár nem megbízhatónak látszó hírt közöl Pozsonyból. Minket érdeklő vonatkozása miatt közöljük a jelentést, annak ellenére, hogy mögötte valószínűleg intrika húzódik meg. „Hír szerint az utolsó huszonnégy órában birodalmi német kiküldöttek és a szlovák meg a rutén kormány, továbbá a német kisebbség megbízottai közt tárgyalások egész sora folyt le. Ezek a megbeszélések részben Bécsben, részben Pozsonyban történtek s Hitlernek Bécsben való tartózkodása meghosszabbítását ezzel hozzák összefüggésbe. Pozsonyból Bécsbe ment többek közt dr. Durcsárszki szlovák igazságügyminiszter és dr. Karmasin, Szlovákia német kisebbségi minisztériumának államtitkára is. E megbeszélések során nemcsak kölcsönösen tájékoztatták egymást a jelen helyzetről, hanem a szlovákok és a német kisebbségek képviselői egyenesen a német birodalomhoz fordultak, hogy a magyarokkal való jelenlegi konfliktusukban tanácsot és támogatást kérjenek. Karmasint különösen az az eshetőség nyugtalanítja, hogy Szlovákiának bizonyos, leginkább német lakosú falvai Magyarországgal megegyezhetnek. Az itteni megfigyelők ezt az együttműködést a szlovák autonóm kormány és a német kisebbség között figyelemreméltó fejlődésnek tartják és úgy vélik, hogy az események kedvező menetére nem marad hatás nélkül." Cáfolat az ipolysági tisztviselők elbocsátásáról A Magyar Távirati Iroda jelenti: A pozsonyi cseh rádió hírszolgálata azt állította,, hogy az Ipolyságon maradt sgofrr—“i ICQIC.A KALAP újdonságok legnagyobb választéka. S Finom úriíivat. Külöldi világmárkák. IS Károly körút 3 |