Magyar Nemzet, 1940. április (3. évfolyam, 70-94. szám)
1940-04-23 / 88. szám
KEDD, 1940 ÁPRILIS 23. Magyar Nemzet Szekfü Gyula székfoglalója az Akadémián Hétfőn délután fél hat órakor tartotta meg Szekfü Gyula, a legnagyobb élő magyar történetíró, nagy és előkelő szellemiségű közönség előtt akadémiai székfoglalóját. Akadémiai székfoglalójában a készülő Károlyi Sándor-monográfiából mutatott be egy önálló részletet, a kuruc felkelés végének társadalmi, pontikai és katonai rajzát. E korban már Rákóczi fejedelem közvetlen hatása helyett Bercsényi Miklós, a tüzes magyar mérkőzik meg Károlyi Sándor reálpolitikájával. Elevenen jelent meg Szekfű szavai nyomán Bercsényi hívő, odaadó, de tétovázó, hullámzó egyénisége, melyre az 1710-es pestis rettenetes pusztításai végzetesen lehangoló hatással voltak. Bercsényi az orosz külpolitikai kapcsolatban kereste és lelte meg a szabadító nyílást és e részben a kuruc hadsereg már előtte is csak diplomáciai eszközként szerepelt. Az itthonmaradottak, kiknek egy része családjukért, tulajdonukért, biztonságukért aggódott, viszont Károlyi felé fordult. „A vitézlő rendnek elesett a szíve“ és Károlyi Sándor sem lomha, se nem tétovázó, mindent a maga idejében elvégző akaratereje iparkodott a hazát megóvni, hogy fegyverekkel meghódított tartomány sorsára ne jusson, melyben megújul az egykori Lipót-féle abszolutizmus, még rettenetesebben és technikailag még fölényesebben. Bercsényi orosz terve ingoványba vész, felfogása, hogy ,,közelít a cár, újul szerencsénk", ellentétes a vesztett harc után is alkotmányos folytonosságot, élet- és vagyonbiztonságot kiküzdő Károlyi Sándor magatartásával. Rákóczinak, ki ekkor még értesülve van a hazai jelenségekről, szintén „elolvadt a cár iránti reménysége" és ily módon jön létre a vajai találkozó Rákóczi és Pálffy János, a császári seregek egyébként hű magyar fővezére között. Károlyi Sándortól Bercsényi vonta el utóbb a fejedelmet, ki lemond jószágairól és mint írja, „csendesebb elmével" indul hátralevő munkái végzésére. A vagyonát megvető nagyúr, a szegény embereket megbecsülő magyar és az e világ hiúságát a lelki élet mélységével, Isten szeretetével felcserélő ember ekkor még nem tudja, hogy mindvégig tartó száműzetésbe indul. Az itthon maradó magyarság politikai vezetését Károlyi Sándor veszi át, de annak örök eszménye a száműzött fejedelem marad. Kornis Gyula méltatja Szekfüt mint történetírót A nagy tetszéssel fogadott székfoglaló után Kornis Gyula, az Akadémia történeti osztályának elnöke üdvözölte Szekfü Gyulát. Először, mint a történettudomány elemző forráskritikusát, majd sok analitikus részlettanulmány után a magyar történelemnek a módszeres modern történettudomány színvonalára emelt szintetikusát köszöntötte. A magyar történet hét kötetéből négy és felet, a hatalmas mű kétharmadát egymaga írta meg Mátyás renaissanceától napjainkig.Az utolsó millenáris összefoglalás már elavult, az egy emberöltő óta napfényre került sok új történeti anyag, új szempontok, a jelen történettudományának gazdag módszeres kategóriái új feldolgozást követeltek. Régebbi történetírásunknak sokszor egyoldalú közjogi felfogását gazdagon kiegészítette a modern társadalom-, gazdaság- és szellemtörténet újszerű szempontjaival. Történetírását már nem homályosította el a 48 és 67 ellentétéből táplálkozó napi politika, mint nagy nemzeti katasztrófánk előtt. Ritka történetírói erénye Szekfü Gyulának az egyes korok életének egységben látása. A szellemi diapason iránt kivételes érzéke van: a vallási, politikai, társadalmi, gazdasági, művészeti, irod-'"A ágazatokat nem egymástól elszigetelve mutatja be, hanem alakulásukat szerves egységben szemlélteti. A történeti élet nagy küzdelmében elsősorban mindig a lelket keresi. A magyar történet, a magyar lélek története, azoknak a formáknak leírása, melyekben a magyar lélek évezred óta jelentkezik, azoknak a hatásoknak leírása, melyeket a magyarság munkája hozott létre és ezzel az emberiség történetében minden mástól különböző új színt, új formát képvisel. Milyen összhangban van a magyar nemzeti történetírás, melyet Szekfű Gyula valósított meg, a magyarság élethivatásának azzal a történet-metafizikájával, melyet először híres szavaiban Széchenyi István fogalmazott meg! — A „művészi nemzetnevelő44 Az elemző részlettanulmány és a nagy történeti szintézis után Szekfű szellemi fejlődésének harmadik szakasza: a történetpolitika. A történetpolitikai értekezés nálunk tudományosan kevéssé művelt műfaját eleveníti fel, illetve tulajdonképpen megteremti, amikor a jelenkor égető magyar problémáit történetileg iskolázott szemmel vizsgálja és rendszerbe foglalja. Mintája Ranke, ki elveiért nem az aktív politika fegyvereivel küzd, hanem honfitársainak politikai gondolkozásra nevelésével. Bár levéltárakba temetkezett is, nem feledkezett meg a körülötte gyorsan történetté avuló világról sem. A közelmúlt és a jelen vizsgálatára annál több jogot formál, mert nem aktív politikus, akit pártállása feszélyezhet igaznak vélt gondolata kimondásában, így kutatja a nagy összeomlás után a magyar állam- és nemzetfenntartás erőit, a szociálpolitikai gondolkodás hiányának gyökereit, a liberális pártalakulás alapjait. Mint történetpolitikus előtt nemzetnevelő cél lebeg és így avatja a történelmet a nemzeti politikai műveltség propedeutikájává. így írta meg a Három nemzedék című rendkívüli hatású könyvét, melynek belső indítéka mély és megrázó honfiúi hevület, a nemzet borzalmas összeomlása láttán. A magyar történet önmarcangoló Oedipus-királynak, Széchenyinek szellemére emlékeztető erős kritikája pozitív nemzetfejlesztő feladatban hangzik ki: az aktív birtokpolitikában, a mezőgazdasági munkásosztály megmentésében, az emberi méltóságába való visszaemelésében. Ebben látja a nemzet újjászületésének útját. Eszméivel, főképp a fiatalságra, a legmélyebben hatott. Pedig nem sistereg írásaiban a próféták ihlete, nem sivít ki a reformátorok rajongó erőszaka: saját vallomása szerint csak a régmúlt, közelmúlt és a jelen egyszerű megfigyelőjének szerepét vállalta. De ebből az „egyszerű megfigyelőből“ nagy szuggesztív erők sugároztak ki, melyek öröklött illúziók széttörését, igazi lelki katarzist idéztek elő. Szekfű Gyula mester a pozitív tények forráskutatásában, az adatok újszerű összefüggésének szintétikus látásában, a múltba való finom lelki beleélésben és az egyéni és tömeglélek hű újraszerkesztésében, racionális eszmék nyomozásában és a történet hátterében morajló, érzelmi-irracionális erők intuitív kiemelésében, a múltnak immanens nézésében és a jelen kultúrájának értékrendszerére való vonatkoztatásában. Történettudományon keresztül művészi nemzetnevelő: ez életének belső értelme E szavakkal nyújtotta át a megjelent közönség lelkes ünneplése közben az Akadémiának másfél évtizeddel ezelőtt nyilvánított elismerő szimbólumát, a tagsági oklevelet Szekfü Gyulának. Katona Jenő ——— Hetvenötezer pengő a „Magyar Nemzet66 eddigi gyűjtése Méltóságos asszony Békeffy—Stella színművének Bécsben készült filmváltozata Főszerepekben: HANS MOSER, GUSTI HUBER, HALMAY TIBOR, THEO LINGEN PREMIER MA ! Kizárólag: KriMÁIVLGb A magyar sajtó gyűjtése az árvízkárosultak javára tovább folyik. A Magyar Nemzet gyűjtése hétfőn 75.291 pengő 46 fillérre emelkedett. 2.360.479 pengő az árvízgyűjtés eredménye Vitéz Bonczos Miklós árvízi kormánybiztos hétfői tájékoztatója szerint a Felső-Tisza tovább áradt, középső szakaszán, Tokajnál, 15 centiméterrel. Közli továbbá a kormánybiztos beszámolója, hogy a gyűjtés eddig 2,360.179 pengő 46 fillért eredményezett. A 20-án postacsekken érkezett adományok Ügyvédi kar, Sátoraljaújhely 102.60 Ifj. Weisz Albert 100.— Kereskedelmi Grémium, Munkács 100.— Dr. Dorogi testvérek és Tuschák Gummiárugyár tisztviselői és munkásai 65.22 Ungvári Szeszgyár 56.20 Magyar Építőanyagkereskedelmi Rt. 25.— Szávoszt Zoltán, Gyulamajor 25.— Dr. Vázsonyi Jenő 20.— Dr. Szűcs Jánosné 20.— Dr. Réthy Aurél 20.— Faragó Pál 20.— Peresztegi elemi népiskola 1—VI. osztályú tanulói 10.32 Nay Zoltán, Csopak 10.— Dr. Fodor Lajos és özv. dr. Lakner Aladárné, Hatvan 10.— Dr. Bélyi Vámos Ferencné 10.— Szabó József 10.— Glázer Rezső 10.— Egler Antal, Szolnok 10.— Waldmann Dezső, Érsekújvár 10.— Weisshaus József, Újpest 10.— Koós Mihály, 10.— Dr. Donáth Józsefné 10— Dr. Szász Tibor 10.— Bodó János, Hort 10.— Márky Béla 10.— Pivány Jenő 5.— Székely Aladár 5.— Bornemisza Gézáné 5.— Macon R. vegyészmérnök 5.— Dr. Bakács Ignác, Rákospalota 5.— Tóth József Marcali 5.— Kádár Gergely, Gyöngyös 5.— Dr. Kerényi Miksa, Szarvas 5.— Bayer Tihamér, Újpest 5.— Spiró László, Ungvár 5.— Klein Béla 5.— Lauscher Nándor, Győr 5.— Bárdoss Kornél, Kassa 4.20 Görögkeleti szerb elemi iskola, Szentendre 4.— Cs. Tóth Béláné 4.— Dr. Hubert Gyula, Vásárosnamény 3.— Györkös József, Magyaróvár 3— Dr. Glaser József, Rétság 3.— Módor Béla 3.— Mai gyűjtésünk 299.35 Hétfőn postacsekken érkezett 804.86 Eddigi gyűjtésünk 74.187.25 összesen: 75.291.46 A népszerű Heardy-család új kalandja (Metró— Goldwyn—Mayer film ) PREMIER MAI CoMft h». Dr. Kemény Gyula, Kiskunfélegyháza 8.— Zittritsch Dezsőné 3.— Dr. Reinicz László, Ungvár 2.— Goldschmied Gyula, Szombathely 2.— Lehrner Sándor, Miskolc 2.— özv. Szijártóné 2.— Hoffmann Lajos 2.— Reich Lázár 2.— László Józsefné 2.— Löwinger Alfréd 2.— Pettendi Pál 2.— Mayer Ferenc 2.— Ginsztler Ernő, Békéscsaba 2.— Petrov Kosztadin, Szarvas 2.— Acél Péter, Rákosliget 2.— Gurálynitz Ferenc 2.— Ágniska 2.— G. L. 1.— Aszlányi Dezsőná 1.— Sümeghy János, Bük 1.— Grosz Hermann 1.— Bohn László 1.— Rádai Gyula 1.— Spitzer Imre 1.— Gábor Zoltán 1.— Buxbaum Nándor, Újpest 1.— Zelinka Zsigmond, Inárcskakucs 1.— F. S. 1.— Kerekes Aurél 1.— Szerkesztőségünkbe hétfőn az alábbi adományok érkeztek Finom Kötszövöttárak Gyára 100.— Bérczi D. Sándor üzleti, irodai és műhely-alkalmazottai április havi jövedelmüknek •1 százaléka 68.45 Finom Kötszövöttárugyár munkásai 54.10 Lipótvárosi Társaskör tagjainak adománya (III. befizetés) 40.— Moulin Rouge teababasorsolása 20.— Kamara tisztítóintézet személyzete és Klein István tulajdonos 11.50 N. N. 3.30 Kőrössy Júlia 2.— * Vitéz Bonczos Miklós árvízvédelmi kormánybiztoshoz Vannay László volt századparancsnok beadványt intézett, amelyben felajánlotta a kárpátaljai felkelésben önként résztvett rohamszázadának ingyenes munkáját az árvíz által lerombolt magyar falvak felépítésére, utak rendbehozatalára, gátak felépítésére. Mindössze ellátást, munkaruhát és szerszámokat kérnek a Kárpátok viharaiban éppúgy, mint a világháborúban és ellenforradalomban, továbbá a nyugatmagyarországi harcokban kivált felkelők, akiknek hazafias érdekből előterjesztett ajánlkozását bizonyára szívesen fogadja az árvízvédelmi kormánybiztosság. * Az árvízkárosultak javára folyó országos gyűjtés munkájába a nyugdíjasok is bekapcsolódtak. A Nyugdíjas Fővárosi Tisztviselők Egyesülete adományát már korábban eljuttatta hozzánk s most tartott igazgatói ülés Bé I e I m i s z e rpa v iIlonban 1 sén Schrott Béla ny. számtanácsos, főtitkár javaslatára elhatározta, hogy a sajtó útján hívja fel a nyugdíjasokat az adakozásra. Ugyanis míg az aktív tisztviselők fizetésük egy százalékát ajánlották fel, a nyugdíjasoktól hivatalból levonni nem lehet. Ezért az egyesület a sajtó útján kéri a nyugdíjas kartársakat, hogy erejükhöz mérten támogassák a gyűjtés nemes munkáját. A belpolitika hívei A Gróf Apponyi Albert Társaság tagjai szerdán baráti vacsorára gyűlnek egybe. A vacsorán a társaság dísztagja, gróf Sigray Antal szólal fel és beszámol az időszerű kérdésekről. Miskolcról jelentik: Vitéz Borbély Maczky Emil, Borsod megye főispánja, most ünnepelte főispánságának 20. évfordulóját. Ebből az alkalomból a vármegyeháza tanácstermében a vármegye vezető emberei meleg ünneplésben részesítették a főispánt, akit a vármegye közönsége nevében báró Bortik István felsőházi tag köszöntött. Borbély Maczky Emil megköszönte A közigazgatási bíróság hétfőn folytatólagosan tárgyalta a Matolcsy Tamás képviselő megválasztása ellen benyújtott petíciót Salló János, Kenéztel Tibor és Matolcsy Mátyás képviselők kihallgatása után, akik azt hangoztatták, hogy nem értenek egyet a diktatúrás törekvésekkel, Göncze Bertalan, a panaszosok képviselője azt fejtegette, hogy a választók Matolcsy Tamás programjának a megváltoztatásáról nem szereztek tudomást. Dr. Albrecht Ferenc védő ezzel szemben arra utalt, hogy Matolcsy Tamás programjára nézve az általa adott tájékoztató nyilatkozatban leírt program az irányadó. A közigazgatási bíróság a panasz tárgyalását befejezte és május 6-án hirdet ítéletet. Díszelőadás az Operaházban az árvízkárosultak javára Nagyszabású művész-est keretében áldozott az árvízkárosultak javára! művészete legjavával a magyar művészek egész sora az Operaházban. Az estet a Színművészeti és Filmművészeti Kamara rendezte. A színház nézőtere igazi díszelőadás képét mutatta ez alkalommal, a kormányzói családdal társadalmi és politikai életünk színe-java teljes számban megjelent. A gazdag műsorban először dr. Bonczos Miklós államtitkár mondott bevezetőt. Drámai erővel állította szembe az operaházi díszelőadás pompájával a haragos elemek sötét pusztítását. Sokezer magyar élet dőlt romba és ez a nagy pusztulás kísért és kihívja az ország lelkiismeretét. A rombolás után építeni kell és ez a felépítés megkezdődött. Köszönetet mondott azoknak, akik már gyorsan adtak, de azokhoz is fordult, akik még nem nyitották ki a szívüket. Hiszi, hogy a műsorban megnyilatkozó magyar művészet lelki hatalmára a nemzeti erő újabb áradata indul meg. A nagy tapssal fogadott bevezető után Herczeg Ferenc prológusát Tolnay Klára mondotta el, majd Kodály Zoltán maga dirigálta a Háry János közzenéjét. Utánuk Kiss Ferenc következett Petőfi halhatatlan természeti képével, a Tiszával. Az ő számát tánc váltotta fel, Szalay Karolával Harangozó Gyulával, valamint az Operaház balettkarával Karter „Pozsonyi majális‘‘-ának palotája gyönyörködtette a közönséget. Makkay Margit két Ady-versét Palló Imre Bánk Brni-részlete követte. Somlay Artúr Vörösmarty „Vén cigámy“-át szólaltatta meg Német Mária Tannhauserbeli Erzsébet-belépője zárta a műsor első felét. A második rész ismét Vörösmarty verssel indult: Petényi László szavalta az Árvízi hajóst. Turay Ida, majd Karády Katalin számai után Bókay János Feleség című darabjának részleteit adta elő Bajor Gizi, Lukács Margit, Páger és Rajnay. Muráti Lili, Jávor Pál, Tolnay Klári magánszámai után alkalmi szám gyanánt Dayka Margit számolt be az árvízről Berettyóújfalun. Vaszary Piri magánszáma, Fedők Sári meg Rózsahegyi kettőse zárta be a műsort, Losonciy Dezső zongorakíséretével. A zenekari számokat felváltva Ferencsik János és Rubányi Vilmos vezényelték. s