Magyar Nemzet, 1946. február (2. évfolyam, 25-47. szám)
1946-02-01 / 25. szám
~, Magyar Nemzet J mm i A I J X 1 V sSSsI V w u. crss.Mr/q Kihirdette a nemzetgyűlés a köztársasági törvényt A nemzetgyűlés csütörtökön futó zivatarra ébredt. Schlachta Margit, aki egyébként beszéde során pártonkívülinek nevezte megát, volt az első felszólaló. Nem lehetett népszerű, sasit csinált, amikor a nemzetgyűlés részben fanatikus hitű köztársaság pártjaival szemben magános véleményt hangoztatott. A demokrácia dicséretére szól, hogy a magános vélemény is elmondható volt, sőt Schlachta Margit még beszédidejének meghosszabbítását is megkapta képviselőtársaitól. A jó parlamenti modornak (egyébként ragyogó példáját maga Rákosi Mátyás adta, aki Schlacht a viharos közbeszólásoktól kísért beszéde után odament a képviselőnőhöz, kezetrásott vele és pár barátságosnak látszó szót váltott. Parragi György, aki hevítő és hevülő szónok, szép és politikailag nagyon érett beszéddel méltatta az alapvető, emberi jogok első kodifikálását a magyar alkotmányban. Két momentumra szeretnénk felszólalásával kapcsolatban az olvasók figyelmét felhívni: mit jelent antifasisztának lenni — ez az egyik. A megemlékezés Pethő Sándorról és Grietz Miklósról — a másik. Párrá fiinak sokszor volt osztatlan sikere és néhányszor megosztott Utóbbi, amikor a megtorlás helyett a nagylelkű,ségről szólott. De a kisgazdapárt, a szocialista, valamint a parasztpárt többsége még ezek. Ziél a mondatoknál is tapsolt. , Hogy a titkosan választott nemzetgyűlés mennyire a nép széles rétegeit képviseli, ez kiderült a kommunista Szabó Imre — volt vasmegyei zsellér --1 és a parasztpárti Hegyesi János — alföldi gazdálkodó — felszólalásánál. Főleg Hegyes tetszett. Olyan ízes és józan, mint egy Tömörkény-novella. Kedves epizód történt Kisházi Ödön szocialista képviselő beszédénél. Egy Ady-idézettel fejezte be: — Vagy bolondok vagyunk is elveszünk egy szálig — Víot ez a mai hitünk valóságra válik. Sulyok Dezső hirtelenül leszólt az előadói emelvényről: — Valiságra válik ! Déli egy óra és húsz perckor Mindenesetre valósággá vált a magyar köztársaság. A törvény részletes felolvasása és elfogadása után, ekkor jelentettebe Kossa házelnök, hogy a törvényt kihirdeti. Ez a pillanat volt a harmadik magyar köztársaság születése. Mindenki önkéntelenül azórára nézett. Azután „mint egyember“ kelt fel a nemzetgyűlés, hogy hosszú tapssal köszöntée elsőszülöttjét, az 1048 :1. törvénycikket, a köztársaságot. Nagy Ferenc elnök délelőtt 9 óra után nyitotta meg a nemzetgyűlés csütörtöki ülését. Következett ez államformáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Schlachta Margit (Demokratikus Néppárt) összehasonlítást tett a királyság is a köztársaság intézménye között. Szerinte mind a kettő lehet jó. Az a lényeg, hogy az államfő felette el jön mindennek és legyen kötelességérzete és felelőt tetjen Istennek. (Közbeszólások: A népnek!) A világ egyetlen állmának sincs olyan koronája, mint a magyar szent korona, ‘sannak, akik azt mondják, hogy a szent korona tana fikció. (Ügy van! Ügy van!) Szent István koronája nem a királynak a jelképe, hanem a nemzetet és a királyt összekötő kapocs. Ex s specialitása az egész ■világon. Áraikor a királyt megkoronázsák, megkoronázzák a képet is. (Ez reaielél) Mi koronázd ttemvet vagyunk. A hagyomány mintegy személyi foglyal ruházza fel a koronát. &S*gyaromág e azení korona országai. (A nép chsdggd) A szénit &arwne miwivn jognak gyüket*. ítsaSök s& kölriázssssige Alisánfonna elszakítja ettől a gyökértől a nemzetet, akkor az alapokmány nem hallgathatja el a szent koronát. (Élénk felkiáltások: Koronázzuk meg a köztársasági elnököt!) Az államforma a nemzet milyenségének megnyilvánulása és (Éljen a köztársaság! — Nagy zaj. Az elnök állandóan rázza a csengőt, amikor kimondjuk a köztársaságot, akkor nemcsak a király fejéről, hanem a saját fejünkről is levesszük a koronát. (De szabadságot kap a nép. — Haszszantató zaj.) Ezután arról beszél, hogy Szent István jellemét nem tehetjük múzeumba. (De a reakciót igen!) Ha a mostani nehéz világhelyzetet királyok okozták volna, akkor megérteném ezt a viharos nezzetgyűlési hangulatot. (Ez ellenforradalmi beszéd.) Az Egyesült Államok elnökének nagyobb a hatalma, mint az angol királynak. (De csak négy évig!) A köztársasági államforma védelem lehet-e az ellen, hogy diktátorok ne nőjenek ki az idő folyamán? A köztársasági elnök a pártok embere, a király a nép embere. (Általános felzúdulás: Hagyja abba! Sértegeti a demokráciát! ) A közbeszólások özöne zúdul Schlachta M Margit felé. — Ferenc Jóskából és florihyból nem kérünk!) Schlachta Margit határozati javaslatot terjeszt elő ezután arra, hogy az államforma kérdésének tárgyalását halasszák.A békekötés utáni időre s a békekötés után tartsanak új választásokat, ha pedig mégis tovább tárgyalná a Ház, akkor titkos szavazással döntsenek és a pártok a pártfegyelem megkötöttsége alól oldják fel erre az időre képviselőtagjaik... Közben Schlachtát beszédideje lejárt. Tíz perc meghosszabbítást kér. (Felkiáltások a baloldalon: Nem adjuk meg! Jobboldalon: Hegeduh! Aztán a baloldalon is többen kiáltják: Megadjuk!) Az elnök enunciálja, hogy a Ház hozzájárul a beszédidő meghosszabbításához. Schlachta a javaslatot nem fogadja el. Felteszi az elnök Schlachta javaslatait a szavazásra, ezeket a Ház elutasítja. Ezzel a javaslat általános vitája véget ért. A Ház a javaslatot részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Parragl György szólt hozzá elsőnek a részletes vitához. Parragl György az emberi jogokról Parragl György: Történelmi tényt állapítok meg, ha azt állítom, hogy amióta az 1348-as törvények elindították Magyarországot a parlamentarizmus útján, nem került a magyar törvényhozás elé nagyobb jelentőségű kérdés, mint az államformáról szóló törvényjavaslat első szakaszában foglalt emberi jogok kérdése. Ezzel az új magyar alkotmány épületének alapkövét rakjuk le. Hisszük, hogy ez a szakasz végleg száműzi a magyar közéletből az emberi formába öltözött bestiát, a szellemi és fizikai terrort, az önkényt és a zsarnokságok Ez a javaslat lehetetlenné teszi, hogy Magyarországon büntetlenül megismétlődhessék Orgovány, hogy Magyarországról idegen hatalom kezére adjanak politikusokat és írókat, gazdasági szakembereket csak azért, mert az ország függetlenségét eladni nem voltak hajlandók, mert nem álltak idegen Zsoltiban, mert tiltakozni merészkedtek a nemzetet öngyilkosság-pusztulásba sodró háború ellen. Ettől a javaslattól várjuk azt is, hogy megakadályozza, hogy itt s legalacsoziyabb emberi indulatokat fellázító demagógia beledobja "a nemzetbs « felekezeti ér, faji gyűlölködésnek írt staxdevá- ját, amely sistxítorA tervxserS- ségítsi dobtak közénk a jtM hajtogatók, nemcsak higy hatszázezer magyar zsidót égés genek", elsősorban azért, Singy £ fejSitks* Sadie jü fiairA "Monuták , — Tisztában vagyok azzal, hogy az emberi jogok deklarálása önmagában sajnos még nem jelenti a személyes szabadság teljes érvényesülését, a félelemtől, elnyomástól való mentességet. Mégis óriási haladást teszünk ezzel a humanizmus és a szabadság birodalmában. A szabadság emberei ekarünk maradni, azt akarjuk, hogy a magyarság most végleg a szabadság és az emberiesség nemzete legyen, ezért emeljük törvényerőre az emberi jogokat. — És még egy okunk van erre. Mi itt valamennyien antifasiszták vagyunk. Fasisztaelleneknek lenni pedig annyit jelent, mint harcolói a fasizmus minden politikai, szellemi, gazdasági intézménye, módszere és hagyatéka ellen. — Fasisztaellenesnek lenni azt is jelenti, hogy megbélyegzünk minden fizikai és lelki terrort, amely az embert politikai véleményének kifejtésében, állásfoglalásában megakadd’lyozza, amely a gondolat, a szellem, a sajtó szabadságát megbénítja és amely mellett csak azt szabad gondolni, érezni, mondani, amit előírnak és megengednek. A fasisztaellenesség egyértelmű végül a kollektív felelősség elvének visszautasításával is. Parragi ezután a legitimizmus kérdéséről beszélt. Elítéli úgy azt a beteges nosztalgián alapuló legitimizmust, amely egy dinasztia szempontjait a nemzet érdekel, fölé emeli, de elég inkább azt,amely a királyság takarója mögött a feudalizmust, a 10 ezer holdakat, a nagykapitalizmus egyoldalú uralmát akarja a magyar nép nyakába varrni. Megvédte , viszont Grieger Miklósnak és Pethő Sándornak tiszta emlő-, két. Azét a Grieger Miklósét, aki egyedül merte már le."Lében A Reggel című lapban gyilkosnak nevezni Hitlert és azt a Pethő Sándort, aki már 1941- ben a munkásság és haladó értelmiség összefogását hirdette a náci imperializmus elleni, harcban a magyar függetlenségi front érdekében, ők a legitimizmust elsősorban a pángermanizmus elleni védekezésnek tekintették. Ezután a weimari köztársaság bukásának okairól beszélt. A legfőbb ok a demokratikus pártok belső viszályában rejlik. ha nem akarjuk követni a sweimari demokráciát ez öngyilkosság útján, el kell kerülnünk ezt a hibát is. Amíg tető alá nem hoztuk a demokrácia épületét, amíg be nem rendeztük az emberi szabadságjogok szellemével és intézményeivel, egy demokratikus párt sem vonhatja ki magát a közös munkából. Bródy Györy a K&Mársasági elnöke jogairól Utána Szabó-Imre kommunistapárti üdvözli a törvényjavaslatot, amely a volt cselédeknek és zselléreknek jogot jelent, ezzel egy új haza épül ki, azzal a régi hazával szemben, mely mostoha volt hozzájuk. A parasztság szeme felnyílt. Tudják, hogy a nagybirtokosok mindig egy követ fújtak a monarchistákkal, akikkel együtt akarnák most ismét elvenni a földet a parasztságtól Tűnjenek el a közéletből mindazok, akik elősegítik a földreform elleni támadást. Pártja nevében a javaslatot elfogadja. Utána Kisházi Ödön a Szociáldemokrata Párt nevében fogadta el a javaslatot. Hegyes János parasztpárti polemizált Schlachta Margit beszédével azt h’szngsúlyozta, * magyar nép Ríméiiy fcöztársaságpárti volt, a magyar láp házaiban Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos képeit látni, Kara a jobb négytartókíi fc * í sraftszolgaírlékét. Az elnöklő Kithly Anna eeuféta e türvfoy) javislatehti«SKcQtU vitát begírtt, íwtStyil a képviseL&is * ítélj** legisi&eet eifogeeL. A bevezető szakaszhoz Kássethy Jenő szólalt fel ezután, majd Diósdy Győző nagyobb jogokat követel a köztársasági elnöknek, mert szerinte a nemzetgyűlés befolyásolható, ha a pártok hatása alatt gyülésezik. Biztosítékokat kér aziránt, hogy az országban nem lesz pártrendőrség, vagy párthadsereg. Drozdy Győző beszéde a hangulatot meglehetősen túlfűtötte, számos közbeszólás hangzott el. Utána G. Tóth János kisgazdapárti fölszólalása után dr Faragó Igtaly szociáldemokrata hangsúlyozta, hogy a Szociáldemokrata Párt mindig hű maradt az őszirózsás forradalomhoz. Elítélte Drózdy ünneprontó hozzászólását. Révai József kommunista hangsúlyozta, hogy az demokrácia pártrendszer nélkül nem uralkodhat, hangoztatta a kollektív felelősség gondolatát Megírtuk, hogy a kisgazdapárt képviselői csoportja kedden délután ülést tartott, amelyen a köztársasági elnöki tisztségre egyhangúan Tiág Zoltánt jelölte. Erről a történelmi nevezetességű ülésről a következő részleteket közöljük: Nagy Ferenc beszáde Nagy Ferenc, a párt országos elnöke hosszabb beszédben vázolta Magyarország nemzetközi helyzetét, majd felendítette, hogy a párt képviselőinek egy része őt kérte fel, vállalja a köztársasági elnökjelöltséget, s ez a ragaszkodás életének talán legkeservesebb napjait hozta meg számára. — Nem hagytam sokáig viaskodni magamban az érzéseket. A döntést számos körülmény érlelte meg. Egy pillanatig nem tudtam volna elviselni azt ez érzést, hogy személyileg kerüljek szembe Tildy Zoltánnal, pártom vezérével, tizenöt évig mindig csak a rosszban küzdő társammal. Politikailag szembekerülhetek barátaimmal, de nem kerülhetek szembe azzal, akivel 15 esztendőn keresztül küzdő társak voltunk. Mérlegre tettem, mi használ jobban az országnak? A világ rokonszenvének növekedése közben, békekötés előtt mindennél fontosabb a belső béke , mivel személyemnek a küzdelemből való kivonásával ezt biztosítottnak láttam, érv éreztem, mint magyar hazafi sorsomat pillanatra sem szabad mérlegre tennem, szemben hazám sorsával Nagy Ferenc ezután határozottan kijelentette, hogy a köztársasági elnökjelöltséget nem vállalja. Szeretnék — mondotta — egy kissé példát adni a jövendő magyar politikai életnek is abból, hogyan kell embereknek, akik látszólag — a közvélemény megítélése szerint — szembenállnak egy pozíciókérdésben egymással, egymásról vélekedniük, amikor nagy, történelmi szempontokat tartanak szem előtt. — Már a debreceni politikai élet vezetői tudták, hogy a politika útján elindulni, magyar politikát felépíteni csak egy módon lehetséges: ha a változás után jelentkezett összes pártok összefognak és együttmunkálkodnak. Érezzük ma is, hogy a pártok összefogása nélkül ebben a rettentő sebektől vérző országban az igazi biztos haladást és fejlődést megteremteni nem volna lehetséges. Nem tudom, lehetséges lett volna-e ezt az együttműködést folytatni, ha ez ad pártunk részéről kiegyensúlyozásnak, a bölcs mértéktartásnak a szerepét nem faág Zoltán végezte volna. Hallatisis önmérséklet kellett ehhez a politikáhos íz ezt tsz entrí'czikletet is bilesesiget. szemű, igesítette meg Világ Zoltán. — A legnehezebb JárskiM* vette ít s kormáinyatíst Títay Jsoltán. Imíktertek fel Hautala eserint a • demokrácia sete óhajt emberi és polgári jogokat adni a demokrácia ellenségeinek. Sulyok líeus5 előadó válaszolt a bevezető szakasznál történt hozzászólásokra, majd egymás után térnek át az egyes szakaszok tárgyalására. A 13. szakasznál Révai József szólalt föl. Ezek után a nemzetgyűlés többsége az eredeti szövegezésben fogadta el a paragrafust. A 19—20. §-nál Sulyok Dezső előadó tett módosítást, amit a Ház egyhangúlag elfogadott. A törvényjavaslat részletes vitája ezzel végetért és Kossa István elnök emelkedett hangon jelentette ki: " A Magyarország államformájáról szóló 1946. évi első törvénycikket ezennel fkihirdetettnel jelentem ki. (A képviselők felálltak a Ház minden oldalán és percekig tapsoltak.) Az elnök továbbiakban bejelentette, hogy a következő ülést pénteken fél 12 órakor tartja a nemzetgyűlés, amelynek tárgysorozata: a magyar köztársaság elnökének megválasztása és eskütétele. A nemzetgyűlés csütörtöki ülése ezzel végetért. S toll arra, hogy rendkívül nehéz lesz továbbvinni állami életünket. Annak a kormánynak, amely ilyen körülmények között vette át az '■rszág vezetését, valóban komoly érdemei vannak, amelyek talán nem a jólét fokozódásában, és egyáltalában abban nyilvánulnak, hogy ha szűkösen és nehéz viszonyok mellett is, zavartalanul folytathatjuk e magunk életét és megvan a reményünk, hogy erre a mostani életre ráépíthetjük a jövendőt. Amikor tehát a nemzet az első új államfőt kiszemeli magának, nemcsak azért természetes, hogy Tildy Zoltán személye kerül szóba elsősorban, mert az ország miniszterelnöke, hanem azért is, mert a demokratikus magyar politikai életnek olyan vezéralakja, akinél többet a magyar politikai élet fejlődése egyetlen magyar férfiúnak sem köszönhet. A magam részéről nyugodt szívvel vállalom Tildy Zoltánt magyar államfőnek abban a meggyőződésben, hogy nemcsak bölcs, igazságos, kiegyensúlyozó államfő lesz, hanem ápolni fogja azokat a kötelékeket, amelyek őt ezután is pártunkhoz fogják fűzni. Végül kérte Tildy Zoltánt, tartsa meg a pártot szerektében és megbecsülésében ezután is. A párt, nemcsak az államfőnek járó tisztelettel, hanem azzal a szeretettel is kíséri őt felelősségteljes pozícióban, amely szeretet és tisztelet az ő küzdőtársai, harcostársai és párthívei részéről jár neki. Ezután Nagy Ferenc nagy lelkesedés közepette egyhangúlag kimondotta, hogy Tildy Zoltánt jelöli köztársasági elnöknek. Ezután a képviselői értekezlet elénekelte a Himnuszt. Tildy Zoltán beszéde Ezután Tildy Zoltán miniszterelnök szólalt fel. Visszapillantást vetett arra a 16 esztendős harcra, amelyet a kisgazdapártnak aélig kellett vívánia. Hangsúlyozta, hogy a miniszterelnöki kinevezésekor nem bizalmat kért, mert a bizaloai olyan megpróbáltatások alatt, mint amilyeneket a pártnak, el kellett viselnie, esetleg meginoghat, hanem szeretetek A szeretete még akkor is elkíséri az embert, amikor a bizalom látszólagos ellentétek awatt itt-ott meginog. — Azok a barátaim, — mon■ dcíia — akik a 15 esztendős harcban közelről megismertek, magyarázat és szó nélkül mindig tudták, hogy utam csak egy le- i hét: hazámnak ás magyar fajtámnak a szolgálata. Rámutatott arra, hogy a sangya» neffiít történelmében máskor is voltak már a mai hős hasonló idők, amikor a történelem viharában a magyarok kertöí’i egyenetlen&entaek tAaaxútak. A kizős fájdalom hatása alatt egymásst kezdték marcangolni a Klagys? IkSsálerben ma is látják Cyea Jelenségeket Azért mart vak mindan megy** azért egymást kezdjük el bán,,tani. Megemlékezett ezEt&B Tidy Zoltán a párt vezetőiről, elsősor, ban Balcsár Zsilinszky Endréről. Emlékének felállással és né, hányperces némasággal hódolt, párt. Volt idő *s elmúlt években —a folytatta Tildy Zoltán —, ami,kor a párt kicsiny csoport volt, élén egy lángoló szellemmel: ezt a szellem Bajcsy-Zsilinszky Endre volt. Megemlítette a miniszterelnök; a párt újjászervezésének munkáját a negyvenes évek elején, az akkori küzdelmeket, harcokat, majd az 1944-es sötét időket, azmikor a párt bujdosásba kényszerült. — Akkor is — mondotta —, kitartottunk az egyetlen lehetséges magyar út mellett. Akkor vetettük meg az erkölcsi alapját annak, hogy a kisgazdapárt fennmaradt ebben az országban és hogy ma a párt az ország legnagyobb politikai tényezője. — A koalíciót nem most kezd,tük el a felszabadulás után, hanem lényegében már 1942-ben, amikor a kisgazdapárt akkori vezetői történelmi előrelátással megegyeztek az akkori egyetlen legitim munkáspárttal, a szociáldemokrata párttal. Akkor is kitartott a párt a helyes álláspont mellett és a kisgazdapárti vidéki értekezleteken az ország parasztsága megértette is magáévá télte azt a nagy politikai gondolatot, hogy a két nagy dolgozó réteg politikai egyezsége nélkül az időben egyik sen tud megállni és egyik számára, sem nyílik meg az út politikkai érvényesülés felé. — A felszabadulás útján világosan és határozottan megjelöltem a jövendő politikai útjat és ezt — ha hullámzások között is, de — a mai napig végig tisztességgel betartottam. Nem tudnék szolgálatot tenni a körnek, ha úgy érezném, hogy a magam belső meggyőződésével és látásával meg kellene alkudnom. Hangsúlyozta ezután Tildy Zoltán, hogy két nagy célt látott maga előtt az újmagyar politikában: az első a szabad és tiszta választások végrehajtása, é a másik a békeszerződés. Ma a választások után a magyarság az összes keleteurópai népek között a legjobb megítélésnek örvend, aminek legjobb bizonyítéka az, hogy a négy nagyhatalom elismerte Magyarországot. — Az államfő kér-dásénesd megoldását a békekötés egyik legszorosabb tartozékának tartottam, mert ez zel kivesszük ellenfeleink kezéből az egyik leg-erősebb agitációs eszközt, melylyel eddig ellenünk dolgoztak. Elmondotta Tildy Zoltán, hogy, az államfő kérdésével kapcsolatban ő is válaszút elé került- Felmerült a kérdés, van-e ráés lehetőség számára a köz szolgálatára. A párt Nagy Ferenc javaslatára most döntött ebben a kérdésben. — Amennyire a szereteten túl is — folytatta Tildy Zoltán — értékelem Nagy Ferenc mos® megnyilatkozó cselekedeteiben a szavaiban az ő komoly emberi nagyságát, annyira érték a kar barátaira a ti döntésteket is. Magyar paraszt őseim nyugalmával és türelmével néztem eddig az eseményeket, ezért most is nyugodtan bízom az időre, a történelemre, döntse el majd, jó úton jártam-e. Ezután a jövő feladatairól beszélt, majd kijelentette, hogy a párt egyszerű tagja kíván maradni. Ha letelik a szolgálata, — mondotta — újra vissza akar térni a pártba, mint egyszerű párttag. Az ülés a Szózat éneklésivel ért véget. A köztársaság ünneplése. Pénteken délben fél .12-kon kezdődnek meg a köztársasági elnökválasztás ünnepségei. A pártok közötti bizottságok több napos tanácskozás után az űrcept ülés műsorát a következsekbssl állapították meg. Az Illést Nagy Ferenc, a csat pergyűlés elnöka fogja meg nyitni, aki a nemzetgyűlnek, bejelenti, hogy mivel a nemzeti gyűlés pénteki ülésének egy abísa programja a kistársasig-jelz.fik seegráasztáss, felkéri es Részletes tudósítás a kisgazdapárt államfő-jelölő értekezletéről