Magyar Nemzet, 1946. november (2. évfolyam, 246-270. szám)
1946-11-01 / 246. szám
PénfeS, 194® november I, Barteus Jaun írja: „Nyilván a kisgazitapárt régi, komoly demokratáinak is gondja, hogy hogyan lehetne menekülni a hivatlan MÉP-teta, Wolffista, Bethienteta, Imrédysta utitirso któl?“ — A felsorolásban a legsúlyosabb kategóriát nyilván az imrédysták képviselik. Viszont az imrédysta Egyedül Vagyunk egykori Musztrte cikkírói és költői nem a kisgazdapártban tömörültek. *A feketézők védelmében ejt egy-két barátságos szót a Magyar Nemzet" — ilyen rosszhiszeműen regisztrálja a Népszava az utcai üzlethelyiséggel nem rendelkező kiskereskedők érdekében írott cikkünket. Szerencsére a továbbiakban sajátmaguk rácáfolnak önmagukra. Írván: „Nem mondjuk azt, hogy minden ilyen akásban dolgozó textiles feketéző lenne". Olvastuk, hogy az angol alsóház a munkáspárti képviselők követelésére , „vizsgáló bizottságot küldött ki a brit sajtó pénzügyi forrásainak kivizsgálására".—Nos, a Magyar Nemzet — amelyet a munkáspárti lapok a „GyOSa topjaként”4 szoktak emlegetni a maga részéről nem emelne kifogást az ellen, de a brit példát itthon is követnék. Ifj. Tuldy Zoltánt nevezték ki az erdőgazdasági üzemek igazgatójának A földművelésügyi saintazter a minisztertanács hozzájárulása alapján ifj. dr Tudy Zoltán nemzetgyűlési képviselőt a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek elnökigazgatójánl alkalmazta. (MTI) Miért adják ki előre a 16 városban az élelmiszereket? A Magyar Nemzet munkatársa illetékes helyen érdeklődött, hogy mi az oka annak, hogy hatósági jegyre az élelmiszereket az év végéig előre kiadják. Mint illetékes helyen közölték, az intézkedésnek részben az volt az oka, hogy a közellátásüügyi miniszter a közönség körében mutatkozó teljesen indokolatlan nyugtalanságot kívánta megszüntetni A megfelelő élelmiszemennyiség rendelkezésre áll és nincsen ok arra, hogy a kielégítő hatósági ellátás tekintetében a fogyasztóközönségnek aggályai legyenek. Ugyanígy az a hír sem felel meg a valóságnak, hogy Budapesten a hízott baromfit tej baromfizsírt zárolnak. Az intézkedés másik oka, hogy a közellátás számára a pénzügyminisztérium csak korlátozott mértékben bocsátott rendelkezésre hitelt, a hitel keretén belül felvásárolt élelmiszereket a közellátásügyi miniszter előre kiadja, hogy a befolyó ellenértékén a pénzügyi kormányzat újabb megterhelése nélkül élelmiszereket lehessen vásárolni. 1 0 •jojAs | % fUl 0 §00$^ I W'í"‘ MIN»**#TT M i 947. előjegyzési és zub-NAPTÁRAK egy választékban viszonteladóinak és reklámcélokra. |Schreiffer György papira agykereskedő KIRÁLY UTCA £ff| Telefon 426-673 __________ Sissarásra? Zárolták «« 130 M» Matov Mft» fietéseket A hivatalos lop csütörtöiki számában megjelent kormányrendelet szerint a havi 1600 forintot meghaladó fix jövedelmeket zárolták. A rendelet szerint az a munkáltató, aki illetménytöbbletadó fizetésére kötelezett munkavállalót foglalkoztat, köteles az ilyen munkavállalókat november hónapra megilető mindennemű javadalmazás havi 1500 forintot meghaladó részét a munkavállalók által választott pénzintézetnél zárolt betétként elhelyezni és a betétkönyvet a munkavállalónak átadni. Nem esik a rendelkezés alá az az összeg, amelyet illetménytöbbletadóra kell fordítani. A munkaadó köteles a zárolt számlára történt befizetéseket november 15-éig az illetékes szakminiszterhez bejelenteni. A bejelentést az üzemi bizottságnak, vagy a bizalminak láttamozni kell. Javadalmazásnak kell tekinteni minden juttatást, a fizetésen felül járó lakáspénzt, különmunkadíjat, működési és egyéb pótlékot, rendszeresen fizetett jutalékot, nyereségrészesedést, segélyt, költségmegtérítést, természetbeni juttatást A zárolt takarékbetétről további intézkedésig kifizetést eszközölni tilos. A betétek részbeni vagy teljes felszabadításának időpontját külön rendelettel állapítják meg. Indokolt esetben a pénzügyminiszter az illetékes miniszterrel egyetértően a zárolt betétet vagy annak egy részét feloldhatja■ Az iletménytöbbletadót nemcsak a kifizetésre kerülő 1000 forint, hanem a teljes összegű illetmény után kell befizetni Akikre mm terjedt a súrolás El a rendelet vagy megalázodás ehhez hasonló már megjelent Csehszlovákiában néhány hónappal ezelőtt. A cseh rendelet sarkalatos pontja volt a stabilizációnak. Nálunk kissé érthetetlen ma ez a rendelkezés, mert nagyjában túl vagyunk a stabilizáción, amely igen jól sikerült. Az új rendelet kifejezten úgy intézkedik, hogy csak a többletadó-fizetés alól mentes illetmények továbbra is korlátlan összegben folyósíthatók. A demokrácia egyik legfontosabb követelménye az egyenlőség. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek egyenlő jogai és egyenlő kötelezettségei kell hogy legyenek. Ennek az elnek alapján azt kell kívánni, hogy az 1500 forinton felüli fizetések zárolását hajtsák végre az egész vonalon, tehát ne csak a magánvállalatoktól húzott fizetésekre vonatkozzék a rendelet, hanem egyformán és egyenlően minden néven nevezendő fizetésre. Ez az intézkedés a rendelet gazdasági hatását nagy mértékben erősítené. PH !*ZENCDC SZÜCSMÉI AG M ISIM EMELETEN! Í1 fi B lí H H fi I Krtl rjta, Szilvit líiataiMa Bőt* » éS B Síi I St&ísljís, Kiiílís. 58. lel. QMS MAGAS TÁTRA GYÓGYHATÁSÚ, RÉGI SVÁBHEGYI SZANATÓRIUM NÍVÓJA I|, redukált árak a Szabadságítss?! (SvStibsnyi] SzanatórimtaB Legtökéletesebb hotel keretei között, legtökéletesebb gyógyintézet. 75 jól fűtött fürdőszobás, telefonos, balkonos spartement. Békebeli diéta, hízókúra, állandó melegvíz, vízgyógykezelés. Budapest, XII. Mellma-utca 16. Telefonj 161—866, 161—867. MÜM iseffár feredőnyők, vilyenredőnyek készíti**, Javítása, békebeli minőség. Budapest. V. Szert István-körút egy. GYAKORLOTT LIKŐRGYÁR! és antíbtolén nanipulánst felvesztek. BRAUN UKÖRGYÁR Budapew. TOL, illőt-út hitem. Etessen megváltani a jegyit a ms&tiitórjorm november 10-én a FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZBAN KARÁDY KATALIN TURAY IDA NEMÉNYI UT FELEKI KAMIL KOMLÓS VILMOS HERCZEG JENŐ ás a legkitűnőbb kabaré művészek, további a Szabad száj karikaturistáinak felléptével. Kezdet# */mu-kor. Jegyek már csak korlátolt számban! Drülés, pilienés, gyesyklés hízókért, diéta, orvosi felügyelet. SIS Ilin SZIMIH SZABADSÁGHEGY OLCSÓ UTÓSZEZONÁRAK Elsőrendű ellátás közé: fűtés, mfvís, weekend. MÁTYÁS KIRÁLYÖT HÍrT SZÁM. — Telefon: 161-124. kezdődött a koasstpénz- és zugvaluta-front felgönyyölítése A főkapitányság gazdasági rendészeti osztálya a textil feketepiac felgöngyölítése mellett hozzáfogott az úgynevezett kosztpénz-front és a zugvalutázás felszámolásához is. A rendőrség tudomására jutott, hogy egyesek heti 3—1 százalékos kamatra is adnak kölcsönöket aranyfedezet ellenében. A gazdasági rendőrség annak a rendeletnek az alapján kezdte meg a nyomozást, amely kimondja, hogy aranyat zálogba adni vagy vennni tilos és a rendelet ellen vétőket tíz évig terjedhető fegyházzal lehet büntetni. A detektívek súlyos gyanúokok alapján házkutatást tartottak Wellisch Pál tőzsdebizományos Zsigmond utca 10. sz. házban és Wellisch László értékpapírkereskedő Vécsey utca 5. számú házban lévő lakásán, ahol több mint 1100 gramm aranyat találtak. Kiderült, hogy az arany fedezetéül szolgált azoknak a kölcsönöknek, amelyeket heti 3-4 százalékos kamat felszámításával adtak kölcsön. A rendőrségre került Rechnitzer József textilszövő, Keresztes Gábor értékpapírkereskedő és Kenézy Gábor értékpapírkereskedő is, akiknek tulajdona volt ez az aranytárgy. Megállapították, hogy Kenézy kölcsönök kihelyezésével is foglalkozott. Lakásán ötven karika gyűrűt és 400 gramm aranyat találtak, amelynek nagy részéért Vázsony Béláné textilkereskedőnek adott kölcsönt Valamenynyiüket őrizetbe vették. Ugyancsak őrizetbe vették Fischer Lászlót, a Dombóvári Keksz- és Tésztagyár budapesti képviselőjét, aki Stern Aladár tisztviselőtől vett fel kölcsönt, amelyet tovább adott egy fuvarozónak, aranyfedezet ellenében. A gazdasági rendőrség valutaügyészséghez beosztott detektívcsoportja Jékely őrnagy irányítása mellett a zugvalutázókra csapott le. Hatvani László írógépkereskedő — mint a nyomozás megállapította — 560 dollárt, amelyről azt állította, hogy külföldiektől fogadta el, tovább adott Zeisler György ékszerésznek. A dollár még négy kézen ment át, amíg a gazdasági rendőrség leleplezte a dollárláncolókat Halvaom és Zeisleren kívül letartóztatták Szigeti Tivadar aranyművest, Hegedűs Sándor divatárust, Schwarz Edéné háztartásbelit, Friedmann László kereskedőt, Katz Jakab pénzbeszedő és König József textilkereskedő szintén dollárüzleteket kötöttek. A gazdasági rendészeti osztály detektívjei mindkettőjüket elfogták és letartóztatták. A gazdasági rendészeti osztály változatlan eréllyel folytatja a forintrontók ellen a további nyomozást, hogy a gazdasági életre káros parazitákat leleplezze. Motzár népjóléti miniszter előadása a zsidókérdésről A műegyetemi szakszemvaatt csoport által rendezett •Politikai akadémia* keretében Molnár Erk népjóléti miniszter, a kommunista párt egyik vezetője tartott előadást „A zsidókérdés Magyarországon* címmel. Bevezetőjében kijelentette, hogy zsidókérdés van és ezzel tárgyilagosan kell foglalkozni. Fel kell fedni a zsidókérdés valódi gyökerét, mert csak így lehet útját állni az antiszemita propagandának. A miniszter rámutatott arra, hogy a zsidó faji látszat megtévesztő, a zsidóság távolról sem egységes fajta, keveréke olyan fajoknak te, amelyek a magyar népben szintén megtalálhatók. Ami a szellemi fajtasajátosságokat illeti, a tudomány bebizonyította, hogy ezek szerepe csupán lényegtelen. Amikor Magyarország a polgári fejlődés küszöbére lépett, a tőkefelhalmozás új lehetőségei nyíltak meg, ezek kihasználása különleges üzleti szelemet kívánt meg, amely a zsidóságon kívül mindenütt hiányzott. A nagyipari fejlődés ii célja lehet ilyen drasztikus térkedésnek, amikor az egyszerű halandó fizetését 3200 forintban már maximálták? De nem ez a legérdekesebb része ennek a rendelésnek. Magyarországon 1818-ban bevezették az általános közteherviselési kötelezettséget , és 1946- ban megszüntették. Augusztus 1-én lépett ugyanis életbe az illetménytöltdeladó, a legdrasztikusabb magyar adónem, amely egész 50 százaékig sújtja az 1000 forinton felüli fizetéseket. Ez alól az adó alól azonban csodálatos módon a következő csoportok ki vannak véve: az állami alkalmazottak és a nemzetgyűlés tagjainak illetményei, az állami fő államosított üzemektől járó fizetések, a BSZKRT és más közlekedési vállalatok, az OTI és a MABI vezetőinek fizetése, valamint a szakszervezetektől s a szakszervezeti tanácsra járó illetmények. Aki a felsorolt illetményeket kapja, akárhány forrásból és bármilyen összegben ie, azután egyáltalában adót nem köteles fizetni. Tehát bizonyos álláshalmozók összes jövedelmeiket csorbítatlanul élvezhetik. korszakában a nagytőkések, bankkapitalisták nagy része a zsidóságból került ki Az a nagytőke azonban, amely Magyarországon a két világháború között uralkodott. Jelentős részében nem zsidó tőke volt. Az a nagytőke, amely a dolgozókat kizsákmányolta, távolról líra zsidó, hanem nemzetközi ••*rzálytőke volt. A zsidóság beolvadása a magyarságba az első világháború előtt még nem fejeződött be, azóta az antiszemitizmus súlya alatt még vissza is fejlődött. A zsidóság a magyar társadalomnak külön csoportját alkotta különleges történelmi múltjánál fogva és az elmúlt félfeudális magyar társadalomban a tőke hatalmának szembeötlő részét képviselte. Ugyanekkor szerepe a társadalmi élet más területein jelentéktelen maradt. A zsidóság a magyar társadalomban elszigetelt kasztszerű életet élt, mégpedig olyan területen, amely telítve van a társadalmi ellentétek gyújtóanyagával. Ha ezt a csoportot egyébként is az ellenséges érzés hagyományai veszik körül s ha a valódi társsadalmi összefüggések rejtve maradnak, akkor elkerülhetetlen, hogy ezzel a csoporttal szemben ellenszenv ne alakuljon ki. Az antiszemita propaganda eltorzított tényekkel dolgozik. Mesterségesen szítja a gyűlöletet, de ezt az eleven érzelmek kohójából szítja. A zsidókérdés megoldásának egyetlen halodó útja —folytatta a miniszter — a zsidóság teljes beolvadása a magyarságba. A demokratikus fejlődés szűk, vágképpen maga után vonja ezt. A demokratikus fejlődés útján a tudatlanságot tájékozottság váltja fel, a zsidóellenes hagyományok helyébe, a zsidókérdés tárgyilagos szemlélete lép. Erről gondoskodni fog a demokrácia nevelő munkája. A reakciós erők szerepe a társadalomban meg fog szűnni, erről a demokrácia politikai ereje gondoskodik. És véget fog érni a zsidóság túltengése is a kapitalizmus szervezetében, erről gondoskodik a demokrácia gazdasági ereje, amely a gazdasági életet ellenőrzés alá helyezi. Ha a zsidóság eloszlik a társadalom minden osztályában, minden foglalkozáságban, ha megszűnik elszigeteltsége, elkerülhetetlenül bekövetkezik a teljes vérségi egybeolvadása. Ez lesz végül a zsidóság sorsa, erről gondoskodni fog a demokrácia társadalmi ereje. A miniszter végül megállapította, hogy az antiszemitizmus ma elsősorban nem a zsidóság, hanem a demokrácia ellen irányul. (MOT) A honvédelmi minisztérium nyilatkozata Az újvidéki per kapcsán földi Márton volt csendőrszázados azt a vallomást tette, hogy 1942 januárjában egy a délvidéki atrocitásokról készült jelentésre, mely az aznapi halottak számát 1200—1400 főre becsülte, Kuthy László altábornagy azt az írásbeli megjegyzést tette, hogy •kevés*. A Katonai Politikai Osztály megállapította a lefolytatott vizsgálat során, hogy a megjegyzést nem Kuthy altábornagy írta és így az ország közvéleményében jogosan felháborodást keltő aljas fasiszta cselekedetben Kuthy László altábornagynak, a honvédség felügyelőjének semmi része nem volt. Be kell tartani a közszállítási szabályzatot A belügyminiszter leiratot intézett a főváros polgármesteréhez és valamennyi törvényhatóság vezetőjéhez. Közölte, hogy mindennemű közmunkánál és közszállításnál be kell tartani a közszállítási szabályzat rendelkezéseit. Az augusztus előtt vállalatba adott közszállítások szerződéseit felül kell vizsgálni és a változott gazdasági helyzet következtében kedvezőtlenné vált szerződések helyett új megállapodásokat kell létesíteni. A belpolitikai helyzet Szerdán este 6 órakor Varga Béla nemzetgyűlési elnök hivatalában megkezdődött a pártközi értekezlet. A kisgazdapárt részéről Nagy Ferenc, Bognár József és Oltványi Imre, a szociáldemokrata párt részéről Szakosíts Árpád, Kéthly Anna és Selig Imre, a kommunista párt részéről Rákosi Mátyás, Rajk László és Gerő Ernő, a parasztpárt részéről Veres Péter, a Szakszervezeti Tanács részéről Rosta István volt jelen. Az első pártközi értekezlet alkalmával megállapodtak abban, hogy az értekezletről gyorsírói feljegyzéseket készítenek és a megállapodásokat is írásba foglalják. Varga Béla javaslatára elhatározták, hogy először a gazdasági kérdéseket tárgyalják, majd fölvetették a baloldali blokk által megfogalmazott öszszes követeléseket. Mivel a tegnapi tanácskozáson megállapították, hogy a háromórás tanácskozás nem elegendő arra, hogy az összes kérdésekben döntsenek, elhatározták, hogy a legközelebbi ülést ara ünnepekre való tekintettel, kedden fogják megtartani. Abban az esetben, ha a részletes megbeszélések során nem jönne létre megállapodás, a tárgyalásokat a jövő héten még folytatni is fogják. A tárgyalások befejezésétől függ az is, hogy a nemzetgyűlés mikor kezdi meg ülésezéseit. Az eddigiek szerint november 19-én ülne össze a parlament, amikor is a Ház formális ülést tartana, majd áttérne a törvénytelen gyermekekről szóló javaslat tárgyalására. Az ünnepek alatt a belpolitikai életben nagyobb politikai megnyilatkozások nem lesznek. A miniszterek és a képviselők nagy része vidékre megy. 3 Városházi hírek November elején újból megkezdődik a budapesti községi iskolákban a filmoktatás. A megmentett filmek nagy részét rendbehozták úgy, hogy a főváros elegendő számú és értékes pedagógia filmanyaggal rendelkezik. November 4-én, hétfőn megszűnik az 5-és autóbuszjárat át helyette 12-es jelzéssel új autóbusz-vonalon indul meg a közleskedés. Az új reláció az Új Szent János-kórháztól a Boráros térig közlekedik, érinti a Szabadsághadon át az Alkotmány-, illetve visszafelé a Báthory-utcát, a Podmaniczky utcát és végighalad a Nagykörúton. A fővárosi üzemek, beleértve a részvénytársaságokat is, a folyó évben választmányi, illetve igazgatósági tagjaiknak nem folyósítanak sem jelenléti díjat, sem tantemet.