Magyar Nemzet, 1948. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1948-03-17 / 63. szám

4 Masar Nemzet» Káprázatos fénnyel százez­rek­ ünnepelték március 15-ét Az országgyűlés ünnepi ülésén törvényben örökítette meg a szabadság ünnepének emlékét Lélekemelő, bensőséges han­gulatban ünnepelte a főváros és az egész ország 1848 legen­dás március 15-éj­ének cente­­náris évfordulóját. Hatalmas tömegeik indultak meg város- és országszerte pi­rosló arccal és piros-, meg nemzeti színű zászlókkal, hogy lelkes ünnepléssel leróják ke­gyeletük adóját a magyar sza­badság hervadhatatlan emlé­kezetű hősei előtt. Beteljesült a költő jóslata: „hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak, " áldó imádság mellett mondják el szent neveinket". Valóban, hatalmas lebomlás volt ez a centenáris ünnep, a hálós nemzet leborulása törté­nelme legnagyobbjainak meg­szentelt e­mléke előtt. A főváros káprázatos fény­­nyel ünnepelt. Az államfő, a kormány, a törvényhozás, a gyárak és földek dolgozói, a polgárság, az ifjúság mind­­mind kivette részét az ünnep­lésből a felszabadító tavasz­ szélben lengedező zászlóerdők suhogása alatt, vagy az in­tézmények, színházak­­ ünnepi díszbe öltözött termeiben. S talán kevesebb fénnyel, de ugyanolyan bensőséges, mely március 15-én kezdődő m­unkv­ersenyt a csepeli dolgo­zók vasárnap nagyszabású ün­nepség keretében indították el Az ünnepségen az Operaház és a Nemzeti Színház több mű­vésze is fellépett. Tildy Zoltán köztársasági elnök képviseletében Miháltffi Ernő miniszter jelent meg. A Himnusz eléneklése után a Vásárhelyi-kórus több énekszámot adott elő. Drahos S­ajos képviselő megnyitót mon­dott Kádár János országgyű­lési képviselő ünnepi beszédé­ben hangsúlyozta, hogy rövid megszakítással 100 éven át sö­tét rabságban élt a magyar nép, különösen Horthy-dikta­­­túrája alatt. Ez a sötét ember­öltő véget ért, amikor a Szov­jetunió felszabadította az orszá­got. A magyar nép felemelke­dése és az országos munkaver­­­seny egymástól elválaszthatat­lan. Csepel igazán vörös most lett, amikor megértették az it­teni dolgozók a magyar nép érdekének legfőbb parancsát: többet és jobbat kell termelni. érzülettel velünk ünnepelt az egész ország, a vidék városai, s a falvak száz esztendeje fel­szabadított népének dolgos unokái. Ezen e napon az egész ma­gyarság találkozott és össze­olvadt a Szabadsági szüreteté­nek és becsülésének mindent magába olvasztó tüzében. De amiként a száz év előtti március idusa nemcsak a ma­gyarság ünnepe volt, hanem pirosbetűs örömnapja a világ összes szabadságszerető népé­nek — azonképpen most is ve­lünk ünnepelt szerte a világon minden jóérzést­, becsületes ember, akinek szívügye az egyének, nemzetek, népek sza­badsága. Különös örömünkre szolgált, hogy ez alkalommal körünk­ben üdvözölhetjük számos sza­badságért hevülő nagy és kis nép kiküldöttét, mert egymás szabadságának, függetlenségé­nek, nemzeti egyéniségének köl­csönös megbecsülésében egy eljövendő emberségesebb, jobb világ zálogát látjuk. Annyi sok sivár ős után ezen a napon ismét joggá­ érezhettük, hogy érdemes ma­gyarnak lenni! Az újjáépített K­suth-mav*6­, teamot m másernap reggel adták át a Kerepesi-temetőben a fő­város közönségének. S­c­hó Ist­ván­ a Kossuth Szövetség elnöke, Lakatos Mihály államtitkár szó­laltak fel, majd Bognár József polgármester hosszabb beszéd keretében átvette a mauzóleu­mot A Petőfi-házat vasárnap dél­előtt nyitották meg ünnepélyes külsőségek között. Három hétig tartó rohammunkával hozták helyre az emlékházat. Az ün­nepségen megjelent Rajk László belügyminiszter és felesége, Veres Péter honvédelmi minisz­ter, Gyöngyösi János, Kádár János képviselők, Boldizsár Iván és Bencsik Gyula államtit­károk, Vojnich Géza, a Tudo­mányos Akadémia képviseleté­ben. Bölöni György bevezető szavai után Bognár József pol­gármester mondott ünnepi be­szédet. Petőfi az elnyomott mil­liók költője volt, mert ő fejezte ki a nép szívében és lelkében élő vágyakat mány több tagja. Alsódabas népe lelkes ünnepi hangulatban várta a vendégek érkezését. A házakat fellobogózták, a község határában óriási diadalkapukat állítottak, amelynek két oldalán lovasbandérium és magyarruhás lányok álltak fel. Felhő Tibor főispán, Házy Árpád alispán üdvözölték az elnököt és dzísé­­retét. A temetői ünnepség­ után leleplezték annak a háznak a falába elhelyezett emléktáblát, amelyben Kossuth László lakott. A főváros ifjúsága március idusának előestéjén, vasárnap este fáklyás felvonulást rende­zett. Már délután 5 órától kezdve gyülekeztek zászlók alatt a Hősök-terén. Este 7 óra után indult el a menet az And­­rií­ M 1­-úton. Az Oktogonnál meg­­gyújtották a fáklyákat. Az Ope­raház erkélyén erre az alka­lomra dísztribünt állítottak fel. Innen nézte végig a felvonulást Tildy Zoltán elnök és felesége, Dinnyés Lajos miniszterelnök, Rákosi Mátyás és Szakasits Ár­pád miniszterelnökhelyettesek és a kormány tagjai. Ott volt Vorosilov marsall, a szovjet kor­mányküldöttség tagjaival, Za­­mercev tábornok és a külföldi küldöttségek tagjai. A fáklyás­­menet 8 óra elött érkezett a Nemzeti Múzeumhoz, « Mú­­zeum-köruton és a környező Diznyés Lajos miniszterelnök a centenáris ünnepség alkalmá­ból Budapestre érkezett külföldi küldöttségek tiszteletére vasár­nap este a Gellért-szálló fel­díszített márványtermében va­csorát adott. Megjelent Tildy Zoltán köztársasági elnök, a kormány tagjai, Vorosilov mar­sall, a külföldi küldöttségek tag­jai, a honvédség és rendőrség képviselői, Vér Zoltán a Gazda­sági Főtanács főtitkára, Bognár József polgármester, Kossá Ist­­orzó Nándor, a pest megyei Nemzeti Bizottság elnöke mon­dott emlékbeszédet. Dinnyés Lajos miniszerelnök állott fel azután szólásra. Évszázadokon keresztül uralkodott a bécsi ka­­marilla, az erőszak minden eszközével magyar földön. Bécs még Kossuth Lajos ha­lott édesapjától is félt és csak szerény kis sírkövet volt sza­bad állítani sírjára. Most már szabadon ünnepelhetjük Kossuth Lajos és édesapja emlékét. Ís­utcákban helyezkedett el a if­júság. A Himnusz elhangzása után megérkeztek az Alsódabasról, Kossuth Lajos apjának sírjától elindult fáklyás staféták. Bay Gyula népi kollégista elszavalta a Szózatot. Győri Imre intézett azután beszédet az ifjúsághoz. Gere Zoltán egyetemista fel­olvasta a ifjúság fogadalmát, amelyet a jelenlévő óriási tömeg fennhangon utána mondott. Az ifjúság megfogadja, hogy méltó lesz a 48-as márciusi ifjúsághoz és amilyen hősiességgel harcol­tak a 48-as fiatalok a független­ségért, olyan lelkesedéssel fog dolgozni a magyar ifjúság az ország újjáépítéséért. Az ifjúság ezután a Kossuth-nóta hangjai mellett Petőfi szobrához vonult, majd a késő esti órákban rend­ben szétoszlott. van a Szakszervezeti Tanács fő­titkára, Dinnyés Lajos minisz­terelnök mondott pohárköszön­­tőt. — üdvözlöm — mondotta —■, a külföldi vendégeinket, akik résztvesznek nemzetünk büszkeségében osztoznak örö­mében és kegyelettel emlékeznek meg azokról a történelmi ese­ményekről, amelyeket most or­szágosan ünneplünk. Hogy a magyar nép elfoglalhatta helyét a békés nemzetek nagy csatá­jában, azt a nagy Szovjetunió- Inda J­a mrankaverseny Fáklyás felvonulás A miniszterelnök vacsorája Fogadás a köztársasági elnöknél Tildy Zoltán köztársasági el­nök vasárnap délben az elnöki székházban fogadta a centenáris ünnepségekre Budapestre érke­zett külföldi küldöttségeket. Az elnöki palota előtt lovasrendőr díszszázad tisztelgett az érkező vendégek előtt Az egybesereg­­lett tömeg különösen meleg ün­neplésben részesítette Vorosilov marsall vezetésével érkező szov­jet küldöttséget. A külföldi ven­dégek az elnöki palota fehér m­árván­y termében gy­ülekeztek. Tildy Zoltán elnök, Dinnyés Lajos miniszterelnök, Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád mi­n­isz­terelnök h­elyet­tesek és Molnár Erik külügyminiszter és a kormány többi tagja jelen­létében fogadta a küldöttsége­ket Az elnök melegen üdvözölte Vorosiln­o marsallt és Grecsuhát, az Ukrán Szovjet Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának elnökét A vendégek háromnegyed óra hosszat tartózkodtak az elnöknél. Vasárnap megnyitották a 48-as emlék- és ereklye-kiállítást. Tildy Zoltán elnök hangoztatta, hogy a kiállítás visszavezet bennünket azokba az időkbe, amelyeknek Kossuth Lajos édesatyja, Kos­suth László az alsódabasi régi temetőben van eltemetve. Kos­suth László sírját vasárnap ün­dőseitől és eszményeiből ta­nulni akarunk. Szeretném, ha ezt a kiállítást minél nagyobb seregben tekintenék meg mind­azok, akik csak eljuthatnak id® és különösen az ifjúságunk. A csehszlovák centenáris kül­döttség vasárnap érkezett re­pülőgépei Budapestre. A kül­döttség vezetője Zdenek Fierlin­­ger iparügyi miniszter és Eugen Erben, a csehszlovák szakszer­vezetek főtitkára. Megjelent fo­gadásukra Szakosíts Árpád m­i­­ni­s­z­terelnökh­ely­ettes, Marosán György, párt­főtitkárhelyettes, Nógrádi Sándor és Vajda Imre államtitkárok, Balassa Gyula rendőraltábornagy és Czernii budapesti csehszlovák követ. A román kormányküldöttség vasárnap délután érkezett meg a bukaresti gyorssal. Fogadására megjelent Rajk László belügy­miniszter, a minisztériumok képviselői, azonkívül Kuthy László vezérezredes és Balassa Gyula rendőraltábornagy. A nagyszámú román­ küldöttség ve­zetője Stefan Voitec egyetemi tanár és Octav Livezeanu tájé­koztatásügyi miniszter. nepélyes­­keretek között koszo­­rúzták meg. Ott volt Tildy Zol­tán köztársasági elnök, Dinnyés Lajos miniszterelnök és a kor­­ ­miitpscg Alsódabason Svernik, Sztálin és Mólót©v mivozle táviratai A Magyar Távirati Iroda jelenti: N. Svernik, a Szovjetúnió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke a következő táviratot in­tézte a magyar köztársaság el­nökéhez: «Tildy Zoltán úrnak, a Ma­gyar Köztársaság elnöke, Buda­pest. Kérem önt, Elnök Úr, fogad­ja szerencsekívánataimat Ma­­gyarország nemzeti ünnepe al­kalmából. Ugyanakkor küldöm a magyar nép és az ön szemé­lyes jólétére és boldogulására irányuló jókívánságaimat N. Svernik.­ J. Sztálin, a Szovjetúnió mi­niszterelnöke a következő táv­iratot intézte Dinnyés Lajos magyar miniszterelnökhöz: «Dinnyés Lajos úrnak, a Ma­gyar Köztársaság miniszter­­elnöke, Budapest. Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából küldöm önnek, Mi­niszterelnök Úr és a magyar kormánynak szerencsekívánatai­­mat. Kívánok az új, demokrati­kus Magyarországnak további sikereket az építő munkában. 3. Sztálin.* V. Molotov, a Szovjetúnió kül­ügyminisztere üdvözlő távirata Molnár Erik magyar külügy­miniszterhez: «Molnár Erik úrnak, a Ma­gyar Köztársaság külügyminisz­tere, Budapest. Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából fogadja Miniszter Úr a magyar demokratikus köz­társaság felvirágozására, úgy­szintén az országaink közötti barátság és együttműködés to­vábbi megszilárdítására irányuló­ jókívánságaimat. V. Molotov.* nak és bölcs vezérének, Sztálin g­eneralisszimusznak köszönhet­ők. — Vorosilov marsall mon­dott ezután pohárköszöntőt. A hétfői ünnepségek Hétfőn reggel a Nemzeti Mú­zeum előtt tartott ifjúsági nagy­gyűléssel kezdődött az ünnepség. Óriási tömeg vonult fel. Az if­júság zászlókat, táblákat vivő, szabadságharcos dalokat és for­radalmi nótákat éneklő csoport­jai, a NÉKOSz százhúsz kollé­giumának sokezerfőnyi lelkes csapata és számos más ifjúsági egyesület tagjai. Kilenc óra felé a hatalmas Múzeum-kert három útvonalra néző homlokzati terét teljesen ellepte a budapesti if­júság soktízezres tömege, a vi­­déki ifjúság népes küldöttségei s a főváros ünneplő közönsége. A zászlóerdőből és emberrenge­tegből táblák százai emelkednek a magasba: a felvonuló s most a magyar ifjúság egysége mel­lett demonstráló szervezetek nevei, kollégiumok, a paraszt, munkás és értelmiségi ifjúság aktuális követeléseit kifejező jelmondatok tündökölnek rajta. Kilenc órakor a Himnusz el­éneklésével kezdődött meg az ifjúsági nagygyűlés, majd Be­nedek Árpád egyetemi hallgató elszavalta a „Talpra magyari“-t. Az eskü refrénjét együtt zúgta vele az ifjúság. Ezután Hon György országgyűlési képviselő, a MIOT főtitkára tartotta meg ünnepi beszédét váltatta a márciusi ifjak sze­repét s hangsúlyozta, hogy az emberiség fejlődésébe vetett tör­hetetlen hit, a haza szeretete, a világszabadság eszméi adtak erőt harcukhoz. Ma, amikor a negyvennyolcas szabadságharc hőseit ünnepeljük, hálával em­lékezünk meg a magyar nép mai harcos táboráról, a Magyar Kommunista Pártról és vezető­jéről, Rákosi Mátyásról Első­sorban ennek a tábornak kid­íménhetjük, hogy ellenségeink tervei meghiúsultak és orszá­gunk valóban a dolgozó nép, a magyar ifjúság országa lett. Az Ifjúság egysége Beszéde további tárán a külső és belső bitangokról be­szélt Non György, majd a szomszédainkhoz és a Szovjet­unióhoz fűződő szoros barát­ságról. — Ma, az első március tizenötödikének századik év­fordulóján ünnepélyesen nyil­vánítjuk ki ország-világnak — emelte fel hangját a MIOT főtitkára —, hogy megvalósít­juk a magyar ifjúság egységét. Nagy tetszéssel fogadott be­szédét Petőfi idézésével fejezte be Non György: „Most egy a lélek, egy a szív, a kár — Mi­kor győznél, ha most sem, a magyar!“ Ezután megalakult az ifjúság menete és zászlókkal, énekelve és az ifjúság jelsza­vait visszhangozva a Kossuth­­térre vonult. Ernest Bevín brit külügyminiszter üzenete a magyar néphez Londonból jelentik. A londoni rádió hétfő esti magyar nyelvű adásában je­lenti: Ernest Bevín, Nagy-Britannia külügyminisztere, az 1848-as forradalom századik évfor­dulója alkalmából a következő üzenetet küldi a magyar nép­nek. Az 1848-as márciusi forrada­lom és a magyar szabadság­­harc kezdetének századik év­fordulója alkalmából üdvözle­temet küldöm a magyar nép­nek. Akárcsak száz évvel ez­előtt, ma is számos súlyos probléma vár megoldásra vi­lágszerte. Az idő múlása nem hárította el a zsarnokság vesze­delmét, sem pedig azokat a ve­szélyeket, amelyek a polgárok politikai és szabadságjogait fe­nyegetik. Az önök forradalmá­nak hőseit, kü­lönösképen pe­dig Kossuth Lajost, itt nálunk régóta ismerik és csodálják magasztos elveikért és a zsar­r­nokság minden formájával szemben elfoglalt meg nem al­kuvó magatartásukért. Büszke­ség és elégtétel forrása szá­momra az a tudat, hogy a ve­szedelem órájában Kossuth La­jos annyi más politikai üldö­zö­tthöz hasonlóan biztos mene­déket talált ebben az ország­ban. Nagy-Britannia továbbra is a szabadság barátja és a zsarnokság ellenfele marad, bármi ihletből vagy forrásból fakadjon is. Magyarország büszke lehet arra, hogy 1848- ban az emberi szabadságért rántott kardot. Ám az évfor­dulóknak csak akkor van érté­kük, ha emlékük még maga­sabb teljesítményekre ösztö­nöz bennünket Biztos vagyok, hogy a nagy feladat megoldá­sában, amellyel félelem- és in­­ségmentes Európát akarunk te­remteni, számíthatunk a ma­gyar nép megértésére. Hiszen ez a nép szívében továbbra is ápolja 1848 igazi hagyomá­nyait. (MTI) A Petőfi- és Kos­snu­z-szobor megkoszorúznta Tildy Zoltán köztársasági el­nök, a kormány, az országgyű­lés, hatóságok és testületek ve­zetői és a külföldi delegációk hétfőn reggel megkoszorúzták Petőfi szobrát. Hatalmas tö­meg lepte el a zászlódíszbe öl­tözött Petőfi-teret. Tildy elnök a Himnusz hangjai mellett el­lépett a díszszázad előtt, majd a Kossuth-nóta hangjai mellett az elnök elsőnek helyezte el koszorúját, majd Nagy Imre, az országgyűlés elnöke, Dinnyés Lajos Miniszterelnök, utána. Vorosilov marsall és a román­, lengyel, jugoszláv, bolgár, cseh­szlovák, görög, francia, olasz, osztrák és albán delegációk ve­zetői koszorúzták meg Petőfi emlékművét. A Kossuth-szoborhoz ment át azután Tildy Zoltán köztársa­sági elnök a hivatalos szemé­lyekkel és a külföldi delegáció tagjaival. Itt a Kossuth-nóta hangjai mellett elsőnek szintén az elnök helyezte el koszorú­ját, majd Nagy Imre, az or­szággyűlés elnöke,­­ Vorosilov marsall, s a többi külföldi ki­küldött, Dinnyés Lajos'' minisz­terelnök és a társadalmi egye­sületek megbízottai. A magyar szabadságharc többi hőseinek emlékművét a Petőfi- és Kossuth-szobor meg­koszorúzásával egyidőben kül­döttségek keresték fel, hogy lerójják a nemzet kegyeletét. . Az országgyűlés ünnepi díszülése Az országgyűlés őss 1848/49. évi forradalom és szabadság­­harc emlékének megörökíté­sére március 15-én, hétfőn délelőtt 10 órakor ünnepi ülést tartott. A képviselők már 9 óra után a délszaki növényekkel díszített folyosókon gyülekez­tek. Az üléstermeit is ünnepi díszbe öltöztették erre az al­kalomra. Az elnöki emelvényt nemzetiszínű drapériákkal von­ták be. Az ülésterem közepén a Házi asztala helyébe állítottak egy díszes karosszéket, itt fog­lalt helyet Tildy Zoltán köz­­társasági , elnök. Zsúfolásig megteltek a karzatok is. Az első emeleti páh­olyokb­a, il­láttak helyet a külföldi kor­mányküldöttségek. A jobb­oldali első páholyban, amely egyébként a diplomáciai pá­holy, ült, Vorosilov marsall, a szovjet küldöttség vezetője, Grecsuha, az Ukrán Szovjet Köztársaság Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke, Kuraszov vezérezredes, a szov­jet küldöttség többi tagja, va­lamint Puskin budapesti szov­jet nagykövet és Zamercev tá­bornok. A következő páho­lyokban foglaltak helyet Kor­­zycki miniszterelnökhelyettes vezetésével a lengyel kormány­­,küldöttség tagjai, Vojtec mi­niszter vezetésével a román küldöttség, Bierbiiger minisz­­­terrel az élén a csehszlovák küldöttség, Jugoff belügy­miniszterrel az élén a bolgár delegáció, Gyilas tárcanéllkü­li miniszter vezetésével a jugo­szláv kormányküldöttség, Ja­­kova miniszter vezetésével az albán kormányküldöttség és sorra a Budapesten akkreditált diplomáciai kar tagjai. Az első emeleti páholyokban ültek a tábornoki kar tagjai, a rendőr­ség és a legfőbb állami hiva­talok vezetői, a tudományos és művészi élet képviselői, a Kossuth-díjasok és az elnök mögötti páholyokban a mi­niszterek feleségei és a hölgy­­meghívottak. Pontosan 10 órakor foglalta

Next