Magyar Nemzet, 1949. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-22 / 18. szám
Vasárnap, 1949 január 28 A sárga könyv adatai Mindszentiről és a nyilasokról »*« USTARSáSAOI NOV.ICIATUS fis MA.NRCZA BUDAPEST L, LABANC Út ST i TELEFONI I6«-J7» Újabb fejezetet közlünk a j csolatait tárják fel a könyvnek sárga könyvből. Mindszentynek ezek a nagyjelentőségű adatai. E nyilas uralommal való kap-ban lévő falvakat, hogy a híveket vigasztalja és kitartásra buzdítsa.“ Így ajánlotta fel jó szolgálatait a nyugati határszélre szorult, végnapjait élő, általa „keresztény államnak“ minősített nyilas rémuralomnak. A felszabadulás után pedig anyagi eredetű személyes torzsalkodásaiból, e mostani dollárüzérkedéshez hasonló árurejtegető spekulációiból származott ellentéteiből igyekezett magának politikai tőkét kovácsolni a demokráciában és kivonni földjét a földbirtokreform alól. A nyilasokkal támadt ellentéteiről Medszenty maga is elismeri: „1944 október 21-i letartóztatásom nem politikai okokból történt, hanem mert Schiberna Ferenc veszprémmegyei főispán püspöki palotámban 1800 pár inget és alsónadrágot, 100.000 pengő értékű összevásárolt új fehérneműt talált felhalmozva s mert vele lakásreforirálás miatt összetűztem. Ezért internáltak.“ A magyar hitleristák ügye iránt táplált rokonszenvének és érdeklődésének egyik jellemző bizonyítéka az a levél, amelyet Révay Tibor jezsuita szerzetes írt hozzá és amelyben ez beszámol Szálasinak a Manrézában tanúsított magatartásáról. Az 1938 április 16-án kelt levél így szól: «Kedves Méltóságos Uram! Szálasi vólt itt 1. gv.-on (lelkigyakorlat). Igen jól viselte magát Azoa is megfordult itt. Egy-két páterrel szívesen érintkezik. Hogy országos vezetésre van-e rátermettsége, nem tudom. Katolikus szempontból őt megbízhatónak tartom. Tudja-e munkatársait így befolyásolni, nem tudom, megígérte, hogy ezeket 1. gy.-ra hozzám küldi. Úgy látszik, ígéretét még nem bírta megvalósítani. Sajnálom, hogy kellő időben nem bírtam a válasszal elkészülni.» (4. melléklet.) Mindszenty azonban — mint ez vallomásából kiderül —1938- ban nemcsak rokonszenvezett a magyar nemzeti szocializmussal, hanem tevékeny segítséget is nyújtott Szálasiéknak politikai térfoglalásukban: «1938 április 19-ére Budapesten papi értekezletet hívtunk össze a nyilaskeresztesekkel rokonszenvező Tóth Viktor Zoltán, dévaványai esperes-plébános és én. Az értekezlet tanácskozásai után memorandumot bocsátottunk ki. A memorandumot az elnökletem alatt működő háromtagú bizottság dolgozta ki, amelynek tagjai rajtam kívül Tóth Viktor Zoltán és Nyisztor Zoltán voltak. E szerint az értekezlet leszögezte magát a nemzeti, szociális irány követése mellett. Leszögeztük, hogy a zsidókérdés megoldását a nyilasokéhoz hasonlóan faji törvények alapján szükségesnek tartjuk. Kiemeltük, hogy az általunk támogatott Keresztény Párt (Wolffpárt) hozta addig az egyetlen fajvédő törvényt, a numerus clausust. Ezzel a memorandumunkkal, amelyet az esperes értekezleteken keresztül, az ország minden egyházközségébe eljuttattunk, a nyilasok térfoglalását segítettük elő.» — így Révay Tibor jezsuita szerzetes jelentése a Manrézából Mindszentynek Szálasiról. (Mindszenty titkos irattárából.) Mindszenty múltja Mindszenty József sajátkezűleg írt vallomásában (3. melléklet) így jellemzi összefoglalóan politikai beállítottságát és múltját: «Magyar nemes vagyok. Eredeti családnevem Péhm. A Péhm-család nemességét 1732- ben hirdették ki. Anyai ágon a magyar nemesi Kovács-családból származom amelyet 1663- ban emeltek nemesi rangra. 1917 februárjában helyeztek Zalaegerszegre, mint hittanárt. 1919-ben ugyanott plébánossá neveztek ki és ebben a minőségben működtem ugyanott 1944 március 29-éig, amikor veszprémi püspök lettem. Hercegprímássá 1945 októberében neveztek ki. Visszagondolva közéleti szereplésemre kijelentem, hogy mindenkor legitimistának vallottam magam. Ezért támogattam mindig a legmesszebbmenőkig azokat a politikai irányzatokat, amelyek ennek a célnak megvalósítását elősegítették. Hercegprímási kinevezésem után célcélkitűzése: födratív középeurótam szolgálni. Célom, a magyarországi legitimista mozgalom célkitűzése: föderatív középeurópai királyság, Magyarország és Ausztria közt personál-unióval, esetleg hozzácatlakozó más katolikus államokkal, elsősorban Ba Írországgal, a királyság élén Habsburg Ottóval. Ezt csak a Magyar Köztársaságnak külföldi, elsősorban amerikai segítséggel történő megdöntése után gondoltam lehetségesnek. Ennek érdekében követtem el mindent az amerikaiak magyarországi politikai támogatására, egyrészt a Magyar Köztársasággal szemben kifejtett tevékenységemmel, másrészt beavatkozásuk állandó sürgetésével, rendszeres adatszolgáltatással, kémkedéssel Célom elérésére nemcsak az amerikaiakra támaszkodtam, hanem tömörítettem mindazokat az erőket Magyarországon és külföldön, amelyeknek a Köztársaság megdöntése és ezzel a Köztársaság intézményeinek és vívmányainak — mint földreform, államosítások — eltörlése érdekében állott. A királyság visszaállítását a kitörő harmadik világháború amerikai győzelemmel való befejezése után vártam. Az átmenet idején Ottó hazaérkezéséig, ideiglenes államfő én lettem volna. Én kívántam Ottót megkoronázni, mert számomra minden előjogot biztosított volna, amelyeket az ország első zászlósura élvez. Elismerem, hogy fiatal koromtól kezdve szembenállottam a magyar nép minden demokratikus megmozdulásával és a jobboldali mozgalmakat támogattam.“ Kapcsolata a nyilasokkal Mindszenty Péhm József sűrű fasisztaízű politikai szerepléseivel, különböző botrányaival már a háború előtt is felhívta magára a figyelmet. A köztudatban, mint azon „hecckáplánok“ egyike élt, akiknek politikai szerepléseit a hívők értetlenül és idegenkedve szemlélték. Annál nagyobb meglepetést keltett, hogy az ország felszabadulása után 1945-ben a fasiszta mullú Mndszenty ellenállási érdemeire való hivatkozással háromszáz hold földjének a földreform alól való mentesítését kérte. Egyes reakciós körök Magyarországon, főleg azonban a nyugati imperialisták Mindszentyt azóta is többször próbálták a magyar ellenállási mozgalom egyik hőseként feltüntetni. A valóság ezzel szemben az, hogy 1944 végén, a Szálasi rémuralom idején, egy Schiberna Ferenc nevű veszprémi nyilas ügyvéd főispánt minőségben igénybe akarta venni a veszprémi püspöki palota egy részét és le akarta foglalni az ott talált 1890 új férfiinget és alsónadrágot .Mindszenty, mit veszprémi püspök, tiltakozott ez ellen. Erre Schiberna letartóztatta, a fehérneműt pedig elvitette, így került Mindszenty a nyilasok fogságba, ahonnan egy hónap alatt négy beadványban kérte a nyilas kormány különböző tagjaitól Szabadon bocsátását 1945 január 12-én Szőllősi Jenő nyilas miniszterelnökhelyetteshez írott levelében hangsúlyozta, hogy letartóztatásának nincsenek politikai okai, az ellene emelt vád: áruhalmozás, vagyonmentés és a Schibernával való régi személyes ellentéte. A nyilas főispánról egyébként többek között ezt írja: „vallási magatartásával nem ülik bele abba a kormányzatba, melynek élén áll az az államfő (tudniillik Szálasi), aki lelkigyakorlatokon vesz részt és buzgó katolikus életet él.“ Egy másik, Vajna Gábor nyilas belügyminiszterhez Sopronból 1945 január 16-án írt levelében azzal hivalkodik, hogy: „az apostoli szentszék elsőként ismerte el a mai rendet.“ 1945 február 11-én Mindszenty megbízásából dr Medgyesi Schwartz Róbert írt beadványt a kormányhoz, amelyben ilyen indokkal kéri püspöke szabadlábra helyezését: „Én tegnap hallottam, hogy a kormány az orosz megszállás alól felszabadult falvakban jegyzőkönyveket óhajt felvétetni és azokat az illetékes püspökkel akarja hitelesíttetni, mert a külföld mindenben propagandát látva, csak az egyházi hatóságoknak hisz ezzel kapcsolatban. E téren püspökünk igen nagy szolgálatot tehet:, persze, csak Tia szabad, mert úgyis terve, hogy azonnal látogatja m ásó Tilasiar Nemzet szól Mindszenty vallomása, amely a többi felsorolt vallomással és adattal világosan bizonyítja, hogy 1944-es internálása nem a Szálasi-féle fasizmussal szemben tanúsított politikai ellenállásának következménye, hanem egy helyi hatósággal, anyagi okok miatt támadt, viszálykodásának eredménye. A köztársaság elnöki hivatalának közleménye A magyar köztársaság elnöke Elnöki Hivatala mellett szervezett néphivatal vezetője felhívja a néphivatalhoz forduló felek figyelmét arra, hogy a köztársasági elnök szokásos keddi kihallgatására csak azok jelentkezzenek, akiknek a néphivatal vezetője kérelmük megvizsgálása és előkészítése alapján előzetes írásbeli értesítést küldött. A néphivatal vezetője felhívja a közönség figyelmét arra, hogy csak a legindokoltabb rendkívüli intézkedést igénylő esetekben forduljon a néphivatalhoz, mert a hivatal gyorsan és eredményesen nem tud intézkedni akkor, ha a közönség — mint azt a tapasztalatok mutatják — a minisztériumok, polgármesteri hivatalok vagy más illetékes közigazgatási szervek kihagyásával közvetlenül fordult a hivatalhoz a legtöbb esetben teljesen indokolatlan kérésekkel. Végül a néphivatal vezetője a közönség tájékoztatása céljából közli, hogy lakás és állásközvetítési ügyekkel a néphivatal nem foglalkozik, ezért ilyen ügyekben a kerületi lakáshivatalokhoz, illetve a munkáltatókhoz vagy a szakszervezeti munkaközvetítő hivatalokhoz kell fordulni. Felállítják az Országos Munkaegészségügyi Intézetet Az iparegészségüggyel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések megoldására Országos Munkaegészségügyi Intézetet létesített a kormány. A népjóléti miniszter előterjesztésére az intézet munkakörét három kerületre osztja, éspedig a munkaegészségügy tudományos művelésére, oktatásra és a gyakorlati munkaegészségügyi tevékenység előmozdítására. Az intézet munkatársai ezenkívül véleményt nyilvánítanak, javaslatot tesznek a munkaegészségügy összes kérdéseiben. Befejezték a mészárosutcai nyilasok bűnperét A népbíróság dr Tasek Gusztáv tanácsa szombaton befejezte a mészáros utcai nyiasház 18 vádlottas bűnprének tárgyalását. Szekeres államügyész vádbeszédében Farkas László, Mészáros György, Parádi Sándor, Harmati Ferenc, Varga László, Bereczky Sándor, Torma János, Oláh Péter, Molnár József, Horváth József és Pósán Lászlóra halálbüntetést. Kinczel Ferenc, Panyik Ferenc, Jajczag Sándor, Vitányi Miklós, Rátkai János, Jajczag Klára és Jankó Györgyre súlyos büntetést kért. A védőbeszédek elhangzása után a vádlottak az utolsó szó jogán szólaltak fel, majd a tanácselnök közölte, hogy ítélethirdetésre pénteken reggel kerül sor. pumám mr POLGÁR PALI AZ OTI-BAN NÉPBÜFÉK A BANKFIÓKOK HELYÉN ¡ Hangulatos kép az Állatkertből Wz1«1 f1iW ii lipóWz¥i A FŐZÉS MAGASISKOLÁJA Mi történt a VAS utcában? SZÍV KÜLDI SZÍVESEN és még rengeteg tréfa a A helyzet szombaton ♦ Az ország katolikus társadalmának és ezen a körön túl az irodalom minden művelőjének és szerető olvasójának bensőséges ünnepe ezen a héten Sík Sándornak, a nagy papi szónoknak, a piaristák rendfőnökének, a bölcselkedőnek, költőnek és esszéistának hatvanadik születésnapja. Ebből a gazdag és semmiképpen sem túlzott felsorolásból csak az maradt ki, amit első helyen kellett volna említeni és amikor piarista rendfőnöknek mondtuk, akkor ezzel a címmel és ranggal tulajdonképpen már emítettük is, az ország egyik szellemi kiválasztott és kiváló rétegének nevelője, igazi áhítatos pedagógus-lélek töltötte most be a hatvanadik életévet. Tanítványok százai fordulnak feje születésnapján, mint a szerény, az alázatos életmód egyik tiszteletreméltó megtestesítője felé, akinek katolicizmusa és haladó szelleme korszerű, de ugyanakkor időtlen és erős. ♦ Az északolasz iparvidék központjában, Milánó utcáin szombaton reggel sokezer hatalmas plakát jelent meg. A falragasz balsarkában Assisi Szent Ferenc, a jobb sarokban Mindszenty József arcképe látható. Az assisi szent arcvonásai alatt a következő szöveg olvasható: Szent Ferencnek, a szegénynek nem volt földje, — de Mindszentynek volt. A plakát jobboldalán a szöveg így folytatódik: «Mindszenty a saját népe ellen lázadt és a USA segítségével inkább akarta a háborút, semhogy belenyugodott volna az egyházi földek elvételébe. Kik azok, akik Olaszországban Mindszentyt támogatják? Elsősorban a Vatikán, melynek egyedül Itáliában 180 milliárd líra értékű ingatlana és 91 milliárd értékű részvénybirtoka van.» «Schuszter milánói bíborosérsek tiltakozott Mindszenty letartóztatása ellen, de nem hallottuk tiltakozását a spanyolországi és a görögországi emberüldözésekkel szemben. De Gasperi miniszterelnök is Mindszentyék táborában van, csak mi védjük Magyarországot, akik Mindszenty bíboros magatartását elítéljük.» Ezek a falragaszok, melyeiket a milánói közönség nagy érdeklődéssel tanulmányoz, szintén azt mutatják, hogy a külföld mennyire figyeli a Mindszenty ügy minden mozzanatát és a budapesti közlésieket a nyomozás alakulásáról. ♦ Az idén nem az Esterházyutcai palotában tartják a harmadik köztársaság megalakulásának napján szokásos elnöki fogadóestélyt, hanem az országgyűlés termeiben. Szakosíts államelnök február elsejei fogadására már most nagy előkészületek történnek. ♦ A Magyar-Lengyel Társaság január 22-én Tarcalon ünnepélyt rendez annak emlékezetére, hogy száz évvel ezelőtt a lengyel légió Tárcái határában nagy győzelmet aratott. Az ünnepség díszszónoka Szimonidesz Lajos vezérőrnagy-püspök lesz. 1848-ban Zakobliczky Péter lengyel emigráns szólította fel Magyarországon élő honfitársait e légió alakítására Az itt élő lengyelekből és a Galícián keresztül ide beszüremkedő lengyel önkéntesekből hamarosan 20.000 főre emelkedett a légió. Különösen kitüntette magát e légió Viscky-zászlóalja. Ezenkívül is sok lengyel főtiszt vett részt a magyar szabadságharcban. Mint többek közt: Lembinski, aki egy ideig fővezér is volt, a legendás hírű Bem, a vértanú Wojiczeczky, Jordán. Kádár János belügyminiszter a költségvetési vita során bejelentette, hogy a kormány kilenc középfokú rendőrfőkapitányságot tervez. Ezek az alapfokú rendőrhatóságok fellebbezési fórumai lesznek s ezenfelül felügyeletet is gyakorolnak ez alapfokú rendőrhatóságok felett. Így megvalósul az a régi óhajtás, hogy középfokú főkapitányságokat illesszenek az eddig csak alsó és felső fórumok közé. ♦ Érdekes küldöttség kérésr fel szombaton délben Vas Zoltán minisztert, a Gazdasági Főtanács főtitkárát. Nem az adott érdekességet a küldöttségjárásnak, hogy Balogh páter ferencrendi papokkal jelent meg a miniszternél, hanem, hogy szokalan járatiban volt a deputáció Vasnál Nem kérni mentek, hanem megköszönni. Megköszönték azt a 20 ezer forintot, amelyet a Gazdaság- Fanács a páter intervenciójára kiutalt a franciskánusoknak a Rózsadombon épülő templomuk céljaira. A Rózsadomb tudvalévően a ferencrendiek plébánájához tartozik. Régebben, amikor a Rózsadomb a gazdag emberek tanyája volt, az otan lakosoknak nem jelentett problémát, hogy a kissé távol eső Mártírok útján levő plébániatemplomiba járjanak. De ma a Rózsadombon is dolgozó nép lakik, ezért kezdeményezik a ferencrendiek az új templom építését az ottani hívek szolgálatára. A Gazdasági Főtanács megértése lehetővé tette, hogy a templom építését biztosítsák. 3 Kitüntették a Talpalatnyi föld és az Új Magyarország filmek alkotóit és szereplőit Szombat délben a Köztársaság Házában Szakosíts K Krpán köztársasági elnök Káloy Gyula miniszter és Ortutay Gyula kultuszminiszter társaságában fogadta a Talpalatnyi föld című nagysikerű magyar film alkotóit és szereplőgárdáját, hogy átnyújtsa a számukra adományozott kitüntetéseket. — Magamnak tartottam fenn ezt a kedves feladatot — mondotta a többek között a köztársasági elnök Érdemes, szép munkát végeztek. Azt akarjuk, hogy a magyar haladó értelmiség lássa, hogy a dogozó nép megbecsüli mindazokat, akik szellemi téren kiválót alkotnak. Azt hiszem, nincs egyetlen társadalmi rendszer sem, amely olyan tág lehetőséget nyújt a szellemi, művészi téren, mint a Szovjetúnió és a népi demokráciák rendszere. Hont Ferenc, Szabó Pál író, Bán Frigyes rendező a Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, Szirtes Ádám, Mészáros Ági színészek és Veres Sándor zeneszerző a tiszti kiskeresztet, Máriássy Félix, Zákornyi Sándor rendező, első asszisztens, Rónai Gyula hangmérnök, Egri István, Lehotay Árpád, Maldáry Zoltán, Pataky Miklós, Tanás Benő, Molnár Tibor a Köztársasági Érdemérem arany fokozatát, Ilés György, Kár Mária, Makk Károly, Teuchert József, Hintsch Gyula, Bolykovszky Béla, Burst Imre technikai szakerők az ezüstfokozatot kapták. A kitüntetetek nevében Hont Ferenc köszönte meg az elismerést. Ezután az Új Magyarország című film szovjet 40 magyar résztvevőit fogadta Szakasits Árpád elnök, aki beszédében kifejtette, hogy mily nagy öröm számára átnyújtani ezeket az kitüntetéseket. «Ez a film ékesen szóló dokumentuma az elszakíthatatlan és örökké tartó szovjet-magyar barátságnak, mert csak azok tudnak így látni bennünket, — mint ahogy ez a film mutatja — akik nagyon szeretnek bennünket.» Lidia Styeparova, a rendezőnő, a Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, Jefimov, Szemjov operatőrök, Bacselisz szcenárium-írók a tiszi kiskeresztet, Djukov Kulagina az Érdemérem arany, Rajtmann, Széchényi Ferenc, Barcs Sándor segédoperatőrök, Ránky György zeneszerző az Érdemérem ezüst, Krausz Zoltán és Szántó Anna az Érdemérem bronzfokozatát kapták. A köztársasági elnök ezután barátságosan elbeszélgetett tüntetettekkel. BREITFELD szűcs mÉG OLCSÓBBAN KIÁRUSÍT